Varga Judit: Magyarország akkor is megőrzi józanságát, amikor ideológiai őrültek ejtik rabul az EU-t
Magyarország egy elvi alapon álló, korrekt együttműködő partner az Európai Unióban, amely akkor is képes megőrizni józanságát, amikor Brüsszelt ideológiai őrültek ejtik rabul – többek közt erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga Judit. Az igazságügyminiszter kiemelte, az európai elit politikai programja elszakadt az európai emberek valós igényeitől.
Varga Judit az interjúban kifejtette, véleménye szerint egy liberális fősodratú média által vezérelt világban nehéz rávilágítani a tényekre, az ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy hazánkban
tudunk különbséget tenni aközött, hogy gázzal vagy ideológiával lehet-e fűteni.
Kiemelte, a magyar kormány az erős nemzetállamok erős együttműködéséből szeretne sikertörténetet létrehozni, hiszen
csupán azért, mert bizonyos alapvető elvi kérdésekben nem értenek egyet a partnerek, nem jelenti azt, hogy ne tudnának együttműködni a tárgyalóasztalnál pragmatikus alapon.
Az igazságügyminiszter arról is beszélt, szerinte az európai elit politikai programja elszakadt az európai emberek valós igényeitől, ez már a bevándorláspolitikában is tettenérhető volt, de ez látható a háború miatt bevezetett energiaszankciók esetén is, amelyek nemhogy enyhítenék, hanem fokozzák a problémákat.
Ha télre elfogy a gáz vagy hat fokon kell tartani a lakást, akkor az európai választópolgár is megkérdezi a politikusokat, hogy ezt miért nem látták előre, miért nem erről beszéltek és miért nem ezzel foglalkoztak
- fogalmazott. Varga Judit ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy módosítanák az EU alapszerződését annak érdekében, hogy megvonják a tagállamok vétójogát, mivel ahhoz szerződésmódosító konventet kellene összehívni, amelyen ráadásul egyhangú döntéshozatalra lenne szükség. Mint megjegyezte,
érdemes viszont kontextusba helyezni a kérdést. Ellenfeleink gyakran használják a vétó kifejezést, amelynek a köznyelvben negatív felhangja van. A szerződések azonban nem a vétójogot hangsúlyozzák, hanem a konszenzusos és egyhangú döntéshozatalt. Nagyon nagy jelentősége van a fogalomhasználatnak. Az uniós alapszerződések a konszenzus kultúráját jelenítik meg, vagyis hogy számos kérdésben csak valamennyi tagállam egyetértésén alapuló döntések által jut előre a közösség.
Kiemelte,
felmerül a kérdés, hogy vajon a bizottság és a tagállami többség tiszteletben tartja-e a szerződéseket akkor, amikor nem veszik figyelembe, hogy másoknak elemi érdekei sérülnek, és szándékosan olyan helyzeteket teremtenek, hogy ne jöhessen létre konszenzus.
Forrás: magyarnemzet.hu; fotó: MTI
