Varga Zs. András: A jogállam fogalma Európa fejére nőtt
Ha valami erőszakos értéket akarnak úgy a nyakunkba sózni, hogy azt mi nem feltétlenül szeretnénk, az ellen mindig is küzdöttünk - nyilatkozta Varga Zs. András, az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság tagja a Mandiner.hu-nak. Hozzátette, előre sejtette a Sargentini nevével fémjelzett folyamatot, amely annak egyenes következménye, hogy túlterhelődött a jogállamiság fogalma, és az európai jogrendszer fejére nőtt.
Varga Zs. András a Mandiner.hu-nak adott interjúban elöljáróban arról beszélt, „prófétaként” előre sejtette a Sargentini nevével fémjelzett folyamatot. Mint kifejtette, a jelentés megszületése annak köszönhető, hogy túlterhelődött a jogállamiság fogalma. Úgy fogalmazott, ma „mindenhol a jogállamiságból és a jogbiztonságból indultunk ki, a jogállamiság volt az origója mindennek”. Az alkotmánybíró szerint ráadásul állampolgári oldalról nézve is igazságtalan, hogy jogállam címen egyre jellemzően a szélső eseteket védik, az átlagember átlagos ügyét soha nem védi a jogállam.
Ami ma folyik, valamiféle ideológia érvényre juttatása
- jelentette ki.
Az alkotmányjogász úgy vélte, ugyanaz történt a jogállammal, mint ami általában az „izmusokkal” szokott. Azaz fejére nőtt azoknak is, akik kezdetben támogatták. Hozzátette, végül az „izmus” nevében számolják fel azt, aminek nevében eredetileg létrejött az egész ideológiai mozgalom. Hasonló történik most a jogban is, erre viszont korábban nem volt példa a jogtörténetben - hangsúlyozta.
Nem a jog teremti az értékeket
Varga Zs. András arról is beszélt, a Velencei Bizottság és az Európai Parlament úgy viselkedik, mintha az egyes tagállami alkotmányokon számonkérhetné az alkotmányok felett álló absztrakt elvi alapelveket. Ugyanakkor hozzátette, az Európai Unióról szóló szerződés egyfajta reakciót tartalmaz, „hiszen az univerzalista értékek mellett megjelenik benne a nemzeti identitások és a tagállamok alkotmányos berendezkedéseinek tiszteletben tartása is”. Az alkotmányjogász úgy fogalmazott:
Véleményem szerint az erőszakos uniformizálás nem járható út. Aki a jogot értékteremtésre, nem pedig a meglévő értékek megőrzésére próbálta használni, eddig mindig megbukott. Nem a jog teremti tehát az értékeket.
A gyenge államot azért nem viseljük el, mert nem teszi a kötelességét
Az interjúban a jogász arról is beszélt, forradalmaink jogi forradalmak is voltak. Példaként említette tiltakozásunkat, hogy az uralkodó hozzájárulásunk nélkül ne koronáztathassa meg magát, és tartsa tiszteletben szabadságjogainkat. Úgy vélte, a magyarságra jellemző, hogy
el tudjuk fogadni a külső hatalom tényét, együtt is élünk vele – ha nem erőszakos –, de az egészet akkor fogadjuk el teljesen, amikor ez nálunk törvénnyé válik. Viszont ha valami erőszakos értéket akarnak úgy a nyakunkba sózni, hogy azt mi nem feltétlenül szeretnénk, az ellen mindig is küzdöttünk.
Varga Zs. András elmondta, véleménye szerint ebben a geopolitikai helyzetben, amelyben Magyarország van, akkor tudtunk megmaradni,
ha világos célokat támogató és erős kormányzata volt az országnak. Erős végrehajtó hatalom nélkül magyarnak lenni Közép-Európában soha nem lehetett, és most sem lehet. A történeti alkotmányunk egyik vívmánya az erős végrehajtó hatalom. Az államtól azt várjuk, hogy lássa el a feladatát. A gyenge államot pedig azért nem viseljük el, mert nem teszi meg azt, amit várunk tőle.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI
