Pesti Srácok

Újabb esély a braziloknak, hogy elkezdjenek focizni

Újabb esély a braziloknak, hogy elkezdjenek focizni

Egy brazil–belga negyeddöntő jó kis fociélménynek ígérkezne; egy mexikói–japán viszont teljes döbbenetet szülne. Nagyon egyértelműnek tűnnek a mai nyolcaddöntők párosításai, ám nem egy esélyes elszállt már váratlanul ezen a vébén. Képesek lesznek-e Neymarék végre úgy focizni, ahogy a rajongóik várják, és ahogy amúgy állítólag tudnak?

A németek skalpját leszedte Mexikó, a svédektől viszont nagyon simán kikapott – ebből nem leszünk okosabbak arra nézve, hogy mi várható az aztékoktól egy újabb bitangerős ellenfél, a brazilok ellen. Amióta utóbbiak egyre európaibb focit játszanak, a báj fokozatosan kiveszett az előadásukból (a szimulálásra, fetrengésre való különleges hajlam azért teljes egészében megmaradt), így még nehezebb akadályt jelenthetnek az olyan latin csapatoknak, amelyeknek a játékában még felfedezhető a foci őszinte élvezete. Mexikó pedig egyértelműen ilyen, ez kitűnik a fentebb említett, rapszodikus eredményeiből is. Érdemes viszont felidézni, hogy a brazilok négy éve majdnem megúszták a németek elleni brutális megszégyenülést oly módon, hogy kis híján már a nyolcaddöntőben megégtek Chile ellen. A másik latin-amerikai csapat remekül állta a sarat, sőt Pinilla elintézhette volna a brazilokat, amikor a hosszabbítás utolsó pillanataiban, 1:1-nél telibe lőtte a felső lécet. Az ilyen jellegű szenvedés sosem volt idegen az ötszörös világbajnoktól, így korai lenne még leírni Mexikót.

Belgiumnak megérte dolgozni az utolsó csoportmeccsen, mert az angolok legyőzésével a japánok jutottak nekik a nyolcaddöntőben. Amíg az angolok – tohonyaságuk jutalmaként – egy izzasztó ki-ki meccsre készülhetnek Kolumbia ellen, a belgáknak az egyetlen állva maradt ázsiai csapatot kell felülmúlniuk, ami a papírforma szerint nem okozhat nekik gondot. A japánokon egyre karakteresebben látszik, hogy a brazil focin nőttek fel, sőt látványra már brazilabbak a tanítómestereik technokrata fociba beleszürkülő válogatottjánál. Ez egészül ki a végtelen, japános fegyelemmel, és már a góllövéssel sem állnak annyira hadilábon, mint a korábbi tornákon. Okozhatnak kellemetlen perceket a belgáknak, de a meglepetéshez nagyon be kéne ragadnia Lukaku és Hazard góllövő cipőjének. A belgák is összeszedettebbnek tűnnek, mint a két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon, és ahogy haladnak előre, mind jobban rákaphatnak a dolog ízére, hiszen a mostani játékoskeretükkel bennük van a történelmi siker lehetősége.

A mai program:

PestiSracok facebook image

Brazília–Mexikó (16 óra)

Belgium–Japán (20 óra)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.