Pesti Srácok

Újabb esély a braziloknak, hogy elkezdjenek focizni

Újabb esély a braziloknak, hogy elkezdjenek focizni

Egy brazil–belga negyeddöntő jó kis fociélménynek ígérkezne; egy mexikói–japán viszont teljes döbbenetet szülne. Nagyon egyértelműnek tűnnek a mai nyolcaddöntők párosításai, ám nem egy esélyes elszállt már váratlanul ezen a vébén. Képesek lesznek-e Neymarék végre úgy focizni, ahogy a rajongóik várják, és ahogy amúgy állítólag tudnak?

A németek skalpját leszedte Mexikó, a svédektől viszont nagyon simán kikapott – ebből nem leszünk okosabbak arra nézve, hogy mi várható az aztékoktól egy újabb bitangerős ellenfél, a brazilok ellen. Amióta utóbbiak egyre európaibb focit játszanak, a báj fokozatosan kiveszett az előadásukból (a szimulálásra, fetrengésre való különleges hajlam azért teljes egészében megmaradt), így még nehezebb akadályt jelenthetnek az olyan latin csapatoknak, amelyeknek a játékában még felfedezhető a foci őszinte élvezete. Mexikó pedig egyértelműen ilyen, ez kitűnik a fentebb említett, rapszodikus eredményeiből is. Érdemes viszont felidézni, hogy a brazilok négy éve majdnem megúszták a németek elleni brutális megszégyenülést oly módon, hogy kis híján már a nyolcaddöntőben megégtek Chile ellen. A másik latin-amerikai csapat remekül állta a sarat, sőt Pinilla elintézhette volna a brazilokat, amikor a hosszabbítás utolsó pillanataiban, 1:1-nél telibe lőtte a felső lécet. Az ilyen jellegű szenvedés sosem volt idegen az ötszörös világbajnoktól, így korai lenne még leírni Mexikót.

Belgiumnak megérte dolgozni az utolsó csoportmeccsen, mert az angolok legyőzésével a japánok jutottak nekik a nyolcaddöntőben. Amíg az angolok – tohonyaságuk jutalmaként – egy izzasztó ki-ki meccsre készülhetnek Kolumbia ellen, a belgáknak az egyetlen állva maradt ázsiai csapatot kell felülmúlniuk, ami a papírforma szerint nem okozhat nekik gondot. A japánokon egyre karakteresebben látszik, hogy a brazil focin nőttek fel, sőt látványra már brazilabbak a tanítómestereik technokrata fociba beleszürkülő válogatottjánál. Ez egészül ki a végtelen, japános fegyelemmel, és már a góllövéssel sem állnak annyira hadilábon, mint a korábbi tornákon. Okozhatnak kellemetlen perceket a belgáknak, de a meglepetéshez nagyon be kéne ragadnia Lukaku és Hazard góllövő cipőjének. A belgák is összeszedettebbnek tűnnek, mint a két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon, és ahogy haladnak előre, mind jobban rákaphatnak a dolog ízére, hiszen a mostani játékoskeretükkel bennük van a történelmi siker lehetősége.

A mai program:

PestiSracok facebook image

Brazília–Mexikó (16 óra)

Belgium–Japán (20 óra)

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.