Ostobább-e a vallásos patrióta magyar?
Kiránduláson, Galyatetőn, Szentgyörgyi Albert professzorral / Fotó: Totalbike.hu
Amint azt mi, hazánkat szerető emberek már régóta tudjuk, furcsa, gusztustalan háború dúl a világban. Nem szokványos eszközökkel, nem szokványos célok érdekében. E háború legfélelmetesebb tömegpusztító fegyvere pedig a finomhangolás. Az a fajta folyamat, amelynek révén nemzetünk polgáraival azt kívánják elhitetni, hogy a hit és a haza üres fogalmak csupán, aki pedig egyszerre hívő és hazafi, az csak másodrendű állampolgár lehet.
Az első hír
Mint köztudott, a Párbeszéd pártigazgatója, Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő felvetette, miszerint a Kárpát-medence népei közösen ünnepelhetnék meg a trianoni békediktátum évfordulóját. Az ezt követő nemzeti felháborodás szinte borítékolható volt. A bissau-guineai származású politikus ugyanis ilyesfajta „européer” ötletekkel akár a román parlamentben is helyet foglalhatna, sőt, inkább ott foglalhatna helyet. Vagy lehetne akár a Jobbik szolnoki elnöke, hisz a korábbi elnök, Szotyori-Lázár Zoltán volt az, aki az erdélyieket üveggyöngyökért megvehető indiánoknak és elhülyülésre fokozottan hajlamos masszának nevezte. Tekintve a Párbeszéd és a Jobbik összeborulását, a párhuzam nagyon is helyénvaló. Az első hír szerint tehát a patrióta magyar ostoba, hiszen egyrészt Orbánra szavaz, másrészt nem akar a románokkal együtt „Trianont ünnepelni”. De úgy általában egyik olyan nemzettel sem, amelyikhez bármilyen formában is köthető a békediktátum utáni őshonos magyar kisebbség megalázása, meggyalázása, kisemmizése, legyilkolása, megfélemlítése. Ez tehát olyan szokásjog, amiből mi, „ostoba” magyarok nem engedünk. S érthető, hogy a szokásjogot pont a Párbeszéd egyik politikusa, s pont Kocsis-Cake kívánja felülírni. Ugyanis az Országgyűlésbe is úgy került, hogy az MSZP-Párbeszéd listán az előkelőnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető 99. helyet szerezte meg, ám a mandártumát visszaadó, listavezető Karácsony Gergely helyére nem a soron következőt, hanem őt választotta meg a taggyűlés. Hiába, na! Kocsis-Cake Olivio liberális szemmel olyan értékekkel bír, melyek felsorolásától eltekintek, mielőtt bárki is rasszizmussal vádolna. A szemmel látható okok mellett hadd jegyezzem meg, hogy a képviselő úr történész és szociológus. Valamint a Soros Alapítvány egykori kutatója, de ez csak véletlen egyezés.
A második hír
A Rochesteri Egyetem kutatói (Miron Zuckerman pszichológus és társai) egy 110 ezer fős elemzésen alapuló tanulmányt publikáltak, miszerint a vallásos emberek intelligenciahányadosa alacsonyabb, mint az ateistáké. A kutatók hozzátették, hogy a kutatásban főként az USA polgárait vizsgálták. Nos, akkor nézzük! Az USA lakosságának 85-90%-a tartozik valamely felekezethez. A felekezeti megoszlás a következő: protestáns – 49% (baptista, metodista, pünkösdi, evangélikus, református, anglikán), római katolikus – 22%, ortodox keresztény – 2%, mormon – 5%, muszlim – 2%, zsidó – 1,5%, a többi e felekezeteken kívüli. Egyszerűsítve a vallásos amerikaiak 73%-a keresztény. Tehát némi barokkos túlzással elmondhatjuk, hogy a tanulmány szerint a keresztény emberek IQ-ja alacsonyabb, mint az ateistáké. Ezt a hírt aztán az Index, a 444, valamint a többi liberális lap úgy kapta fel, mint hiéna a kiszakított zebragyomrot, hogy körbe hordozva a hírgyűjtő és közösségi portálokon, hatalmas melldöngetésbe kezdjenek. Na, ja! A folyton folyvást keresztény kultúrkört emlegető, kisebbik kormánypártja nevében is keresztény kormányoldalról végre bebizonyosodott, hogy sültbolondok képviselik. Mármint… az amerikai tudósok szerint. Akik, ugye, arra alapozva hozták meg világméretű kutatási eredményeiket, hogy egy populációjában a Föld egyetlen országához sem hasonlítható, egyszóval szeparált közegben kutatva valamilyen eredményre jutottak. S valószínűleg maguk is ateisták lévén olyan kérdőívekkel, melyek eleve prekoncepcionálisan manipulálták a válaszadót.
Összegzés
Nincs tehát jó hírem a vallásos hazafiak számára. Mi ugyanis az amerikai kutatók és a liberális magyar politikusok szerint ostobábbak vagyunk. Ezen nincs mit magyarázni, a „tények” magukért beszélnek.
Zárszóként következzen néhány idézet, néhány vallásos magyar hazafitól, néhány közismert ostobától.
***
„Jöjj hirdetni velem, hogy már közelít az óra, már születőben az ország. Hogy mi a célja az Úrnak, - kérdém? lásd az az ország. Útrakelünk, gyere, gyüjtsük össze a népet, hozd feleséged s mess botokat már.”
(Radnóti Miklós, zsidó származású római katolikus költő)
***
„Mint elméleti fizikus, nem tudom elképzelni, hogy a világ magától van. A fizika törvényei tiltják, hogy Isten létét tagadjuk.”
(Professzor Dr. Györgyi Viktor, Széchenyi-díjas biokémikus, elméleti fizikus, feltaláló, római katolikus teológus)
***
„Isten! Hadd dicsérjelek, javítva a Teremtés Nekem szánt szögletét, s betöltsem kis világom Jószándékkal és fénnyel, boldogsággal, meleggel.”
(Professzor Dr. Szent-Györgyi Albert, orvos, Nobel-díjas biokémikus, katolikus költő)
***
„Ahogy Bornemissza fogalmazott: mert nincsen tebenned semmi nagy uraság... mert kiűzték közülük az egy igaz Istent… A mai Magyarország erről szól: kiűzték maguk közül az egy igaz Istent. Ennek következménye a hitetlenség, az erkölcsi romlás. És ezzel együtt jár az anyagi romlás is - még ha egyeseknek úgy tűnik is, hogy most jobban élnek… Mert nem tudják felhasználni értelmesen javaikat. Mert a szellemi javak sajnos egyre erősebben pusztulnak…)
(Kátai Zoltán, Kossuth-díjas énekmondó, krónikás, református hitvalló)
***
„Boldogasszony, ezer évig Édesanyánk voltál, Eleink, ha hozzád sírtak, Hozzájuk hajoltál: Száz ostorral ostorozzon, Csak ez egyért, Boldogasszony, A jó Krisztust kérd meg: Négy-víz-parton, három-hegyen Mindörökké magyar legyen A máriás ének.”
(Sík Sándor, zsidó származású katolikus szerzetespap, tanár, költő)
***
„„Isten nyomon követhető a kvantummechanikában.”
(Teller Ede, Albert Einstein-díjas atomfizikus)
***
„Newton-ig hit és tudomány nem váltak el egymástól, és a gondolkodók sem szakadtak el attól az alapelvtől, hogy van egy kreátor. Ez a XVIII. században következett be viharos gyorsasággal, részben az enciklopédistáknak köszönhetően, akik úgymond "talpára állították" a tudományt - olyannyira, hogy a XIX. században a tudósok már "ex officio" nem voltak vallásos emberek. Aztán jött a XX. század óriási fejlődése (az összes tudományos felfedezés 99 százaléka a XX. században született meg), és ehhez képest azt tapasztaljuk, egyre többen gondolják azt, hogy valami másnak is kell lennie a matérián kívül. A "mesterem", Szentágotai János professzor, vagy Sir John Eccles, a Nobel-díjas neurofiziológus köztudottan hívő emberek voltak - egyébként én magam is az vagyok. Nem mindent tudunk megmagyarázni kizárólag tudományos érvekkel - valami másra is szükség van.”
(Professzor Dr. Hámori József, Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár)
***
„Az istenhitemnek egyik legerősebb oszlopa és támasza az a csodálatom, hogy a világ, az élő természet milyen csodálatos berendezkedésű, milyen hajszálpontosan illeszkednek össze a legkülönbözőbb állatok, növények, tehát minden élőlény, akár a vízben, akár barlangok mélyén, akár a magas hegyeken, akár az Északi-sark közelében élnek is (...). Ez a csodálatos harmónia és szépség, amilyennek én a teremtett világot látom, énbennem azt a gondolatot ébreszti, hogy ez nyilvánvalóan nem jöhetett létre magától vagy véletlenül, hanem emögött egy teremtő gondolata, egy teremtő akarata kell legyen.”
(Professzor Dr. Szentágothai János, Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár)
***
„ Az istenhit visszaszorulásával párhuzamosan sokan azt gondolták, hogy a józanész és a tiszta tudás diadalmenete kezdődhetik el, amely a vallást és a költészetet hirtelen helyettesítheti. Nem ez történt. Nem az ésszerűség növekedett a világban, hanem a zavarodottság. ”
(Csoóri Sándor, kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró)
***
„ Ha távolodsz Istentől, akkor is közeledsz hozzá, csak a hosszabbik utat választottad. ”
(Lázár Ervin, Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró)
() VBT ()
Kiemelt kép: Fortepan/SEMMELWEIS EGYETEM LEVÉLTÁRA
