Pesti Srácok

Online kontra Offline, azaz káoszteli szeptemberünk előképe

Online kontra Offline, azaz káoszteli szeptemberünk előképe

Az nem képezi vita tárgyát, hogy a 2020/2021-es tanévre előirányozottakat bármelyik pillanatban átírhatja a koronavírus-járvány újabb hulláma. Különösen a felsőoktatási intézmények esetében, amelyeknél egyes tanintézmények már most egyfajta kevert tanrenddel álltak elő. Ami nagyon helyes ugyan, de… ez a tanrend egyáltalán nem kompatibilis sem a hallgatói érdekekkel, sem magával a józanésszel.

***

Az egyetemek és főiskolák szabályrendszere az alsóbb szintű oktatási intézményekénél jóval többet enged meg hallgatóinak. Így, az oktatási formák terén is mód és lehetőség van arra, hogy a jó előre beharangozott - úgynevezett kevert - oktatási rendszert már az első körben teljesen élesben kipróbálják. Ez nem áll másból, mint hogy a szokásos előadások mellett online oktatásra is sor kerül. Eddig teljesen rendben van a dolog, mi több, szükséges és indokolt ennek a fajta modellnek a bevezetése. Korábbi írásomban foglalkoztam már azzal, hogy a tudásanyag átadásának módja sok esetben amúgy sem kíván személyes jelenlétet. Gondolok itt azokra az évfolyamelőadásokra vagy kiscsoportos szemináriumi foglalkozásokra, ahol az előadók sok esetben saját jegyzeteiket olvassák fel, tehát tényleges oktatás helyett amolyan hangoskönyv jelleggel „kommunikálnak” diákjaikkal. Természetesen nem ítélkezem az effajta tematika fölött, mert amennyiben az adott tanár repertoárjában nem csupán ez szerepel, úgy a szimpla felolvasásnak is helye van. Ám kétségtelen, hogy az elhangzottak akár írott, kivonatolt formában, akár hangjegyzetként, akár videójegyzetként csatolva teljesen feleslegessé teszik a személyes jelenlétet.

***

PestiSracok facebook image

És itt következik az a lényegi, rész, ami a legproblematikusabb az elközelgő tanév szempontjából. Tudniillik, hogy az online és offline órákat amolyan

ad hoc

jelleggel határozták meg, mindenféle praktikus szempont figyelembevétele nélkül.

Például reggel 9-kor kezdődik egy tényleges foglalkozás, amin a hallgatóknak jelen kell lenniük. Az óra végeztével szünet következik, majd fél 11-kor online óra veszi kezdetét, amelyen szintén kötelező a virtuális részvétel, hogy aztán délután fél 1-kor újabb „offline” óra vegye kezdetét.

Ez a példa nem légből kapott, hanem teljesen valóságos. S bár nem kívánom megnevezni azt a felsőoktatási intézményt, amelynek tanrendjében előfordul, ismeretében

számos kérdés fogalmazódik meg bennem:

***

Az élet számos területén szoktuk mondani valamely feladat gyakorlati kivitelezéséről, hogy ”bizony, ehhez nem kell egyetemi tanárnak lenni”. Itt azonban ezt a logikai láncot visszafelé fűzve azt kell mondanunk, hogy egyetemi tanári mivoltunk ellenére akár még racionális döntéseket is hozhatunk. Például úgy, hogy a hallgatók érdekeit nézzük, hiszen az egyetemek, főiskolák nem a tanárokért, hanem a diákokért alapíttattak.

S vajon mit is kívánnak ez esetben a hallgatók érdekei? Nos, ez valóban nem túl bonyolult.

***

Tudom, hogy ez a mostani helyzet különleges intézkedéseket kíván. Azzal is tisztában vagyok, hogy ezek a különleges intézkedések javarészt kísérleti jelleggel működnek, s „a puding próbája az evés” nyomvonalán haladva, fokozatosan finomodnak a hónapok, évek múlásával. Azért írtam a hónapok mellé éveket, mert meggyőződésem, hogy amennyiben a kevert oktatási forma működőképessé válik, azzal állandósulni is fog, tehát messze nem a járvány, vagy más, előre nem látható kataklizmák idejére lesz csak bevezetve.

A fentiek éppen ezért kritikai észrevételként és tanácsként, s nem kioktatáskén olvasandók. Ugyanakkor mindig szem előtt tartva a legfontosabb szabályt:

Az egyetem van a hallgatókért, nem pedig a hallgatók az egyetemért.

() VBT ()

Kiemelt kép: Eduline

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.