Nemzetiek és szocialisták

VBT 2021. január 5. 19:53

Elképzelem Bajcsy-Zsilinszky Endrét Szálasi Ferenccel egy asztalnál, ahogyan vígan kvaterkáznak, s arról értekeznek, hogy milyen kormányzást szeretnének. Ők, együtt. Egységben. Mert hát… abban van az erő, ugye.

***

Hála a jó Istennek, nem kell elképzelnem semmit. Itt van előttem. Gyurcsány, Jakab, Karácsony, Szabó, meg a többiek. Az összes gittrágó vörösinges a Pál utcából. Vagy, ha úgy tetszik, a Szélsőbalos konklávé. Ma még ugyan nem pápát választani gyűltek össze, de azért erősen emelkedett volt a hangulat, mondatni sorsdöntő. S hogy a vallási hasonlatoknál maradjunk kicsinyég, hát olyan utolsó vacsorát se láttam még, ahol Júdásból kilenc volt, Jézusból meg egy se.

(Erről valamiért az jut az eszembe, amikor pár évtizeddel ezelőtt megalakult az MSZP keresztény tagozata. Tehát a vallásüldöző MSZMP utódpártjának valláspártoló tagozata.)

De azért szép ez nagyon. Például amikor mindenféle fogadalmakat tesznek, melyek közül ez az egyik legmulatságosabb:

„Ennek érdekében a közös listát állító pártok vállalják, hogy csak olyan személyeket indítanak képviselőjelöltként, akik nem vettek részt korrupciós bűncselekményben és nem játszottak össze a Fidesszel.”

Na, ez meg azért érdekes, mert a korrupció létét avagy nemlétét, tehát az egész átvilágítás folyamatát olyan prominens és feddhetetlen személyek intézik, mint… ők maguk. Tehát saját magukat ellenőrzik majd, s mi mind körömrágva izgulhatunk, hogy vajon korruptnak ítélik-e meg saját magukat, vagy gond nélkül átmennek az ön-átvilágításon?

A következő mondat se vastag szőrcsomón csüngő paksi mogyoró, hanem biza erőst megtámogatott, veretes citátum:

„A pártelnökök hitet tettek amellett: véget vetnek annak, hogy a hatalom egymás ellen fordít magyart a magyarral.”

Ennek véget vetésére pediglen a legjobb módszer a brüsszeli rémhírterjesztés és a gumilövedékes szemkilövetés. Ezt mindenki tudja, aki kicsit is haladár gondolkodású igaz magyar. Hála a Magasságbélinek, egy új terminusszal is bővült a magyar politikai közbeszéd.

Ez az intergratív miniszterelnök-jelölt.

Azaz egy olyan jelölt, aki saját személyében vonja össze az összes pártérdeket, s ezen felülemelkedve ígér közös kormányzást.

Mindezekhez pedig legitimációs garanciákat is adnak:

„1: A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon.

2: Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon.”

Lesz tehát amcsi mintás előválasztás, valamint választás arról, hogy ki legyen választható. Azaz szükség van egy teljes, mindent átfogó, civil kezdeményezésű és magántőkéből finanszírozott országos népszavazásra. Azt pedig, hogy honnan jön majd ez a bizonyos (óriási összegű) magántőke, nem nehéz kikövetkeztetni. A garanciák között szerepelnek még személyi és tartalmi garanciák is, jól átgondolt, 100%-os populista retorikával előadva. Ilyenek például a NER-ben érintettek büntetőjogi felelősségre vonása, valamint csatlakozás az Európai Ügyészséghez. Nem hiányozhat a szólamok közül a sajtószabadság helyreállítása sem, ami azért érdekes, mert Európa nem baszott még olyat, hogy kismillió ellenzéki pártvezér a nagynyilvánosság előtt ilyesmin aggódjon.

***

A tartalmi garanciák tizedik pontja különös figyelmet érdemel:

„10: A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.”

Ez már csak azért is érdekes, mert a közülük Áts Ferinek választott vörösinges már a rendszerváltás első hónapjaiban milliárdos lett, méghozzá olyan vagyon átmentésével, amely vagyont azok harácsolták össze a hiánygazdaság éveiben, akik 1989-ben csúcsra járatták a valódi ügynök-aktákkal a Budapest környéki papírmalmokat. Persze néhány iratot félretettek, hiszen a

zsarolás

az egyik legegyszerűbb lobbitevékenység. Más iratokat pedig a hihetetlenül jól prosperáló

besározás

kedvéért marasztottak páncélszekrényeikben. Azokra az iratokra gondolok, amelyekben ismert és köztiszteletben álló emberek „vállalták” az ügynökmunkát, majd fals, vagy a jelentés tárgyával előre egyeztetett jelentéseket adtak le tartótisztjeiknek. Nyilván a fiatalabb generáció tagjainak nincs félnivalója e téren. Viszont a tizenharmadik pont mintha csak róluk szólna:

„13: A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.”

Mint köztudott, a történelmi sebek begyógyítása úgy működik a legjobban, ha románabbak leszünk a románoknál. A megosztás és gyűlöletkeltés ellen pedig a legjobb orvosság, ha kilátásba helyezzük a velünk egyet nem értőknek, hogy lámpavasról levett hulláikat IFA-platókra dobáljuk.

***

És most következzen néhány figyelemreméltó zárómondat az aláírók részéről. Kommentár nélkül. Mert ezekhez nem kell...

„Jövőbe tekintő kormányzásra készülünk; olyanra, amely a jelen érdekei mellett számításba veszi az ország és a bolygó jövőjét is” (Schmuck Erzsébet - LMP) „Véget… fogunk… vetni az oligarchák hatalmának, és leszámolunk… a korrupcióval. Egyetlen… bűn… sem maradhat… büntetlenül.” (Fekete-Győr András – Momentum) „Mi nem hat párt, hanem tizenötmillió magyar kormánya leszünk. Isten engem úgy segéljen!” (Jakab Péter – Jobbik) „Hazafias kormányt szeretnénk. Európai kormányt.” (Gyurcsány Ferenc – DK) „Olyan társadalomért dolgozunk, ahol a dolgozóknak tisztességes bér jár, ahol a férfiak és a nők ugyanazért a munkáért ugyanannyi bért és megbecsülést kapnak, ahol a nyugdíjasoknak tisztességes nyugdíjat fizetünk.” (Szabó Tímea – PM) „Rabszolgatörvényt.Eltöröljük.” (Kunhalmi Ágnes – MSZP)