300 – Az új eposz!
És higgyétek el, feleim, hogy így lesz! Hogy amikor a Pegazus kapcsán a 300 ellenzéki Kerberosztól és Küklopsztól megkérdezi a Kiméra: „Ellenzékiek! Mi a mesterségetek?”, akkor a válasz így hangzik majd: „Megfigyeltek vagyunk!”. Na, de hogy 300? Annál azért kicsit több lesz…
***
Talán ismerik néhányan azt az adomát, ami több anekdotagyűjteményben is megtalálható, s Rákosi Mátyásról szól, aki előszeretettel mesélte, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt, mint a Vörös Őrség parancsnoka, személyesen vezényelte le a salgótarjáni csatát. Amikor ezt egy ízben veteránok gyűrűjében mesélte, egy párttársa megszólalt:
„Az lehet, Matyi, de csak délután. Mert délelőtt még együtt ittál velünk Pesten, a kávéházban.”
Hogy miért meséltem el mindezt? Egyetlen oka van: amióta felröppent az ellenzéki álhír, hogy a Pegazus kémprogrammal (wtf) 300 magyar ellenzékit figyeltek meg, a megfigyeltek száma 0,0003 másodperc alatt átlépte a 3 ezret. Tudjuk, hogyan működik ez. Az az ellenzéki, akit még csak meg se figyeltek, nem lehet eléggé komoly ember, az a szakmájában (mert az ellenzékiség nálunk szakma) egy utolsó senki. Így lesz egyre több „megfigyelt” kis hazánkban. Mondhatni minden választókerületre jut majd legalább egy; általában a helyi összefogás vezetője, vagy annak közvetlen helyettese. Aztán a „megfigyeltek” közé lépnek majd azoknak a névtelen ellenzéki viccoldalaknak a főszerkesztő-tulajdonosai, akiknek az írásait a kutya se olvasta eddig. Végül pedig ugyanaz lesz a helyzet, mint a rendszerváltás táján: ’89-ig hárommillió antifasiszta kommunista partizán volt az országban, ’90-ben meg már az a rongyos 900 ezer egykori párttag se jött ki a matekkal.
***
Mert, kérem, áldozattá kell válni először ahhoz, hogy ismert legyen az ember. S majd ha megvan a brand, ami az áldozatiságra épül, onnantól jöhet az érdemi munka: annak elhitetése, hogy az ember érdemi munkát végez, miközben a kormány csak lop, és lop, és lop, és lop. Hogy mindeközben a magukat hálózati pénzen brüsszeli bürokrata-háziállattá képzett ellenzéki csúcsvezetők milliárdokat vesznek fel uniós támogatásokból, az senkit sem érdekel. Hiszen elegendő elégszer mondani, hogy ők lopnak, mi meg hagyjuk. Ergo a felelősség a miénk, tehát nemcsak szabad választásról beszélünk 2022-ben, hanem valóságos országmentésről, amikor megtesszük mindannyiunk becsületbeli ügyét, és rászavazunk a Jakab-Dobrev tengely jelöltjeire. Hiszen a magyar melós is ezt akarja. Ha meg nem akarja, akkor eléje állunk, amikor dolgozik, és feljelentjük, ha ez nem tetszik neki. Vagy lopás közben tolvajt kiáltunk. Valamelyik csak bejön. De addig is nagyon fontos, kiemelten elsődleges, hogy meg legyünk figyelve! Kémprogramokkal! Izraelből!
***
Lényeg a lényeg, hogy nem kell már tényellenőrzés. Nincs rá szükség. A „ha”, a „lehetséges”, az „előfordulhat” korát éljük, ahol a vádlók feltételezése maga a tény. És naná, hogy nem először a világtörténelemben. Nem is utoljára. Amikorra pedig ezeket a sorokat leírom, s pláne, amikorra ez az írás megjelenik, újabb és újabb „lehallgatottak” lépnek majd elő az ismeretlenség homályából. És nem arról szólnak a hírek, hogy az államadósság csökken, hogy a munkanélküliség csökken, hogy az aranytartalék növekszik. Hanem, hogy a soha semmiben nem jeleskedő, még családtagjai által is csak kevéssé ismert Jóska Pistát Bivalybaznádról személyesen maga Orbán Viktor hallgatta le. Ugyan mit lehetne ezzel kezdeni?
