Pesti Srácok

A királycsinálás módszertana – avagy a Gyurcsány-féle Dobrev-formula

A királycsinálás módszertana – avagy a Gyurcsány-féle Dobrev-formula

Piszkos játszmák és trükkök garmadája, a fehérből a szürkén át a fekete zónába történő színátmenet, egyszóval az ellenzék 50 árnyalata garantálta az előválasztás nyertesének, Dobrev Klárának az aranyérmét. Aztán... tudjuk jól, hogy mi lesz.

***

Fura egy színjáték ez az ellenzéki előválasztás. Mindannyian tudjuk ugyanis, hogy a magyar demokrácia bizonyos dolgokra még mindig nem érett meg. Sajna nem vagyunk még azon a fejlettségi szinten, mint az Amerikai Egyesült Államok, ahol egy demens öregember gond nélkül vehetett minden akadályt, hogy megválasztása után már egy szimpla lépcső is akadályt jelentsen számára. A gyermekcipellőjének jó, ha a második párját fogyasztó magyar demokrácia egész egyszerűen fejletlen ahhoz, hogy egy olyan nőt válasszon meg miniszterelnökének, akinek legfőbb tanácsadója és házi bizalmasa egy bukott szocialista miniszterelnök, aki legfeljebb, ha annyira tiszteli a fejlett demokráciát, hogy egynémely fórumán Bident megszégyenítően csetlik-botlik.

(Hogy miért, azt most ne firtassuk!)

PestiSracok facebook image

Egyelőre az a helyzet, hogy a két bohóc – Jakab és Fekete-Győr - kiesett. A maradék pedig… Dobrev abszolút befutó, Márki-Zay és Karácsony pedig ketten együtt erősek annyira, mint Gyurcsányné asszonyság egymaga.

***

Nagyon meglepődnék, ha „a demokrácia jegyében” nem döntenének úgy, hogy legyen egy második forduló is a ringben maradottak között. És akkor mondjuk ennek félidejében vagy Dobrev lépne vissza valamilyen indokkal (

pl. az uniós munkát mégis fontosabbnak tartja, blábláblá)

, vagy Márki-Zay lépne vissza arra való hivatkozással, hogy ő bőven megelégszik az új kormányban egy egyszerű belügyminiszteri poszttal. A vége így is, úgy is Karácsony lesz. Mondhatnám, hogy az egész egyfajta kondicionálás, aminek a révén az összesített ellenzék azt kívánja elhitetni a választókkal, hogy semmiképp sem az önös érdekek motiválják. Hogy lám, még a legesélyesebb is felül tud emelkedni karrierista vágyain, hogy a szebb jövőt elhozza nekünk, magyaroknak!

(A szebb jövőért én kérek elnézést, de mióta a DK einstandolta a Jobbikot, gondolom, ez a szóösszetétel is a tulajdonába került, akárcsak egy későn jött KISZ-vagyon.)

És ezt a foghíjat kihasználva lovagol be az előválasztási naplementébe fehér kalapban Karácsony Gergely (

Akitől ezúton is elnézést kérek a „foghíj” szó használatáért!

).

***

Próbálok nem gonosz lenni. Csak sajnos nem sikerül. Nem szeretem ugyanis, ha hülyének néznek. Mert aki ismer, az tudja, hogy én örültem volna a legjobban, ha ez az előválasztás valóban arról szól, amire meghirdették, s úgy zajlott volna le, hogy legalább olyan szinten van a tisztasága ellenőrizve, mint a búbosröcsögei falunap zsákbafutó versenyéé. Egyszóval, ha már közjegyzőre nem tellett, legalább néhány régi párttitkárt előhúzhattak volna a cilinderből. Esetleg biztonságosabb autótípussal, vagy könnyebb lábú sofőrrel utaztathatták volna a szavazólapokat és a nagy mennyiségű készpénzt. De már annak is örültünk volna, ha nem azon versengenek, hogy ki tud nagyobb bajszosszart és orbánegygecit kiizzadni magából, hanem, mondjuk lett volna egy elvárható minimum, aminek a során felvázolják az általuk elképzelt jövőt. Érthető okokból nem tették. Hiszen ahhoz el kellett volna ismerniük számos olyan vívmányt, ami a jelenlegi kormányhoz köthető, s amit még az Európai Unió legmagyarellenesebb hivatalnokai is elismernek. Helyette járták a vidéket, s nem bíztak semmit a véletlenre. Még azt sem, hogy lesznek-e az utcafórumokon, vagy sem? És milyen igazuk volt! Hiszen mivel bőven vittek magukkal spontán érdeklődőket, a közeli videókba szépen beszuszakolható 70-80 ember mindig üzembiztosan hozta a tömeg látszatát. És bizony, volt már arra példa a világtörténelemben, hogy a tömeg látszatát keltő csoport a látszat tömegévé magasztosult (

v.ö. a kezdetben kisebbségben lévő bolsevikok

).

***

Ami kiszámíthatóan kiszámíthatatlan taggal látja el az egyenletet, az Jakab Péter. Ő most a vélelmezhetően Gyurcsánnyal kötött alku értelmében vagy jól alakítja innentől a meglepődöttet, vagy ha kikel tenger fájdalma ellen, akkor lecsatlakozik a birodalmi anyahajóról, és átáll. Hogy hova, az még kérdéses, mert a Mi Hazánkhoz nemigen tud. Esetleg még a Momentummal csatába indulhat, hiszen Jakab és Fekete-Győr mind tálentumban, mind temperamentumban egyívásúak, mondhatni kiegészítik egymást, de olyannyira, hogy simán újraénekelhetnék egy hatalmas közös gatyában Garas és Kern egykori slágerét. Mert bizony egyedül nem megy! Mindeközben Gyurcsány Ferenc Dobrev győzelmével közölte a többiekkel, hogy ki a főnök, s hogy eddig is az volt, ezután is az lesz, amit ő akar.

Summa summarum elég a bohóckodásból! Dobrev nyert, de Karácsony lesz a jelölt. Haladjunk!

() VBT ()

Kiemelt kép: YouTube

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.