Jogerősen is felmentette csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla azt a két férfit, akik az egyik legbizarrabb hazai vádirat szerint egyebek mellett az Egyesült Államoknak és az IMF-nek kémkedtek Magyarország sérelmére. A forgatókönyvekbe illő történetekből kirajzolódnak a nyomozóhatóságok rendhagyó, a fantáziára és az összeesküvés-elméletekre alapozó eljárásai. Az unikális kémtörténet érintettjei várhatóan komolyabb összegű kártérítési keresetet nyújtanak be az állam ellen.
Felmentette a kémkedés vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön Maxin Norbertet (képünkön) és Bukta Bélát, akik a Guy Ritchie fénykorában elkészült filmforgatókönyvekkel partiban lévő vádirat szerint korábban Magyarország érdekeit megsértve adtak át bizalmas adatokat az Amerikai Egyesült Államok tisztségviselőinek, a Svájci Alap budapesti igazgatójának és az IMF magyarországi képviselőjének.
A bizarr történetben a két férfit csaknem egy esztendeje már egyszer felmentette a Fővárosi Törvényszék, majd az akták az ügyészség fellebbezése miatt kerültek a táblabíróságra. Az ügyet a volt kommunikációs államtitkár, Vályi-Nagy Vilmos hat évvel ezelőtti feljelentése indította el, amelyet rágalmazás miatt tett a rendőrségen. Az eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) műkincsvédelmi alosztálya kezdte el, aminek a lehetséges magyarázata az lehet, hogy Maxin Norbert vádlott üzletemberként műgyűjtő is.
A nyomozás részeként a hatóság házkutatásokat is tartott, és lefoglaltak egy merevlemezt is, amelynek révén kiderült, hogy Maxin egy Birodalomnak nevezett, üzletemberek személyes kapcsolatain alapuló szociális, társadalmi, üzleti és gazdasági közösség vezetője volt.
Innen nem volt megállás, a nyomozói fantáziának köszönhetően hamarosan egy nemzetközi kémszervezet rémképe sejlett fel, amely Magyarország legféltettebb titkait szivárogtatja ki az ellenségeknek.
A vizsgálat körülményei már annak korai szakaszában is aggasztóak voltak, mivel a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az akkor már letartóztatott Maxint egyidejűleg több helyen is kihallgatták; az említett merevlemezről kiderült, hogy arra még akkor is rákerültek adatok, amikor már lefoglalta a hatóság, illetve a bűnjelekhez illetéktelenek is hozzáférhettek.
Kémek, akik közismert adatokat szivárogtattak ki
Az egyik vádpont tartalmazta, hogy az említett merevlemezen a nyomozók megtalálták a Magyar Honvédség tíz éves katonai stratégiájának leírását, amelyet az illetékesek szerint a vádlottak az Egyesült Államoknak szolgáltattak ki. A vizsgálat közben fény derült arra a titoknak nem nevezhető körülményre, hogy Magyarország a történtek idején már hosszabb ideje a NATO tagja volt, így Amerika szövetségese, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a tagországok hivatalból, rendszeresen és kölcsönösen tájékoztatják egymást katonai stratégiájukról.
A Honvédelmi Minisztériummal átvizsgáltatott dokumentumban a tárca illetékesei nem találtak semmilyen kivetnivalót, az ügyészség ezzel azonban nem elégedett meg: visszaküldték az adatokat, majd azokat másodjára már rendkívül kényes államtitkokként definiálták ugyanazok a minisztériumi szakemberek.
A két vádlott az egész perben következetesen tagadta, hogy tudomásuk lenne a katonai adatok létezéséről.
Maxin Norbert üzletemberként tevékenykedett, így vélhetően lobbitevékenységet is végzett, kiváló kapcsolatainak köszönhetően pedig olyan pozícióban lévő emberekkel is tárgyalóviszonyban volt, mint a Svájci Alap budapesti vezetője, vagy az IMF magyarországi képviselője. A vádirat szerint a férfi a 2010-es kormányváltás előtt kémkedett, amikor valóban egyeztetett a Svájci Alappal és az IMF-fel, és a nagy befektetőknek tanácsokat adó üzletemberek arról tájékoztatta, hogy a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormányok által követett gazdaságpolitika révén Magyarország katasztrofális állapotba került.
Az NNI műkincsvédelmi szakemberei a nyomozáskor annyira belejöttek a konteógyártásba, hogy a Svájci Alapnál is elkezdtek kémek után kutatni. Bár a PestiSrácok.hu által egykor elsőként megszerzett vádirat nem boncolgatja különösebben a hazai politikai szálakat, azonban zord szigorral mondja ki, hogy az üzletember Maxin bűnös azért, mert széles kapcsolati hálóval rendelkezett és több esetben szóba is állt ezekkel az ismerőseivel, akiknek üzleti, befektetési tanácsokat is adott, sőt, rendszeresen olvasott, hallott híreket, amelyeket megbeszélt más emberekkel.
Az ügyészség egyebek mellett arra a következtetésre alapozta vádiratát, hogy Maxinék tevékenysége megnehezítette a 2010-ben felálló második Orbán-kormány gazdasági mozgásterét, amely miatt Magyarország jelentős érdeksérelmet szenvedett.
Birodalom – a művészetpártolókból álló félelmetes háttérhatalom baráti társaság
A Birodalom nevű baráti társaságot főképp a tagjainak a művészetek iránti rajongása kötötte össze, illetve az, hogy az érintettek mindannyian jobboldali gondolkodásúak, így nem életszerű, hogy közülük bárki is meg akarta volna nehezíteni a 2010-ben felálló polgári kabinet dolgát.
Bukta Béla ráadásul az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökségen dolgozott, később az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tanácsadója lett, 2007-től három éven át volt Maxin cégénél, ezután visszakerült a kormányzatba: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársa lett, majd 2014 után a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál tanácsadó, korábban pedig dolgozott a Világbanknak is. Buktát és Maxint 2015 végén tartóztatták le, majd nyolc hónapig voltak előzetesben.
Maxin félelme az volt, hogy pszichiátriai kezeléssel kényszerítenek ki tőle beismerő vallomást, ezért előzetes nyilatkozatban jelezte a hatóságoknak, hogy ha ilyet tenne, akkor az nem önszántából születne meg.
És akkor eljött a kártérítések ideje…
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki jogerős határozatának kihirdetése után Maxin Norbert a PestiSrácok.hu-nak elmondta, véleménye szerint egy politikai játszma kárvallottja lett, bár nem fejtette ki, kik állhattak a konspiráció hátterében. Az üzletember kijelentette: természetesen örül annak, hogy felmentették, az viszont szomorúsággal tölti el, hogy egy ilyen ügyből Magyarországon büntetőpert lehetett kreálni, amelynek a végső konklúziója az, hogy nem a kémkedés abszurd vádja dőlt meg, hanem csak azt mondta ki a bíróság, hogy a kémkedést nem lehetett bebizonyítani.
Bukta Béla nem jelent meg az ítélethirdetésen, ahol a táblabíróság felhívta Maxin Norbert figyelmét, hogy kártérítési igénnyel élhetnek a történtek miatt. A férfi portálunknak elmondta, hogy a hosszú fogvatartása és az egyik vállalkozását ért jelentős anyagi, üzleti kár miatt élni fog a kártérítés lehetőségével.
Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS