A Bajnai-kormány tagjait féltve, kémkedés miatt nyomoznak a Svájci Alap ellen
Kémkedés miatt indított nyomozást "ismeretlen tettes ellen" a Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztálya, a bűnöst a Svájci Alap munkatársai között keresik - tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk értesülései szerint az ügy pikantériája, hogy erről a svájciaknak nincs tudomásuk, de még az ORFK sajtóosztályának sem. Az ügyben érintett magas rangú svájci gazdasági szakember, Liliana da Sa Kirchknopf - a Svájci Alap korábbi vezetője - pedig úgy éli mindennapjait, hogy nem is sejti, amit a magyarországi műkincsvédelmisek amúgy "tényszerűen" megállapították róla: kémtevékenységet folytat. Az NNI ráadásul a Bajnai-kormány tagjait féltve nyomoz.
A magyar kémsztorival foglalkoztunk már korábban, a PestiSrácok.hu ugyanis megszerezte azt a vádiratot, amiben Maxin Norbertet az ügyészség kémkedésre való felbujtással vádolta meg. Az ügyészség az NNI Műkincsvédelmi Alosztályának nyomozása alapján emelt vádat, ebben pedig azt is állítják, hogy egyebek mellett a férfi azért is bűnös, mert széles kapcsolati hálóval rendelkezett és több esetben kapcsolatba lépett ismerőseivel, akiknek üzleti, befektetési tanácsokat is adott.
A Pentagonnak és az IMF-nek is kémkedett
A vádirat szerint a férfi és társa a Pentagonnak, valamint az IMF-nek bizonyítottan kémkedett, sőt azt gyanítják, hogy a Svájci Alapnak is. Ezzel kapcsolatban úgy tudjuk, hogy még tart a vizsgálat, bár erre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt a rendőrség. Persze tudjuk, hogy ebben az ügyben nem is nyomoznak, nincs gyanúsított sem, csak azt nem értjük, hogy akkor a kémkedés tényét mégis hogyan állapították meg.
Már az is megállta volna a helyét egy fantasy filmben, hogyan is lett egy műkincsgyűjtő üzletemberből elsőrendű vádlott egy kémügyben, de most tényleg érdemes elővenni a popcornt és a kólát, majd kényelmesen hátradőlni a székben, mert ami most következik, az mozifilmbe illő, nem vitás.
A Bajnai-kormány korrupciós ügyeire figyelmeztetett
Tájékoztatjuk, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a svájci államszövetség ellen nem folytat nyomozást."
Annak a nyomozásnak a részleteibe avatjuk be most olvasóinkat, ami hivatalosan nem is létezik. Vagy ha mégis, akkor nem tudnak róla az érintettek, de még az Országos Rendőr-főkapitányság központi sajtóosztályán sem. Portálunk megismerte azt a 369/2016 számmal ellátott nyomozati anyagot, amiben ismeretlen elkövető ellen indítottak eljárást kémtevékenység miatt hazánk, valamint a Svájci Alap vonatkozásában. Ennek lényegi eleme pedig az, hogy nagyban veszélyeztette Magyarország érdekeit, hogy az ügy vádlottja a Bajnai-kormány korrupciós ügyeire figyelmeztettea Svájci Alap vezetőjét, Liliana da Sa Kirchknopfot. Az NNI Műkincsvédelmi Alosztálya hosszas nyomozói munka után megállapította, a Bajnai-kormány megítélésén rontott, hogy a svájciak tudomást szereztek a Zuschlag-ügyről és több más baloldali korrupciós botrányról.
Bajnait és Ujhelyit érzékenyen érintette volna
Portálunknak a kémkedéssel vádolt férfi, Maxin Norbert azt mondta, nem érti, miért tartja az egyébként a magyar sajtó által is nyilvánosságra hozott ügyekről azt a nyomozóhatóság, hogyazokról nem tud a Svájci Alap. Úgy véli, hogy az NNI részéről ez mindenképpen "érdekes" gondolat. Kérdésként persze felmerül az is, hogy miért most, évek elteltével és miért a Bajnai-kormány tagjait féltve nyomoznak?
Megjegyzendő, hogy a leleplezés az akkori kormánypártok tekintetében meglehetősen érzékeny pontot érintett volna, mivel Bajnai Gordon, Zuschlag János és Ujhelyi István és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség érintettségét tárta volna fel."
- állapítja meg az NNI 2015-ben. A műkincsvédelmisek szerint Maxin azért folytatott Magyarország érdekeit sértő tevékenységet, mert le akarta leplezni azokat a bűncselekményeket, amiket a baloldali pártok üdvöskéi gátlástalanul követtek el a Bajnai-kormány égisze alatt. Érdekes momentum, hogy a nyomozók ezek után mégsem az érintett politikusokat vették górcső alá, hanem a Svájci Alap vezetőjét.
Figyelemreméltó megállapítás az NNI Műkincsvédelmi Alosztály részéről, hogy a korrupciós ügyekben Bajnai, Zuschlag, Ujhelyi és az NFÜ érintettségének feltárása igencsak "érzékenyen érintette volna a kormánypártokat", 2007-ben. Itt halkan jegyeznénk meg, hogy a sajtóban nagy visszhangot kaptak ezek a szocialista berkekben kevert gazdasági bűncselekmények, és az is feltételezhető, hogy egy nemzetközi szervezet vezetője szokott újságot olvasni.
Kémkedés közben osztogatás
A Svájci Alap egykori vezetőjéről az NNI 2015. október 22-én állapította meg, hogy kémkedett Magyarország ellen. Liliana de Sa jelenleg a SECO magánszektorügyi vezetője. "Kémkedése" alatt Liliana 79 millió eurós támogatást osztott szét Magyarországon.
A Svájci Alap Magyarországot gazdasági segítséggel, pénzzel támogatja. Az Európai Bizottság és Svájc korábban kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott "Svájci Hozzájárulásról". A megállapodás értelmében Svájc a tíz újonnan csatlakozott ország részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. A programból Magyarország több mint 130 millió svájci frank támogatásban részesült, ezzel pedig a kedvezményezett országok közül a harmadik helyet foglalta el.
A Svájci Alap jelenlegi vezetője még nincs kémnek titulálva az NNI Műkincsvédelem részéről, legalábbis a nyomozati anyagban nem találtunk rá vonatkozó részt. Max Schnellmann egyébként olyan ügyekben nyújtott segítséget eddig, mint például Balassagyarmat város ivóvízellátásának megújítása, ami tényleg nem tűnik klasszikus kémtevékenységnek, bár sosem lehet tudni.
A nagykövetség semmit sem tud
Az általunk megkérdezett szakértő véleménye szerint az NNI eljárása nem csupán nem felel meg a törvényi tényállásnak, hanem meg sem közelíti, mivel a Svájci Alap nem kémszervezet, a megszerzett információk pedig közérdekűek.
Kémkedés miatt csak olyan szervezet ellen lehet eljárást folytatni, melynek hírszerző jellege megállapítható, vagyis olyan szervezetnek kell lennie, aminek akár csak részben is feladata a Magyarország elleni kémkedés, ezt az 1993. évi XVII. törvényhez készült miniszteri indoklás állapítja meg. A kémkedés esetén megszerzett adatoknak pedig alkalmasnak kell lenniük a Magyarország elleni felhasználásra.
A Svájci Állam budapesti nagykövetségén arról érdeklődtünk, hogy tudnak-e a magyar rendőrök általi nyomozásról és mennyire gyakori, hogy svájci állampolgárokat kémkedéssel vádoljanak? A követségen nem kívánták kommentálni az ügyet, mivel "nem ismerik".
Az, hogy a Svájci Alap a svájci titkosszolgálat egyik fedőszerveként működne Magyarországon, meglehetősen merész gondolat az NNI részéről és egyelőre nem is tudták bizonyítani.
Érthetetlen, hogy annak ellenére, hogy az ügynek nincs gyanúsítottja, a Maxin Norberttől lefoglalt könyveket, műtárgyakat, iratokat az NNI ebben az eljárásban tartja lefoglalva és azokat nem adja ki ügyfelem részére. Véleményem szerint ez is arra utal, hogy van folyamatban nyomozás, különben a lefoglalt dolgokat vissza adták volna.
- vélekedik Kertész Gusztáv ügyvéd.
Rómától Szingapúrig
Azt nem tudjuk, hogy az ügyet vizsgáló NNI százados a nyomozáshoz kapcsolódóan járta-e be tavaly a világot, de közösségi oldalára feltöltött fotók tanúsága szerint a százados 2016-ban Rómában, Kuala Lumpurban, Veronában, Selangorban, Koppenhágában, Szingapúrban, Malmöben, Milánóban vakációzott, de járt a Vatikánban is. Nem kizárt, hogy ezek az utazások is a nyomozás részét képezték és a műkincsvédelmis nyomozó a világ számos országában a Magyarország elleni kémtevékenységet akarta felderíteni. A vizes lepedőt pedig még a medencéből is sikerülhet ráhúzni a Svájci Alapra, a Pentagon és az IMF után.
Folytatjuk...
Vezető fotó: Kovács Tamás/MTI
