Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az Európai Unió döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése – jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban.
A lengyel kormánykoalíció részét alkotó Új Baloldal tömörülést képviselő miniszterhelyettest az interjúban Radosław Sikorski előző napi parlamenti beszéde kapcsán kérdezték, amelyben a lengyel diplomácia vezetője az uniós döntéshozatalra is kitért. Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak bele kellene-e egyeznie abba, hogy feladja vétójogát az EU-ban, Szejna azt válaszolta: nem egyeznek bele a vétójog teljes feladásába. Hozzátette:
a lényeg az, hogy bizonyos döntéshozatali szinteken beszéljünk a témáról, hiszen ha egyetértünk az EU bővítésével, egyebek mellett Ukrajna jövőbeli csatlakozásával, akkor a vétójog kétélű kard lesz.
Szejna “személy szerint” fontosnak tartaná, ha a bővítés terén az EU tagállamai nem állapodnának meg a vétójog feladásáról.
Ha bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie
– jelentette ki. Más témákban viszont Szejna szerint elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése. Ebben az összefüggésben a védelmi politikát említette, majd kijelentette:
amikor például a biztonságpolitikáról beszélünk, akkor látjuk, hogy az oroszbarát Magyarország esetében mennyire rosszul működik a vétójog.
Radosław Sikorski szerdán úgy ítélte meg: nem biztos, hogy az EU reformjában elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása, nem kizárható viszont, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést.
A reform legvitatottabb része az lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt
– jegyezte meg Sikorski. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: amennyiben az EU “több mint 30 tagú hatalommá” akar válni, “hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Rodong Sinmun
Facebook
Twitter
YouTube
RSS