A Közép-dunántúli régió egyik igen csak sajátos térsége a Veszprém megyei hármas számú választókerület, Ajka, Tapolca és Sümeg város és környéke. Mondhatni hárompólusú, míg Ajka hosszú évek óta a szocialisták utolsó bevethetetlen bástyája a megyében, a közeli Tapolcán igen csak megerősödött a Jobbik, Sümegen máig a konzervatív jobboldali szemlélet dominál. Az elmúlt évek talán legizgalmasabb politikai csatározásai is itt zajlottak. A térségben volt példa államtól visszakért és Hit Gyülekezetének lepasszolt iskolára, hűtlen kezelés vádjával bíróság elé álló polgármesterre, de milliárdos fejlesztésekre is. A zűrös ügyekről, jövőről és lehetőségekről beszélgettünk alig több mint egy évvel a parlamenti képviselőválasztás előtt a választókerület fideszes elnökével, egyben a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnökével, Fenyvesi Zoltánnal.
Egy évvel a választások előtt, a 2014-2020 uniós fejlesztési ciklus elején, hogy látja a Közép-Dunántúl ezen kis ékszerdobozának a helyzetét, lehetőségeit?
A 2017-es év az építkezés éve lesz a megyében. Pályázati forrásokból 45 milliárd forintot költhetünk fejlesztésekre a következő időszakban. Ennek a forrásnak a jelentős része az Ajka-Tapolca-Sümeg térségbe kerül. A települések már benyújtották a fejlesztési pályázataikat. Március végére a döntés is megszületik és elkezdődhetnek a kivitelezések. Világosan látszik, hogy azok a települések, amelyek összehangolják elképzeléseiket a kormányzati és a megyei célokkal, ahol a polgármester nem ellenséges, hanem együttműködő a kormánnyal és a kormánypárti képviselőkkel, ott jelentős fejlesztések, gazdasági és turisztikai fellendülés várható, amely települések viszont nem hajlandóak az együttműködésre, azok lemaradnak. Sümeg jó úton halad, a várra és a püspöki palotára építve 2,5 milliárd forintos beruházásra készülnek, de nem csak a turizmusra akarnak alapozni, ezért egy ipari parkot is kialakítottak, ahová már várják az első betelepülő vállalkozásokat.
Ezzel szemben Ajkán és Tapolcán is megtorpanás tapasztalható az utóbbi években. Lasztovicza Jenő korábbi országgyűlési képviselő nagyon sok fejlesztési forrást hozott a választókerületbe, korábban Tapolca is élni tudott a lehetőségeivel, megépült a Pelion Hotel, turisztikai célú beruházások történtek a Tavas barlangnál, látogató központ épült, megújult a belváros és megépült a strand is. Ez mind-mind a korábbi fideszes városvezetés égisze alatt valósult meg. A most folyamatban lévő norvég alapos beruházáshoz, a piac átépítéséhez is még az előző városvezetés nyújtotta be a pályázatot. Azóta nem látok igazán nagy fejlődést. Inkább visszalépést, hiszen az előző városvezetés megállapodott az habüveggyárral, a váltás után viszont megszakadtak a tárgyalások, és jelen állás szerint a gyár Sümegen fog felépülni, ahol olyan feltételeket biztosítottak, ami csábító a volt beruházni kívánó vállalkozó számára. Ajkának páratlan lehetőségei lennének az ipari környezetével, ennek ellenére 2002 óta alig telepedett meg új vállalkozás az ipari parkban. Az elmúlt években mindössze három multi cég épített és nyitott bevásárlóközpontot a városban, aminek a hatása, megítélése vegyes, ugyanis a bevásárló központok miatt kisebb helyi üzletek, helyi vállalkozások viszont megszűntek. Polgármester úr nagyobb eredményként sportcélú fejlesztéseket tud felmutatni, mint például az uszoda bővítés, amelyek viszont kormányzati TAO-s forrásoknak köszönhetők és nem pályázati sikereknek.
Ajkán még a külső szemlélő számára is egy elég sajátos szemlélet tapasztalható a városvezetés részéről. Nem igazán látni előremutató terveket, ellenben a sajtó folyamatosan a polgármester úr konfliktusaitól hangos, mintha Ajka a térség amolyan utolsó szocialista bástyájaként folytatna háborút a megyei önkormányzattal, a kormánnyal, de még a helyi vállalkozásokkal is, akik ezt esetleg nem nézik jó szemmel. Milyen hatással lehet ez a folytonos szembefordulás a város jövőjére?
Ajka kiváló helyzetben is lehetne, hiszen minden évben egymilliárd forint iparűzési adóbevétellel számolhat. Ez nagyon jelentős bevételi forrás. Ezzel szemben a város az utóbbi években valóban nem a fejlesztésekben jeleskedik, inkább az egy főre jutó perek, feljelentések számával igyekszik kitűnni. Schwartz Béla polgármester úr igen csak gyakran jelenti fel a helyi cégeket, vállalatokat, de még a Szent-Györgyi Szakközépiskolát is, amelyik újra állami fenntartás alatt működik, de feljelentette a fideszes képviselőket, még az én családom tagjait is. Én is értetlenül állok az előtt az offenzíva előtt, amit a városvezetés az egyik legnagyobb adózója, a Bakonyi Erőmű ellen indított. Az erőmű évi 120 millió forinttal támogatta a város fejlesztését, fejlődését, beszállt a panel programba, ami 5 év alatt mintegy 600 millió forintos támogatást jelentett.
Addig nem is volt semmi baja a polgármesternek az erőművel. Amikor ez véget ért és az erőmű nem tudott újabb támogatást nyújtani, elmérgesedett a helyzet. Az erőműből ellenség lett, polgármester úr pedig hadjáratba kezdett egy olyan vállalkozás ellen, amelynek az ellehetetlenítése beláthatatlan következményekkel járna, mind a város energiaellátása szempontjából, mind gazdasági szempontból. Mindent összevetve több mint ezer ember munkája, megélhetése kerülhet veszélybe. Természetesen fel kell lépni minden környezetszennyező céggel szemben, az erőművel szemben is, ha szennyezi a város levegőjét. De nem lehet szelektálni a vállalatok között: van szennyező, akivel szemben fellépek, és van, akivel szemben pedig nem. Ez nem elfogadható lépés.
Vannak hasonló példák, amik arra utalnak, hogy a szocialista városvezetés presszionálja a nem velük szimpatizáló vállalkozókat?
Ennek ékes példája a nemrég kivetett építményadó. Vannak olyan vállalkozások, gazdasági társaságok, ahol irdatlan mértékben megemelkedett az építményadó és vannak olyan vállalkozások, amelyek kevésbé érintettek ebben a kérdésben. Azt tapasztaljuk, hogy akik közelebb vannak a városvezetés szívéhez, azok kevésbé részsülnek ebből az adófizetési kötelezettségből. Véleményem szerint nagyon nem szerencsés megosztani a gazdasági szereplőket baráti és nem baráti vállalkozásokra. Ez a fajta diszkriminatív adókivetés meglátásom szerit elfogadhatatlan.
Azt is pofonként élhették meg az ajkai cégek, vállalkozások, hogy az önkormányzatnak sikerült kis híján bedöntenie a helyi szakképzést…
A cégeknél komoly gondokat okoz a szakemberek hiánya, ami egyértelműen visszavezethető a város rossz szakképzési politikájára. 2010-ben két állami szakképző intézmény és egy alapítványi is működött Ajkán. 2012-re egyetlen állami szakképző intézmény sem maradt, mert a város visszavette mindkét államit, majd összevonta és átadta a Hit Gyülekezetének. Ebből kifolyólag megszűnt az állami szakképzés Ajkán, és megszűnt az az állami felügyelet, ami tudta volna szabályozni a szakember utánpótlást. Nagyon sok vállalatvezető jött panasszal hozzám, hogy ha tudunk, tegyünk valamit a kereskedelmi és iparkamara bevonásával. Sokat tárgyaltunk ezekkel a cégekkel, az államtitkársággal, ezeknek az egyeztetéseknek lett az eredménye, hogy október 10-től újra van állami szakképző intézmény Ajkán. Továbbá már folynak a tárgyalások a másik intézmény jövőjéről is, hogy a faipari és építőipari képzéseket is bevonhassuk állami felügyelet alá. Egyszóval ezt a csorbát igyekeztünk helyrehozni.
Nagyon érdekes, mondhatni hárompólusú a választókerülete. Amíg Sümeg masszívan kormánypárti, addig Ajkán a baloldalnak, Tapolcán a jobbiknak van nagyon erős bázisa. Az országos minta most az, hogy a bal és a radikális jobboldal oldal egyre látványosabban borul össze. Tapasztal ön is helyben ilyen háttéralkukat, látványos barátkozást a baloldali pártok és Jobbik között?
A Veszprém megyei 3-as számú választókerület összeborulás tekintetében is példaértékű. Már 2014-ben az önkormányzati választásokkor Tapolcán szembetűnő volt, hogy a jobbikos városvezetés MSZP-s alpolgármestert választott magának. Itt kezdődött. Szemmel láthatóan Tapolcán koalíció alakult ki az MSZP valamint a Jobbik között. Nemrégiben ugyanitt egy városi cég élére egy nagykanizsai MSZP-s polgármester jelöltet hívtak meg. Ugyan ezt tapasztalom Ajkán is, hiszen az utóbbi időben kiváló kapcsolatokat ápol Schwartz Béla polgármester úr és Rig Lajos országgyűlési képviselő. Már nem egy alkalommal tartottak közös sajtótájékoztatót, a képviselő úr a városi rendezvényeken és az önkormányzat által működtetett városi televízióban rendszeres vendég, a helyi újságban folyamatosan lehetősége van megnyilatkozni, miközben ugyanitt a fideszes politikusokat, képviselőket megemlíteni sem szabad.
Hogy látja, mik lehetnének ennek a térségnek az előrelépési lehetőségei, milyen rejtett erőforrásokat kellene, lehetne a jövőben kiaknázni?
Jók a kilátásaink, hiszen ha jól megy az országnak, akkor annak vidéken is meg kell mutatkoznia. A Balaton térségében lévő települések a turizmusban látják a kitörési pontot. A kormány most 365 milliárd forinttal támogatja a balatoni fejlesztéseket. Az utak és a kerékpárutak építése, fejlesztése fontos tényező az egész megye szempontjából, hiszen gazdasági fejlesztéseket is indukál. Csak néhány példa: Badacsonytomajnak kifejezetten jó tervei, elképzelései vannak, a borászat és a turizmus összekapcsolásán dolgoznak. A nyári szezon kiteljesítése akár egész évre, programokkal, rendezvényekkel, fesztiválokkal, szintén előremutató koncepció a régióban. De a turizmus mellett a másik láb valamilyen termelő tevékenység kell, hogy legyen. Jó példa Sümeg, ahol várra épülő turizmus mellett ipart is telepítettek. Ennek hatására jelentősen csökkent a munkanélküliség, 4,5 % a ráta, ami az országos átlagnak megfelelő. Ajkán a cégeknek, vállalkozásoknak a GINOP pályázatok jelenthetnek nagyobb előrelépést. Abban bízom, hogy a gazdasági szereplők fejlesztéseinek következményeként nem csak betanított munka, hanem szakmunka is bőven lesz a városban, ami magasabb béreket jelent majd, és az itt élők életszínvonalát is nagy mértékben emelheti.
Vezető kép: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS