Elhunyt Wittner Mária, a Corvin köz hőse - Emlékezzen videóink visszanézésével a szabadságharcos ikonra
"Hosszú betegség után Wittner Mária itt hagyott bennünket" - írja Facebook-oldalán a Magyarságkutató Intézet szerda reggel. Az 56-os szabadságharcos hosszú ideje küzdött súlyos betegséggel. Augusztusban került kórházba. Gyógyulásáért rengetegen kapcsolódtak imaláncba, aminek nemrég úgy tűnt, nem maradt el a hatása. Biztató hírek érkeztek a kórházból. A PestiSrácok.hu szerkesztősége egy emberként gyászolja Wittner Máriát. Korábbi videóinkkal, beszélgetéseinkkel emlékezünk a szabadságharcos ikonra, aki számtalanszor biztosította támogatásáról, barátságáról kollégáinkat, szerkesztőségünket.
Törékeny asszony erős lélekkel és hittel, megtörhetetlen tiszta erkölcsiséggel és mély hazaszeretettel. Ő Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt. Bajban van, ismét harcolnia kell, de most már az egészségéért, az életben maradásáért egy kórházban
- írta Stefka István a PestiSrácok.hu-n, amikor az imaláncba való bekapcsolódásra buzdított, Csókay András szívsebész felhívása nyomán. Egy hete Corvin közi szabadságharcos- és elítélt társát, Varga Jánost kísérve a Honvéd Kórházban is meglátogattuk. János egy, egymás között könnyeden csak "mosolyalbumnak" hívott tablót vitt neki, melyet közösen készítettek és mely a Corvin közi vádlottakat ábrázolja 1957-ben, amikor a Kádár-Apró-Biszku-féle rémdiktatúra pribékjei elfogták őket. Wittner Mária kórházi ágyáról arra kérte a PestiSrácok.hu olvasóit és általában a fiatalságot, hogy
ne feledjék el az 1956-os szabadságharcosokat, vigyék tovább a küzdelmüket a szabad Magyarországért.
Wittner Mária külön kérte, hogy őrizzük meg barátnője és harcostársa, a kivégzett Tóth Ilonka emlékét, s október 23-án viseljük az őt ábrázoló jelvényt.
A Corvin közi, elítélt hősök közül mára csak Varga János, a Corvin mozi előtt található Janika szobor alakjának megihletője maradt közöttünk.
Ha volt valaki, aki nehéz, mégis felemelő életutat járt be, akkor Mária volt az. S ha volt valaki, aki a megpróbáltatások között mindvégig nemes lelkű, egyszerű ember tudott maradni, az szintén ő volt. Sorsa nemcsak nemzedékével, hanem az egész nemzetével fonódott össze mindörökre
- írja közleményében a Magyarságkutató Intézet.
Felidézik, hogy már élete kezdete sem volt könnyű. szülői gondoskodást nélkülözve nőtt fel. Kétéves korától az 1950-es államosításig a karmelitáknál nevelkedett, majd állami gondozásba került. A gimnáziumot félbehagyva Szolnokon, majd Kunhegyesen dolgozott gépíróként. 1955-ben született meg első gyermeke, akit egyedül nevelt.
Az 1956-os forradalomba a kezdettől bekapcsolódott a fővárosban. Sérülteket látott el, majd a november 4-i sebesüléséig részt vett a fegyveres harcokban is. Disszidált, majd néhány hét után hazajött. 1957. július 16-án tartóztatták le, 1958. július 23-án pedig első fokon halálra ítélték. A vád:
fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás.
Kétszáz nap elteltével az ítéletet másodfokon életfogytiglanra változtatták. Csak 1970. március 23-án, tizenhárom év rabság után, az utolsók közt szabadult, amikor a Kádár-rezsim már rég azt hirdette Nyugaton, hogy nincsenek 56-os foglyok a börtönökben.
1972-ben férjhez ment és Dunakeszire költözött, kisebbik gyermekének 1973-ban adott életet. Varrónőként, takarítónőként dolgozott egészen 1987-ig, amikor megromlott egészségi állapota miatt leszázalékolták. A politikai életbe 1989-ben, a Kádár-rendszer bukása után kapcsolódott be. Részt vett számos ’56-os szervezet munkájában, neve összeforrt markáns antikommunizmusával. 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján nagy hatású beszédet mondott a parlamentben. Megidézve az áldozatokat, a többi között a történelem meghamisításáért, az ország kifosztásáért vádolta a „szocialista köntösbe bújt hóhérokat”. Beszédét így zárta: „A Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket”. 2006-ban és 2010-ben csatlakozott a Fidesz országgyűlési képviselő-csoportjához.
Munkásságát és emberségét számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el. Átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, az Emberi Méltóságért díjat is, díszpolgárává avatta Dunakeszi, Csepel és Józsefváros.
Wittner Mária a posztkommunista baloldal kemény bírálója, a PestiSrácok.hu szerkesztőségének közismert támogatója volt
Wittner Mária számos alkalommal részt vett a PestiSrácok.hu rendezvényein, így a rendre november 4-én megrendezett, Halhatatlanok napja című megemlékezésünkön a budai Bem téren. Közösen vonultunk a Békemeneten és felhívást kezdeményezett a Pesti TV mellett, a PestiSrácok.hu szerkesztőségének megmaradásáért, majd az idén júniusi a PS-születésnapra, a Pesti TV búcsúbulijára is ellátogatott. Ferkó Dániellel és Huth Gergellyel beszélgetve akkor is intelmekkel látta el olvasóinkat, nézőinket. Többek között az ő közreműködésével biztosította az 1956-os Pesti Srác alapítvány szerkesztőségünket, hogy "a legjobb kézben van" nálunk a pestisrácok.hu elnevezés és elismeréssel, Corvin közi pesti srác szoborral tüntették ki Stefka Istvánt, Huth Gergelyt és Szarvas Szilvesztert.
Hamarosan mélyebb nekrológgal jelentkezünk, addig is nézzék vissza Stefka István tavaly októberi, ünnepi beszélgetésétWittner Máriával a Pesti TV Boomerlázadás című műsorából! Az október 18-ai adásban Wittner Mária arról is beszélt, hogy a Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülésekor Orbán Viktor hozta el és mondta ki a valódi rendszerváltást Magyarországon. Az 1956-os Emlékbizottság védnöke a műsorban beszélt a börtönben töltött 13 évéről, az ellene folytatott koncepciós perről és elárulta, hogy máig gyötri a meghurcoltatás, a kivégzett rabtársak emléke.
Emellett a magyarok ezreinek kíméletlen gyilkosairól és azok vérszerinti, szellemi örököseiről is kifejtette markáns véleményét. A gyurcsányi állami terror 15. évfordulója alkalmából megrendezett október 23-ai Békemenet előtt pedig elmondta, hogy ő ugyan személyesen nem tud részt venni a vonuláson, de az általa készített táblát az első sorban fogják vinni a résztvevők, hogy ezzel is emlékeztessék a bűnösöket a tettükre.
A "pesti srácok" köszöntötték Wittner Máriát születésnapján, ő verseskötetéből idézett nekik-nekünk
Megható esemény volt a szervezők és nem várt meglepetés Wittner Mária számára, amikor tavaly júniusban egy Csepel teherautón érkezve a Magyar Patrióták közössége és a Magyar Tartalékosok Szövetségének 1956-os hagyományőrző szabadságharcosai köszöntötték fel születésnapján, miközben Huth Gergely (némi cinkosságot vállalva a szervezőkkel) éppen interjút készített vele új verseskötetéről. Érdemes visszanézni a szívszorító videótudósítást is:
Wittner Máriát örök példaképnek, életét, bátor kiállását és emberfeletti hazaszeretetét útmutatásnak tekintjük. A PestiSrácok.hu szerkesztősége egy emberként gyászolja a szabadságharcos hőst és nyilvánít részvétet a harcostársaknak, barátoknak, családtagjainak és Wittner Mária minden tisztelőjének.
