Alapmindent mindenkinek!
Az új évezred egyik leghaladóbb, legjóemberibb gondolata a feltétel nélküli alapjövedelem és az alapösztöndíj. Ugyan ki merné ma már vitatni azt, ami a finnországi példával is egyértelműen bebizonyosodott: az emberek megbecsülik, amit ingyen kapnak, és a magától jövő juttatás szorgalmas, felelősségteljes életre sarkallja őket. Nem szabad azonban itt megállnunk, mert sosem lehetünk eléggé egyenlőek. Lássuk, mi mindent kell még feltétel nélkül megadni az embereknek!
Mindannyiunk közös feladata és felelőssége, hogy a mérhetetlenül hosszú ideje munkanélküli és főleg a munkát még soha életükben nem vállalt emberek bárminemű elvárás nélkül is hozzájuthassanak az alapjövedelemhez. Ezzel végre olyan, emberhez méltó körülmények közé kerülhetnének, amilyennek az igénye bennük sosem merült fel egy-egy bohókás herbálozás vagy berúgás közben.
Az alapötlet vitathatatlanul csodálatos. A történelem véget ért, és eljött az alapjövedelem kora, amikor munka nélkül teremtődnek elő a dolgok, tehát az ember megistenült. A tizenhat órában dolgozó bangladesi gyerekeket meg majd elrejtjük a paraván mögé. Az alapjövedelem végre megoldja, amit eddig egyik gazdasági rendszer sem tudott elérni: megszünteti a semmirekellőséget, még akkor is, ha a szocializmus mintájára, afféle kapun belüli semmirekellőségnek nyit teret. Márpedig ha ez egy ilyen csodarecept, hogy magyarországi haladó pártok sokasága hisz benne, akkor nem szabad megállnunk az alapjövedelemnél.
A társadalom tagjai igenis megérdemlik, hogy az élet minden fontos kellékéből el legyenek látva a szükséges mértékben, s így sose szenvedjenek hiányt semmiben.
A pénz után rögtön az egészség következik a fontossági sorrendben. A magyar egészségügy köztudottan a legrosszabb a világon, de legalábbis az EU-ban biztosan a sereghajtók között vagyunk ebben is, akárcsak morál tekintetében. Nálunk például meghal az emeleti kórházi vécében az oda észrevétlenül besurranó halálos beteg hajléktalan, ami Finnországban biztosan nem következhetne be. Az irány tehát náluk jó, azt kell követnünk nekünk is. Nem a dohányzást kell visszaszorítani, nem csipszadót kell bevezetni, nem az alkoholizmust kell letörni, és főleg nem szabad az embereket zargatni azzal, hogy a mozgásszegény életmódjuk miatt betegesebbek az európai átlagnál. Mindez az egyéni szabadságuk csorbítása, így teljesen zsákutca. A korszerű haladó gondolkodás mindig pozitív megoldásokat keres: nem azt, hogy mit vehet el az emberektől, hanem azt, hogy mit adhat nekik. Adjunk hát mindenkinek egészséget!
Nyomatékosan felszólítjuk a kormányt, hogy minden magyar állampolgárnak biztosítson egy független szakértők által megállapított mennyiségű alapegészséget!
Nincs egészségügy oktatásügy nélkül, így egyértelmű a követelt intézkedések további iránya. Az MSZP-SZDSZ kormányok áldásos és hangsúlyosan szakmai tevékenykedése során már történt egy biztató kísérlet az osztályozás megreformálására, amikor megszüntették a buktatás lehetőségét. Sajnos a szüntelen nácifasiszta szabotázs, végül a nácifasiszta hatalomátvétel megakadályozta, hogy a folyamat végigmehessen, és annak csúcsaként be lehessen vezetni a Magyar Bálint fokozatú egyetemi diplomát, amely igazolta volna, hogy a tulajdonosa képes olvasni, írni és kétjegyű számokig elvégezni a négy alapműveletet.
Az akkori kudarc után kétszeres a felelősségünk, hogy a magyar diákok megkapják, ami alanyi jogon jár nekik: az alapérdemjegyet.
Korszerű világunkban nem tartható az a maradi módszer, hogy a diákoktól számon kérik a tananyagot, ráadásul embertelen, kirekesztő módon osztályozzák őket, már-már a legrosszabb vészkorszakot idézve. Követeljük, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány oktatási programja, valamint az Európai Unió Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága által elismert, független szakértők állapítsanak meg egy szakmailag és főleg morálisan indokolt alapérdemjegyet, hogy a közoktatásban részt vevők eleve 3-asról vagy 4-esről induljanak bármilyen számonkérés alkalmával. Sőt, ugyanez vonatkozzon az egyébként alapösztöndíjjal ellátott egyetemistákra és főiskolásokra is, akik közé jelenleg teljesen antidemokratikus módon csak évente 90 ezer gólyát engednek be. Ezt a létszámot rövid időn belül több százezerre kell emelni, hogy mindenkinek lehessen diplomája, aki szeretne, és ezzel is emeljük a felsőfokú végzettség értékét.
A felsoroltak azonban önmagukban még nem biztosítják száz százalékosan a sikeres, gondtalan életet, hiszen mit érnek ugye a jó érdemjegyek valós tudás nélkül. Nem nevelhetünk olyan ifjúságot, amely csak papírt szerez, de közben joggal nem tetszik neki, hogy a diplomája egyre inkább szart sem ér. Arra persze nem lehet erőszakkal rászorítani a diákokat, hogy az önkéntes készségfejlesztés mellett tanuljanak és ezáltal okosodjanak is az iskolában, hiszen az iskola feladata, hogy kizárólag a kellemes élmények gyűjtéséről és az élvezetek halmozásáról szóljon.
Épp ezért alapokosságot kell adni az embereknek már kamaszkorban, hogy ne érje őket semmiféle hátrány, és megvalósuljon az az egyenlőség, amelyre legkésőbb 1789 óta ellenállhatatlanul vágyik a haladó emberiség.
Márpedig ha az alapokosság – nagyon helyesen – mindenkinek jár, akkor annak sem szabad kitenni senkit korszerű világunkban, hogy a külleme miatt hátrányt szenvedjen. Rettenetes, igazán kirekesztő és épp ezért végképp eltörlendő feudális csökevény, hogy a szép, jóképű emberek sok tekintetben könnyebben érvényesülnek, mint a kevésbé jó adottságúak. Az egyenlőség nevében sürgősen változtatni kell ezen! Az emberek ebbéli hozzáállásának megváltoztatásához még nagyon sok genderfelvilágosító és bodyshaming elleni kampányt kell levezényelniük az alapítványi pénzekből és adományokból elképesztően kemény munkát végző emberi jogi harcosoknak, tüntetésszervezőknek és kurátoroknak.
Azonnali megoldást kínál viszont, ha mindenkinek megadjuk végre az alapszépséget.
Az okosság és a szépség elosztása ráadásul annyira igazságtalan a világban, hogy újraosztást igényel. Ideje elvenni azok okosságából és szépségéből, akik a történelmi léptékű elnyomásuk révén sokat halmoztak fel ezekből a tulajdonságokból, és szét kell osztani a rászorulók között – különös tekintettel a vállatlan, nyeszlett, beesett mellű, görbe hátú, zsíros-bozontos szakállú haladó véleményvezérekre és iszonyúan hülye követőikre.
Ha pedig mindezeket elértük, akkor már csak annyi dolga van a kormánynak, hogy megadja minden szabad polgárnak az alapjóidőt.
Hiszen az mégse járja, hogy időnként fázik, illetve megázik az ember éjszaka a Király utca és a Kazinczy utca sarkán.
Biztosak lehetünk persze abban, hogy ez a mostani, rettenetesen iszonyú kormány sosem fogja megadni az embereknek ezeket a fontos alapjuttatásokat, így mindenekelőtt egy kormányváltásra lenne szükség, hogy nyolc évnyi szakadék felé rohanás után végre elindulhassunk felfelé. Ebben te is tudsz segíteni, ha utalsz egy keveset, vagy beállítasz egy állandó havi összeget, amivel támogathatod a munkánkat. Köszi, tesó vagy!
