Megvan a dátuma a Német Kalifátus kikiáltásának: 2030!

Ijesztőek az identitás nélküli emberek. Vajon hány német van még Németországban? Brinkhaus bizonyosan nem német, nem is keresztény és nagy valószínűséggel nem is férfi, nem férj, nem szülő, nem apa, hiszen gyermeke nincs, a mai Németországban egyébként megszokott módon. Családtalan, jövőtlen senki. A kellemetlen az, hogy ez az ember a német politika legfelső köreihez tartozik és csak olyasmiket mond ki, amiket a kancellárja, a pártelnöke, a frakciójának tagjai eddig is gondoltak, csak nem mertek kimondani.

Ha Németország még létezne, ha a németek határoznák meg, hogy egykori országukban mi történik, ennek az embernek már valami repülőn kellene ülnie és reménykednie, hogy valamelyik arab ország befogadja talán. Mert az identitás nélküli senkiket, akik onnan nézve, muszlim szemmel hasznos idióták vagy ocsmány árulók csupán, a muszlimok sem szeretik. És ebben a tekintetben sokkal, de sokkal többek a mai németeknél.

De Ralph Brinkhaus marad ott, ahol van, hiszen ő most a német fősodor; amit ő mond, azt gondolja a német liberális médiaelit és a német városi középosztály azon nagyobb része, akinek nincs gyereke vagy egyáltalán nem érdekli annak az egy szem gyerekének a jövője. Egy olyan társadalom tagjairól beszélünk, akiknek a jövő a saját életük végével bezárul; semmiféle felelősséget nem éreznek a nemzetük, a kultúrájuk, a vallásuk, sőt, egyáltalán semmi iránt sem, ami a saját napi kényelmükön túl van.

Ezek tényleg annyira hülyék, hogy komolyan azt gondolják, ők ateistaként nyugodt öregkort remélhetnek egy muszlim társadalomban, amelyben a fiatalok mind muszlimok és szegények. Ezek annyira ostobák, hogy komolyan azt gondolják: a muszlimok majd ápolgatják őket a hosszú, boldog öregségük végéig, azért cserébe, hogy megöröklik a vagyonukat és végül az országukat.

Ennyire senki nem lehet hülye

Németországban, ha így mennek tovább a dolgok, tízmilliónyi fiatal muszlim lesz 10-15 éven belül, jelentős részben negyven alatti férfiak. Ki lehet annyira kretén, hogy elhiszi: ezek az emberek nem fogják a magányos német öregeket kizsuppolni a lakásaikból, nem fognak beleülni az autóikba, és ha elfoglalják a német államot is, akkor „törvényesen” nem fogják megszerezni az egész hóbelevancot?

Az is egy nagy kérdés, hogy valakik, akik együtt élnek muszlimokkal évtizedek óta, hogyhogy ennyire nem értik ennek a vallásnak a működését? Nem először gondoljuk azt, hogy itt sokan az iszlám elkötelezett szálláscsinálói, akik mindent megtesznek azért, hogy a gyanútlan átlagembereket hozzászoktassák az új rendhez.

A kereszténység és az iszlám kizárja egymást, kulturálisan és politikailag is. Az iszlám nem ismer kompromisszumot, csak a győzelmet vagy a halált. Az iszlámmal akkor lehet békében élni, ha egy nagy erő áll vele szemben, amelytől fél, vagy akkor, ha ez a „békevágy” a teljes önfeladásban testesül meg.

Az Európai Néppárt valaha a kereszténydemokrácia valódi képviselője volt, de egy emberöltő alatt elképzelhetetlen mélységekbe züllött: megkülönböztethetetlen az SZDSZ-től gyakorlatilag. A nyugatnak vége, mert a nyugati ember feladta az alapvető emberi tulajdonságait; többek között a túlélésre, a megmaradásra vonatkozó alapvető természeti parancsot is meggyűlölte. Hiszen az nyilvánvalóan ellentétes az önmegvalósítás nihilista eszméjével.

Szétesik minden, ami valaha Nyugat-Európát jelentette, eltűnnek egykori meghatározó nemzetei, kultúrái, mindaz, ami egykor a világ legfejlettebb régiójává tette. A nyugatosság már teljesen mást jelent, mint akár száz éve: ma a Nyugat egy egykori nagy kultúra látványos és gazdag végjátéka csupán.