A liberalizmus tökéletes, ti mind fasiszták vagytok
„A kommunizmusba vágynak a Fidesz szavazói” címmel jelent meg könyvismertetés a Liberális Világegyház HVG nevű közlönyében. A könyv nem teljesen időszerű, mert még a „populistákhoz” számolja a liberális Jobbik szavazóit is - nyilván nem az egykori 20 százalékot, hanem a mostani 6-t. De ettől eltekintve pontosan megtudhatjuk, miért szorult a liberális vallás defenzívába az elmúlt években: azért, mert a populisták „elmossák a valódi és hamis hírek közötti határvonalat”.
Ez utóbbit, az „elmosást” gondolom, a takarítószemélyzet konzervatív tagjai követik el éjszaka, felmosóronggyal, miközben populista dalokat fütyörésznek. Én komolyan mondom, ennyi hülyeséget régen olvastam ennyire kis helyen, leszámítva TGM Kádárról szóló írását, amivel tegnap büntetett meg a szadista szerkesztő (természetesen a baloldali liberális újság szerkesztője), az viszont legalább hosszú, és szellemi igényességgel lettek összerakva a benne szereplő marhaságok. A progresszív pártok ijesztő visszaszorulása serkentette fel a kötet szerzőit, akik öt országban végeztek kutatást a „populista pártok” szavazói között. Módszertanilag egyébként a világ legegyszerűbb dolga megtalálni a populista pártok szavazóit: a szociológus-hallgató kiáll a plázában az ételudvarba és elkezdi kiabálni, hogy „a populista pártok szavazói gyüjjenek ide!” Aztán aki odajön, attól lehet kérdezni.
Az elemzésekhez fókuszcsoportos vizsgálat készült, Franciaországban a Nemzeti Gyűlés és az Engedetlen Franciaország szavazói körében, Finnországban a Finnek Pártja szavazói körében, Németországban az Alternatíva Németországért szavazói körében, Magyarországon a Fidesz és a Jobbik szavazói körében, Olaszországban pedig az 5 Csillag Mozgalom és a Liga szavazói körében.
Kérem, figyeljék meg azt a tudományos igényességet, ahogy eldöntötték, hogy melyik párt populista. Az populista, akinek nem tetszik a pofája és kész. Az írás keserűen állapítja meg, hogy a neoliberális gazdaságpolitika válsággeneráló hatására az emberek kritizálni merik a liberalizmust. Amely köztudomásúan és tudományosan megalapozottan bírálhatatlan (lásd még a pápa tévedhetetlensége). A kötethez (Progresszív válaszok a populizmusra – Miért szavaznak az európaiak a populista pártokra, és hogyan válaszolhatnak erre a kihívásra a progresszívek?) Bozóki András írt igényes előszót:
A CEU egyetemi tanára szerint a populisták két dolgot tanultak meg: a többség nevében beszélni (de ez a többség már nem a sokszínű kisebbségek sokaságából állt össze, hanem egyetlen, etnikai „nemzettest” érdekeinek abszolutizálásából) és kormányozni, vagy legalábbis hatalmon maradni.
Az ilyen mondatokat azért írják le, mert nem lehet olyan könyvet kiadni, amelyben az „Orbán Viktor fasiszta!” mondat szerepel ötvenezerszer. Illetve majd lehet, ha egy egész picit még hülyülnek haladóéknál. Milyen lehet az előszó többi része, ha a következő részt kiemelve idézik Bozókitól:
...elmossák, viszonylagossá teszik a valódi és hamis hírek közötti határvonalat, morálisan megkérdőjelezik a vezér személyén kívül eső politikai szféra integritását, amellyel céljuk az ellenzék lejáratása. Az sem baj, ha a kormányzás korrupt vagy hiteltelen, mert a karizmatikus vezért így is milliók követik, és az ellenzék nem nyújt alternatívát.
Hát most hirtelen megértettem, hogy a feministák miért akarják néger és arab, úgy általában muszlim férfiakra cserélni a liberális férfiállományt. Ennél minden jobb. De a java csak ezután következik. A Fidesz és a nép című részben Boros Tamásnak, a Policy Solutions stratégiai igazgatója által elkövetett magyar vonatkozású fejezetét ismertetik a könyvnek. A „Progresszív válaszok a populizmusra Magyarországon” című írásában Boros közli a tragikus tényt: 2019-ben a biztos szavazó magyar állampolgárok 65 százaléka választana egy populista pártot egy következő parlamenti választáson. Ez hogy gyütt ki? Mondjuk a cikk valóságértéke alapján teljesen mindegy. Borosék egy saját korábbi kutatása szerint egyébként a magyarok 49 százaléka szerint az Orbán-kormány demokratikus választási körülmények között immár nem leváltható. Nem mellesleg ennek a mondatnak az az értelme, hogy valószínűleg azért vélekednek így az emberek, mert találkoztak már ellenzéki politikussal, és úgy gondolja a 49 százalékuk: annyira senki nem lehet hülye, hogy a jelenlegi kormányt rájuk cserélje. Meg az is, hogy a liberálisok feladják a demokráciát, ha nyilvánvalóan nem nyerhetnek választást és inkább el akarnak mozdulni a hatalom nem demokratikus megszerzése felé. Minő meglepetés. A végső, mindent elsöprő, önfelszámoló, gyakorlatilag csuklásokkal kísért sírásrohamokkal átitatott beismerés azonban a következő idézetben található:
A Fidesz lényegében minden társadalmi csoportban kiegyenlített támogatottsággal rendelkezik, a magyar kormánypártra nem jellemző az, ami más populista pártra, vagyis hogy szavazóik között többségben lennének a férfiak, hogy regionálisan koncentrálódnának, vagy felülreprezentáltak lennének az idős szavazók.
Elismerik tehát, hogy a Fidesz mögött egyértelmű, a társadalom minden lényeges csoportjában fellelhető többség áll. Igen, ezek ennyire hülyék, hogy beismerik. Nem mellesleg azt is, hogy a Jobbik - most már egykori - támogatóinak nem sok köze van a Fideszhez, annál több a baloldali-nyilas hagyományhoz, de hát aki hülye, az hülye. Majd ezek a szerencsétlenek elmondják, hogy a kommunizmusba történő visszavágyakozásként azonosítják a biztonság iránti igényt és azt is, ha valaki elégedett Magyarország jelenlegi állapotával. Én ezt is elhallgattam volna a helyükben. És végül a progresszív erőknek azt tanácsolják - nyilván a társadalmi támogatottságuk növelése érdekében -, hogy körömszakadtáig ragaszkodjanak a progresszív értékekhez. Gondolom, a könyvnek ezt a részét már mi szponzoráltuk, mert ennél biztosabban semmi sem támogatja a Fidesz hatalomban maradását.
Ne olvassanak HVG-t és ne olvassák el ezt a könyvet! De gondolom, ezt nem kell külön mondanom.
Fotó: blogstar
