A Momentum már Gyurcsányékat is előzné
A Fideszből kiábrándult embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek – nyilatkozta Fekete-Győr András. Azt eddig is tudtuk, hogy Macron elnök gyakran megtolja a mozgalom szivárványszínű szekerét; és azt is, hogy előzik az egykori SZDSZ-t, vagy éppen a Demokratikus Koalíciót, ha a nemzeti érdekek uniós intézményekben való elgáncsolásáról, vagy éppen a határon túl élő magyarok megalázásáról van szó, de azt talán kevésbé vártuk egy generációs párttól, hogy az Orbán-kormány első számú kihívójának tartsa magát. Még akkor sem, ha az utóbbi évben ők voltak a leghangosabb és sokszor a legvulgárisabb kritikusai a rendszernek. Bár valóban optimizmusra ad okot számukra az, hogy nemzetközi liberális hálózatuk kiépítése Franciaország után Romániában is elkezdődött, ha még az ott élő magyar kisebbség kárára is történik; ahogy jól látszik a kutatásokban az is, hogy egyre több fiatal szimpatizál az olimpiát egykor elbuktató mozgalommal. Így az ellenzéki küzdelem vélhetően tényleg a Demokratikus Koalíció és Momentum között fog a jövőben kiéleződni.
Nagy Ervin, filozófus (XXI. Század Intézet)
Miközben Cseh Katalin uniós képviselő mindent megtesz azért, hogy a parlament leendő fideszes bizottsági tagjait elbuktassák, Fekete-Győr András Kolozsvárott kampányol annak a román pártszövetségnek, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) – illetve a szövetség elnökjelöltjének, Dan Barnának –, melynek társelnöke a „magyargyűlölő” nyilatkozatairól elhíresült Dacian Cioloş. Úgy, hogy közben Kelemen Hunor, az RMDSZ jelölje is indul a választásokon. Miután pedig a nemzetközi hálózat építése után hazaérkezik, felveteti annak lehetőségét, hogy a „szívtipró gimi” becenevet kapott csapatát kibővítené egy-két „esti tagozatos diákkal”, Szél Bernadettel, Hadházy Ákossal, vagy az éppen a szociktól menekülni igyekvő Botka Lászlóval. Hogy mi lesz ebből hosszú távon, azt nehéz megjósolni, de jól látszik, hogy megjött Fekete-Győrék étvágya, és a kutatások is azt mutatják, hogy mozgalom egyre népszerűbb a fiatalok körében. És most már az ellenzéki első hely a cél.
Genezis – támadás a magyar érdekek ellen
A magyar olimpiai pályázatot – ha még emlékszünk rá – francia hátszéllel (szellemi és anyagi támogatással) a Momentum fúrta meg; és annak rendje és módja szerint Budapest helyett végül a mozgalom nagy barátjának fővárosa, Párizs nyerte el a rendezés jogát. Azóta több nemzetközi sportvezető nyilatkozott úgy, hogy ha nincs a magyar fővárosban politikai széthúzás, viszálykodás, amit a „merjünk kicsik” lenni gyurcsányi jelmondat mentén sikerült a Momentum NOlimpia mozgalmával megteremteni, akkor esélyes lett volna Budapest a végső győzelemre. A vizes vb után például Duncan Mackay, az olimpiai és paralimpiai mozgalommal foglalkozó, tekintélyes insidethegames.biz portál főszerkesztője úgy fogalmazott:
ha Budapest nem lép vissza, akkor valódi esélye lett volna arra, hogy megelőzze Párizst.
Francia kapcsolat
De nem így lett. Külföldi pénz ide, Soros-támogatás oda, a Momentumnak sikerült olyan vitát gerjesztenie, melynek köszönhetően egy esetleges lakossági népszavazás – bárhogy is alakul a végeredmény – morálisan túl sokat ártott volna az ügynek. Így nyerték meg Macron szimpátiáját.
A külföldi érdekek hazai erejét – megtanulhattuk már – igen téves és naiv alapállás lebecsülni. És ezt bizonyítja az is, hogy a Momentum szép lassan kisomfordált a napfényre, és a 2019-es uniós parlamenti választásokon komoly, nem lebecsülendő politikai teljesítményt ért el. Mindenesetre az, hogy a Momentum egyre nagyobb támogatást kap Franciaországtól és az uniós elittől, nagyban befolyásolhatja az eredményeket.
Macron pártjának, az En Marche!-nak a képviselőivel Fekete-Győr András és társai többször találkoztak az elmúlt években, mint bármelyik magyar ellenzéki párt vezetői. Leginkább a Párizsnak kedvező NOlimpia mozgalom óta szaporodtak meg a személyes randevúk. Továbbá az is beszédes tény, hogy a francia elnök által életre hívott Renew szövetségbe – amely leginkább liberális pártokat, vagy az ALDE pártszövetség tagjait fogja egy frakcióba – is meghívást kaptak, illetve komoly vezetői tisztségeket tudhatnak magukénak a momentumos politikusok.
Népszerűség a fiatalok körében
A Momentum rögtön az önkormányzati választások után nekiesett a többi ellenzéki pártnak. Az önfényezésre a 24.hu-t használták, ahol a félig-meddig saját kutatásukat a főszerkesztő-helyettes tollába mondták, melynek lényege röviden az, hogy a Momentum az EP választás óta tovább növelte szavazói számát, míg a Demokratikus Koalíció támogatói csökkentek. (Ezt emelik ki a cikkben!) A számok nyelvére lefordítva a Momentum 206 387, a DK 201 387, a Jobbik 183 351, az pedig MSZP 106 218 szavazatot kapott önállóan (persze ebbe nem úgy számolták bele az összefogás eredményeit, ahogy érdekük lett volna, hisz a sok-sok különböző együtt indulások miatt könnyű bűvészkedni a számokkal). Így a Momentum – ha így számolunk – valóban előzi a Demokratikus Koalíciót.
De el kell ismerni azt is, hogy mára valóban stabilizálódott a Momentum 9-11 százalék közötti népszerűsége az aktív szavazók körében, amely mindenképpen figyelemreméltó adat.
Ami a pártpreferenciát illeti, a Magyar Tudományos Akadémia utolsó széleskörű, egyetemeken végzett kutatása szerint a felsőoktatásban tanulók között a Momentum Mozgalom és a Fidesz jelenleg a két legnépszerűbb politikai formáció: a megkérdezett hallgatók 16 százaléka támogatja mind a két pártot. A Jobbik ugyanitt 14, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 13 százalékos támogatottságot élvez, míg az LMP támogatottsága 9 százalékra csökkenve vissza is esett a 2015-ös vezető szerepéből. Az MSZP-P-t 3, a DK-t pedig csupán 2 százalék választaná a felsőoktatásban résztvevő diákok közül. Ami – valljuk meg – nem csoda.
De bármelyik előző kutatást is nézzük, a Momentum a 30 éven aluliak körében bitang erős, sokkal nagyobb támogatottsággal bír, mint bármelyik ellenzéki párt, ami a mozgalom számára pozitív kilátást mutat a jövőre nézve. Habár ezt a jelenséget ritkán mérik, mégis jól látszik az, hogy tavaly december óta megelőzték a Jobbikot, az egyetemeken pedig a Fideszt is, amely továbbra is vezet a 18-25 évesek körében.
Meg is jött a Momentum étvágya, hisz a múlt héten, a Népszava hasábjain Fekete-Győr András már imígyen fogalmazott:
Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal is, akik talán a legközelebb állnak hozzánk. Szerintem nagyon jól politizálnak függetlenként, ki tudnak teljesedni, de 7 évig voltak egy másik pártnak a meghatározó politikusai. Nem szabad semmit sem siettetni, időt kell hagyni nekik. Remélem, 2022-től már egy politikai közösségben folytathatjuk.
És:
A Fideszből előbb-utóbb kiábránduló embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja tudni meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek. Másrészt az évente nagykorúvá váló 120-130 ezer fiatal jelentős része is jó eséllyel momentumos lehet, mert mi értjük a világukat. Ők már nem ígéreteket várnak, hanem azt, hogy a dolgok működjenek. Ők már az adatok és a tények generációja, és borzasztóan aggódnak a jövőjükért.
Tehát a Momentum már Gyurcsány Ferencet és a DK-t is előzné. Szavakban mindenképpen...
Árulás Romániában?
Tudjuk jól, hogy a francia-román barátságnak történelmi hagyományai vannak, melyek akkor is éltek, amikor Romániában véres diktatúra tombolt. A románok mindig is a francia érdekeket szolgálták a térségben, a legtöbbször a magyarok kárára. Így van ez ma is.
Ezért sem meglepő, hogy a francia marionettbábuként mozgó Momentum beszállt a romániai választásokba. Fekete-Győr András az USR-PLUS pártszövetség kolozsvári rendezvényén mondott beszédet, amelyben Dan Barna elnökjelölt mellett állt ki, ami azért is furcsa, mert Kelemen Hunor személyében van magyar jelölt is. Az USR pártról azonban tudni kell, hogy a Momentummal együtt a Renew Europe frakcióban politizál az Európai Parlamentben. Nem mellékes az sem, ha már a moralitást és a nemzeti érdekeket nézzük, hogy a Renew frakcióvezetője és a PLUS párt elnöke az a Dacian Ciolos, aki többször is magyarellenes kijelentéseivel került be a médiába.
Ciolos egyetemi évei alatt tagja volt a magyarellenes, szélsőjobboldali és antiszemita szervezetnek, a Román Tűzhelynek, illetve többször nyilatkozott úgy, hogy semmilyen autonómia nem illeti meg a székelyeket, továbbá szerepe volt abban, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára. Fekete-Győr pedig inkább mellé állt, nem pedig a határon túli magyarok mellé...
Persze később megkaptuk a nevetséges magyarázatot is, mely szerint mindez azért történhetett meg, mert Kelemen Hunornak nincs valódi esélye, hogy megnyerje a romániai elnökválasztást, míg Dan Barnának igen. (Bár a közvélemény-kutatások szerint Klaus Iohannis újrázására van a legnagyobb esély.)
Mindenesetre jól kitapintható a Momentum mintakövető, szolgalelkű magatartása, mely az internacionalizmus és kozmopolitizmus zászlaja alatt történik. A mozgalom voltaképp az SZDSZ-ben szocializálódó, kulturális hegemóniára törekvő „komprádor értelmiség” (Békés Márton fogalma) örököse, de történelmi bűnük, a budapesti olimpia megfúrása morális értelemben mélyebben van, mint az SZDSZ egykori árulása, a kommunisták szalonképessé tétele. A Momentum tehát nem csupán az SZDSZ örököse, nemcsak a nemzetáruló politika követője, hanem sokkal inkább kiszolgálója a nemzetközi érdekcsoportoknak, mint bármelyik párt volt a rendszerváltoztatás óta.
