Megujjaztak egy színésznőt, de Karácsony ma a gaztettet egy évig titkoló elvtársáért tüntet
Hányingerkeltő az egész történet, mint minden, ami a balliberális „kultúrához” kapcsolódik. Megfogdosta egy színésznő nemi szervét Gothár Péter rendező, és ezt az aberrált bűncselekményt egy évig próbálta eltussolni a Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor. Ám züllöttségben velük egyenrangú Karácsony Gergely, aki ahelyett, hogy páros lábbal kirúgná a szexuális bűnözőt rejtegető igazgatót, inkább tüntetést szervez a védelmében. Gyalázat! Jól teszi a kormány, hogy ezentúl a számolatlanul öntött közpénzmilliárdokért cserébe beleszólást követel magának abba, mi folyik a belpesti balliberális színházi fertőben. Talpáról a fejére kell állítani ezt a diktatúráról handabandázó, belterjes brigádot, hadd potyogjon ki közülük a többi szexuális zaklató is!
Ma éppen a „színházak szabadságáért”, a „kultúra függetlenségéért” tüntetnek a balliberálisok. Korábban nagyjából ugyanezek tüntettek már a sajtószabadságért, mert fájlalták, hogy vége a 90 százalékos médiaterrorjuknak. Aztán tüntettek a tanszabadságért, mert nem bírták elviselni, hogy Gyuri bácsi káderképzőjének is teljesítenie kell ugyanazokat a szabályokat, amiket mindenki másnak. Vagy tüntettek már az akadémiai szabadságért is, mert a kormány nem óhajtja tovább fizetni a marxista filozófusok akadémiai láblógatását. Hát most a színházak vannak soron...
Természetesen a pénzről és a becstelenségről szól a mai is. Olyanok tüntetnek este hattól az állami manna esetleges megvonása ellen, akik magyarul sem tudnak. Rendezvényük címe: „Tüntetés a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért”.
- Ha annyira függetlenek akarnak lenni, minek ahhoz állami zseton, közpénz? Aki független, az mindentől független, az a piacról él. A függetlenséghez nem szükséges állami csecs. Aki független, az tartsa el saját magát! Aki független, az gyártsa továbbra is szabadon a diktatúrázós, vesszenorbánozós, lepkefing „művészetét”, ám ne várja érte a „diktatúra” és Orbán Viktor segedelmét! Mert így szánalmas bolhacirkusz az egész.
Megujjazott egy színésznőt
Aki lemaradt a történtekről, annak dióhéjban összefoglalom. A balliberális tudatipar egyik fővárosi központja, a Katona József Színház november végén kiadott egy rövid közleményt, mely szerint megválnak egy munkatársuktól, aki „több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival”. Nem nevezték meg az érintettet, hiszen a zaklatónak személyiségi jogai vannak, s féltek, hogy beperli az intézményt. Ám rövidesen maga az elkövető, Gothár Péter állt elő, és ismerte be, ő volt az, aki egy éve (!) „erkölcsileg kifogásolható módon közeledett” egy kolléganőjéhez, de bocsánatot kért. Már az is érdekes, hogy a színház több, Gothár viszont csak egy zaklatásról írt. Az ügy innen vált még érdekesebbé. Máté Gábor, a Katona igazgatója (egyben közismert ballib diktatúrázó) ugyanis elkezdett össze-vissza sumákolni.
- Próbált kiforogni a történetből, mint karaj a lisztes zsákból, ehelyett a prézli is ráborult. Őkelme foghegyről odavetette: akár el is tussolhatták volna végleg az ügyet. Igaz, hogy egy éve tudott a zaklatásról, és nem leplezte le a tettest, nem rúgta őt ki a francba – de megtehette volna, hogy soha sem árulja el. Mily nemes jellem! Igazi morálhérosz...
Aztán kiderült: titoktartási nyilatkozatot íratott alá a Katona dolgozóival, hogy mindenki kussoljon. Tartsák magukban a színház mocskos belső életét! Majd következett a feketeleves! A HVG jóvoltából megtudhattuk, mi történt. Mivel ez a lap Gothárral és Mátéval egy brancsba tartozik, így nincs okunk feltételezni, hogy ne írt volna igazat. Szóval a HVG szerint
- Gothár színpadra lépés előtt megfogdosta egy fiatal színésznő nemi szervét. Pestiesen szólva: megujjazta. Ami, ha igaz, azt jelenti, hogy itten nem holmi „erkölcsileg kifogásolható közeledésről”, meg szőnyeg alá söpörhető udvarlási rítusról van szó, hanem szexuális bűncselekmény gyanújáról. Itt bizony akár a rendőrségnek is lenne tennivalója!
Máté Gábor egy ilyen szexuális bűncselekmény gyanúját tussolta el egy évig. Ráadásul megelégedett Gothár bocsánatkérésével, és a kiszolgáltatott, függő helyzetben lévő áldozatot visszaengedte zaklatójához dolgozni, ami tovább súlyosbítja felelősségét. (Ráadásul, ha hihetünk Schilling Árpád emigrált rendezőnek, Gothár zaklatásai régóta ismertek voltak a szakmán belül.) Máté egyébként maga beszélt arról egy interjúban, milyen jóban van Gothárral. Puszipajtások. Innen nézve persze érthető, miért ez a nagy sumákolás.
Karácsonyt elsősorban nem az ujjazás zavarja
Nos, mit lépett minderre a nemzet főpolgármestere? Közölte: példaértékű volt, ahogyan Máté Gábor kezelte az ügyet, ezért esze ágában sincs kirúgni ezt a csodálatos embert. Sőt, így kéne kezelniük másoknak is a hasonló balhéikat. Éppen csak azt nem mondta, hogy mindjárt kitünteti az igazgató elvtársat...
Igen, Karácsony Gergely még annál is hülyébb, mint amennyire eddig gondoltuk! Neki nem a megujjazott színésznő melletti kiállás volt az első és legfontosabb, hanem hogy megvédje akoltársát, aki egy évig eltussolt egy bűncselekmény-gyanús szexuális zaklatást!
Ekkor már (végre) a kormánynál is betelt a pohár. Híre jött, hogy módosítják a kultúra finanszírozásáról szóló jogszabályokat. Ugyanis „nem kívánják fenntartani azt a helyzetet, hogy minden tényleges ráhatás nélkül finanszírozzanak olyan intézményt vagy intézményeket, amelyekben hosszú ideje bűncselekmények történnek, amelyeket nemcsak hogy eltitkolnak, hanem az alkalmazottakkal még külön titoktartási szerződést is aláíratnak az ügyben”. A hírből kiderült, nem változtatnának a tulajdoni viszonyokon, és ha egy adott önkormányzat az állam szerepvállalása és partnersége nélkül akar színházat fenntartani, továbbra is megteheti, ha állja a költségeket. Ám ha az önkormányzatok igényt tartanak a vegyes finanszírozásra, azaz az állami forrásokra, akkor a fenntartói jogokban is osztozniuk kell, és ez esetben tudomásul kell venniük, hogy a Gothár-ügyhöz hasonló eseteknek következményei lesznek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a főpolgármesterhez címzett tegnapi levelében kiemelte: „kormányzati támogatás esetén a közpénzek botrányoktól mentes elköltéséért csak akkor tudjuk a felelősséget viselni, ha a színházigazgató kinevezésére a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti egyetértésben kerül sor”.
2022 a tét
Mint amikor fejünkre borítunk egy nyüzsgő méhkast: olyan éktelen zúgásba kezdett a balliberális kultúrmaffia. (Vagy ahogyan Csurka István igen találóan nevezte őket: „az Ascher Café”.) Méghogy az állam feltételekhez kösse az ő milliárdocskáikat? Hát az nekik alanyi jogon jár! Ők művészek, ők szabadok, kultúrát teremtenek, fényt hoznak az éjszakába satöbbi. (Ilyenkor persze senki sem számolja ki, hány CT-t lehetne vásárolni azokból a milliárdokból, amiket ezekhez a belterjes, nihilista balliberális színházakhoz lapátol az állam.)
Szóval ma a „szabad színházakért” tüntetnek majd, bizony! Ott lesz mindenki, aki egyszer vagy többször már elsiratta a sajtószabadságot, a CEU-t, az akadémiát, az internetet és Kurdisztánt. Karácsony Gergely lesz a főszónok. Az a Karácsony pofázik majd szabad színházakról, aki testével véd egy szexuális bűncselekményt titkoló színházigazgatót, és akinek főpolgármesterként első dolga volt annak kinyilatkoztatása, hogy nem engedi újrázni Dörner Györgyöt az Újszínház élén. Szabad színházak, mi? Hogy nem sül le a képéről a bőr!
Reméljük, a kormány ezúttal semmilyen tüntetés, zsarolás, fenyegetés hatására nem hátrál meg, és végigviszi, amit elkezdett! Elsősorban azért, mert igaza van. („Aki fizeti a zenészt, az rendeli a nótát.”) Továbbá, mert a diktatúrázás, a kormánygyalázás és a vesszenorbánozás nem művészet, nem kultúra, arra egyetlen forintnyi közpénz sem jár. Akinek ez a becsípődése, az kérjen Gyuri bácsitól, vagy tartsa el őt a Szent Piac. Ceterum censeo: ha kulturális fronton nem vág rendet a nemzeti kormány, 2022-ben baj lesz!
