Gelgő maradványtünetei
Még emlékszem, a „független-objektív” sajtó milyen emészthetetlen gyűlölettel kínozta, alázta heteken át Schmitt Pált, miután a köztársasági elnök egy látogatási naplóban helyesírási hibát követett el. Ment a röhögcsélés hetekig, hónapokig. Most, hogy kiderült: Karácsony Gergely főpolgármester még a saját nevét is képtelen leírni, valahogy nem látom a röhögcsélő cikkek tucatjait, az alázó publicisztikákat. Valahogy ez nem téma függetlenéknél...
A Magyarországnak számtalan dicsőséget szerző, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívólegendát agyon lehetett szekírozni. Nem számított, mit tett le az asztalra, hányszor játszották az ő zsenialitása miatt a magyar himnuszt világversenyeken.
Karácsony Gergely viszont más. Őt óvni kell, dédelgetni. Igaz, semmi olyasmit nem tett, ami összehasonlítható lenne Schmitt Pál káprázatos sportteljesítményével, vagy későbbi sportdiplomáciai sikereivel. Semmi olyat, amiért mi, magyarok büszkék lehetnénk rá. Csak szekunder szégyen: az van. Karácsony helyett szégyelljük magunkat. És magyarként is, hogy Budapest élére egy ilyen semmi alak kerülhetett.
- Ízlelgessük csak! A nemzet fővárosának első embere nem bírja helyesen leírni a saját nevét... Amúgy korábbi egyetemi titulusát sem volt képes helyesen papírra vetni a vagyonnyilatkozatában: adjunktus helyett „adjunTKust” írt. Arról egyelőre nincs hír, hogy a mellékhelyiségig eltalál-e még egyedül, vagy oda is a Gál J. Zoli kíséri...
Meglehet, ez már az a szint, ahol nincs helye ironizálásnak, röhögésnek. (Emberi méltóságot sértő gyalázkodásnak pedig soha nem is lehet, még ha a haladó sajtó ezt tette Schmitt Pállal és sok más konzervatív politikussal.)
A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, amely az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánul meg. Okaiban és tüneteiben nagyon hasonlít a diszlexiához, csak ez esetben nem szóban, hanem írásban jelentkeznek a problémák. A diszlexia és a diszgráfia sokszor kombinálódik is egymással. A diszgráfiát soha nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hátterében több tényező is állhat. Ilyen lehet az öröklött hajlam, a testkép és a térérzékelés zavara, a jobbkezesség-balkezesség zavara. Ebbe a körbe tartoznak az észlelési nehézségek, anatómiai károsodások, egyes anyagcserezavarok is. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a diszgráfia kisebb eséllyel múlik el teljesen, mint a diszlexia. A tapasztalatok legalábbis azt mutatják, hogy az írásban is jelentkező tünetek kezelése nehezebb, mint a pusztán szóbelieké. Súlyosabb esetekben nagy eséllyel maradhatnak vissza maradványtünetek”
– írja a Házipatika.com. Szóval Budapest főpolgármestere diszgráfiás. Is.
Talán emlékeznek még rá: miután Karácsony többszörösen lebukott az angol nyelvvizsgájával kapcsolatos hazugságai, csalásai miatt (azt írta hivatalos életrajzaiba, van neki, holott nincs), azzal próbált javítani a helyzetén, hogy gyerekkori diszlexiájára hivatkozott. Amit szerinte már kinőtt. Szóval a diszlexia miatt nem bírt megtanulni angolul, azért hiperpasszív az angol nyelvtudása. No meg azért, mert rossz a honi angolnyelvoktatás. Szerinte.
- Mert mindig más a hibás – ő sosem!
Diszlexia és diszgráfia... Tehát van egy főpolgármesterünk, akinek súlyos problémákat okoz a magyarul írás, olvasás, szövegértelmezés. Az angolról nem szólva. Ez egyáltalán nem vicces. Inkább drámai.
S mindezt tetézi a Münchausen-szindróma: a kóros, katatón hazudozási kényszer. Ez az ember minden áldott nap fölkel hajnalok hajnalán (fél 10-kor), és onnantól megállás nélkül hazudozik, míg nyugovóra nem tér. Most épp azt hazudja, hogy a kormány nem akarja megépíteni a Diákvárost. Miközben a kormány ezerszer elmondta, leírta (sőt: Gelgő kedvéért le is rajzolta), hogy meg akarja építeni. Persze, hogy meg akarja, hiszen a kormány ötlete volt az egész. Orbánék találták ki a Diákvárost! A megépítésről törvényt hozott a fideszes többségű parlament. Most meg ez a rakás szerencsétlenség úgy tesz, mintha az egész az ő ötlete lenne, neki kellene azt megvédenie a kormánytól. Egy közveszélyes, beteges hazudozóval állunk szemben.
Mindennek a tetejébe pedig zsarol. A 2023-as atlétikai világbajnokság lemondásával fenyegetőzik. Olyasminek a megfúrásával, ami az egész magyar nemzetnek tetemes hasznot, elismertséget, sikert, örömet jelentene. Neki viszont nem jelentene semmit, ha a világ negyedik legnagyobb sporteseménye idejönne. Ő leszarja. Megint ugyanaz a nóta, mint a Momentumnál (olimpia szétverése) meg Gyurcsányéknál (külhoni magyarok elárulása, nemzeti szuverenitás elleni harc). Kaligeli úgy viselkedik, mintha nem ebbe a sorsközösségbe tartozna. Mintha idegen lenne. Talán annak is érzi magát. Mindenesetre: mi is őt.
- Az a kisebbik baj, hogy nem tud írni, olvasni, szöveget értelmezni, és főpolgármesterkedés helyett fejlesztő pedagógushoz, logopédushoz kéne őt hordani. A nagyobbik és fő probléma vele, hogy egy hazug, elvtelen, sunyi, semmihez sem értő alak.
