Pesti Srácok

Ukrán háború: az álhírgyárak nem bírnak leállni – Jeszenszky Zsolt vezércikke és videója

Ukrán háború: az álhírgyárak nem bírnak leállni – Jeszenszky Zsolt vezércikke és videója

Kígyó-szigeti hősök, Kijevi kísértet, lángokban álló atomerőmű... Hány kamu sztorit is futtatott körbe a globalista média, amióta kitört a háború? Se szeri, se száma. Vannak köztük olyanok, amelyek annyira lelepleződtek, hogy kénytelenek voltak a nagynevű, respektált, érinthetetlen médiumok (mint például a BBC) is bevallani, hogy lyukra futottak, és a korábban megírt sztori nem fedi a valóságot.

De olyan sztorik is voltak, amelyeket aztán egész egyszerűen „elástak”, elaltattak, úgy tettek, mintha soha nem is lettek volna, hátha így majd elfelejtik az emberek. És általában el is felejtik. Illetve az első hírekre, a szenzációkra mindig sokkal-sokkal többen figyelnek oda, mint a cáfolatokra. Fogadjunk, hogy még most is sokan úgy tudják, hogy a Kígyó-sziget hős ukrán védői az orosz hadihajó felszólítására válaszul kb. egy „oroszok, menjetek a picsába” kiáltást eresztettek el, majd mind a tizenvalahányan hősi halált haltak... Pedig valójában, amint az a nyilvánosságra került fotókon is látható volt, orosz fogságba kerültek, és egy hajuk szála sem görbült.

Persze nem véletlenül születnek ezek a kamu sztorik. Ahogy az előbb is mondtam, az emberekhez a cáfolatok már sokkal kevésbé jutnak el, mint az eredeti (ál)hírek. Amely álhíreknek konkrét funkciójuk van. Sok egyéb manipulációs eszköz mellett ezek is a nyugati közvélemény megdolgozását, az ukránok iránti szimpátia és az oroszok elleni gyűlölet fokozását szolgálják. Meg persze az ukrán harci morál felturbózását.

A közvélemény megdolgozásának egyik legfrissebb, minősített esete volt, amikor a minap az oroszok által rakétával szétlőtt kremencsuki bevásárlóközpont híre terjedt el pillanatok alatt futótűzként, ismét csak óriási szimpátiát keltve az ukrán áldozatok és gyűlöletet az orosz agresszorok iránt. A 20 körüli halott valóban szomorú (már egy is az, természetesen), de ez akár elkerülhető is lett volna, ha az ukránok nem fegyverraktárnak használják a bezárt bevásárlóközpontot, amely mellett ráadásul egy katonai járművek és egyéb eszközök javítására szakosodott ipari komplexum működik. Az egészről csináltam egy videót is:

PestiSracok facebook image

https://www.youtube.com/watch?v=TVm1aZXZ-Q8&t=116s

Bemutatva azokat a furcsaságokat, anomáliákat, amelyek finoman fogalmazva is megkérdőjelezik az ukrán narratíva hitelességét. Természetesen az orosz narratívát sem kell elhinnünk, a dezinformációkért egyik félnek sem kell a szomszédba szaladnia. Nekünk viszont fenntartásokkal kell(ene) kezelnünk mindkettőt. A háború borzalmai nem szűnnek meg a jóemberkedéstől; attól, hogy az egyik félnek mindent elhiszünk és drukkolunk a fotelból.

A videómra (pontosabban az írásos változatát tartalmazó Facebook-posztomra) aztán különösen figyelemreméltó reakció érkezett. A Lakmusz névre hallgató, úgynevezett „tényellenőrző” oldal ugyanis még tovább tolta a fake news-t, ragaszkodva az ukrán verzióhoz, a

címmel megjelentetett írásukban. Tisztázzuk: Bucsával kapcsolatban még mindig nem tudjuk a valóságot. Attól, hogy a bucsai mészárlásról (is) az ukrán narratívát visszhangozza keresztbe-kasul a nyugati sajtó, attól az még nem biztos, hogy igaz. Komoly cáfolatokat is olvashattunk róla, amerikai elemzőktől is – persze csak ha van türelmünk mélyre ásni, ugyanis a Google igyekszik elrejteni ezeket a találatokat. Mint ahogy az én videómra is a „káros vagy veszélyes cselekmények” jelzést rakta, és ezzel drasztikusan csökkentette is a videó monetizálhatóságát. (Ez ugyebár az a címke, amit az olyan videók szoktak kapni, amikor idióta tinédzserek végignyalják a vécékagylót koronavírus-járvány idején, meg mindenféle egyéb, életveszélyes kihívásokat intéznek egymáshoz. A videóban természetesen semmi ilyesmi nincs.)

Szóval a Lakmusz „megtényellenőrizte” a videómat. Az a Lakmusz, amit a 444-et is kiadó Magyar Jeti Zrt. üzemeltet. Igen, arról a 444-ről van szó, amelyik ezerrel beleállt a Kígyó-sziget és a kijevi kísértet sztorijába is. Vagy épp beszámolt arról, hogy mennyire nem tetszett az olaszoknak Novák Katalin köztársasági elnök beszéde – mielőtt még az elnök asszony egyáltalán színpadra állt volna! És még sokáig lehetne sorolni a 444 által (is) terjesztett álhíreket. És ők azok, akik el akarják dönteni helyettünk, helyetted, az olvasók helyett, hogy mi az álhír! Persze komoly forrásokra hivatkoznak: helyi beszámolókra és videofelvételekre. Amelyeket ráadásul a Bellingcat is leközölt. Az a Bellingcat, amelyet gyakorlatilag a CIA finanszíroz, és lát el (ál)hírekkel és propagandasztorikkal! Az egyik hivatkozott videó egy ipari térfigyelő kamera állítólagos felvétele, amelyen kristálytisztán kivehető, ahogy az orosz rakéta becsapódik. Aha. Tehát egy alacsony felbontású ipari kamera, amelyen tipikusan az arcokat, rendszámokat stb. is nehezen szoktuk felismerni, simán rögzíti a Mach 4,5-tel, tehát a hangsebesség négy és félszeresével, kb. 5600 km/h-val közlekedő rakétát!

Ettől még persze simán lehet valós a rakétatámadás, az oroszok nem is ennek tényét cáfolták. Azonban a videómban is bemutatott térképek, screenshotok oldalfüggetlenek; nem orosz és nem ukrán érdekeltségű forrásokból származnak, hanem a mezei, kis utánanézéssel mindannyiunk számára elérhető valóságból. És aztán mindenki eldöntheti, hogy melyik propagandának hisz. Ideális esetben egyiknek sem. A 444-nek, a Lakmusznak, a Bellingcatnek semmiképp. De sajnos ma már ott tartunk, hogy a BBC-nek sem. Az álhírek, a totális manipuláció korát éljük sajnos.

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.