Ukrán háború: az álhírgyárak nem bírnak leállni – Jeszenszky Zsolt vezércikke és videója
Kígyó-szigeti hősök, Kijevi kísértet, lángokban álló atomerőmű... Hány kamu sztorit is futtatott körbe a globalista média, amióta kitört a háború? Se szeri, se száma. Vannak köztük olyanok, amelyek annyira lelepleződtek, hogy kénytelenek voltak a nagynevű, respektált, érinthetetlen médiumok (mint például a BBC) is bevallani, hogy lyukra futottak, és a korábban megírt sztori nem fedi a valóságot.
De olyan sztorik is voltak, amelyeket aztán egész egyszerűen „elástak”, elaltattak, úgy tettek, mintha soha nem is lettek volna, hátha így majd elfelejtik az emberek. És általában el is felejtik. Illetve az első hírekre, a szenzációkra mindig sokkal-sokkal többen figyelnek oda, mint a cáfolatokra. Fogadjunk, hogy még most is sokan úgy tudják, hogy a Kígyó-sziget hős ukrán védői az orosz hadihajó felszólítására válaszul kb. egy „oroszok, menjetek a picsába” kiáltást eresztettek el, majd mind a tizenvalahányan hősi halált haltak... Pedig valójában, amint az a nyilvánosságra került fotókon is látható volt, orosz fogságba kerültek, és egy hajuk szála sem görbült.
Persze nem véletlenül születnek ezek a kamu sztorik. Ahogy az előbb is mondtam, az emberekhez a cáfolatok már sokkal kevésbé jutnak el, mint az eredeti (ál)hírek. Amely álhíreknek konkrét funkciójuk van. Sok egyéb manipulációs eszköz mellett ezek is a nyugati közvélemény megdolgozását, az ukránok iránti szimpátia és az oroszok elleni gyűlölet fokozását szolgálják. Meg persze az ukrán harci morál felturbózását.
A közvélemény megdolgozásának egyik legfrissebb, minősített esete volt, amikor a minap az oroszok által rakétával szétlőtt kremencsuki bevásárlóközpont híre terjedt el pillanatok alatt futótűzként, ismét csak óriási szimpátiát keltve az ukrán áldozatok és gyűlöletet az orosz agresszorok iránt. A 20 körüli halott valóban szomorú (már egy is az, természetesen), de ez akár elkerülhető is lett volna, ha az ukránok nem fegyverraktárnak használják a bezárt bevásárlóközpontot, amely mellett ráadásul egy katonai járművek és egyéb eszközök javítására szakosodott ipari komplexum működik. Az egészről csináltam egy videót is:
A videómra (pontosabban az írásos változatát tartalmazó Facebook-posztomra) aztán különösen figyelemreméltó reakció érkezett. A Lakmusz névre hallgató, úgynevezett „tényellenőrző” oldal ugyanis még tovább tolta a fake news-t, ragaszkodva az ukrán verzióhoz, a
Most épp az ukrajnai pláza bombázását kérdőjelezik meg úgy, mint korábban a bucsai mészárlást
címmel megjelentetett írásukban. Tisztázzuk: Bucsával kapcsolatban még mindig nem tudjuk a valóságot. Attól, hogy a bucsai mészárlásról (is) az ukrán narratívát visszhangozza keresztbe-kasul a nyugati sajtó, attól az még nem biztos, hogy igaz. Komoly cáfolatokat is olvashattunk róla, amerikai elemzőktől is – persze csak ha van türelmünk mélyre ásni, ugyanis a Google igyekszik elrejteni ezeket a találatokat. Mint ahogy az én videómra is a „káros vagy veszélyes cselekmények” jelzést rakta, és ezzel drasztikusan csökkentette is a videó monetizálhatóságát. (Ez ugyebár az a címke, amit az olyan videók szoktak kapni, amikor idióta tinédzserek végignyalják a vécékagylót koronavírus-járvány idején, meg mindenféle egyéb, életveszélyes kihívásokat intéznek egymáshoz. A videóban természetesen semmi ilyesmi nincs.)
Szóval a Lakmusz „megtényellenőrizte” a videómat. Az a Lakmusz, amit a 444-et is kiadó Magyar Jeti Zrt. üzemeltet. Igen, arról a 444-ről van szó, amelyik ezerrel beleállt a Kígyó-sziget és a kijevi kísértet sztorijába is. Vagy épp beszámolt arról, hogy mennyire nem tetszett az olaszoknak Novák Katalin köztársasági elnök beszéde – mielőtt még az elnök asszony egyáltalán színpadra állt volna! És még sokáig lehetne sorolni a 444 által (is) terjesztett álhíreket. És ők azok, akik el akarják dönteni helyettünk, helyetted, az olvasók helyett, hogy mi az álhír! Persze komoly forrásokra hivatkoznak: helyi beszámolókra és videofelvételekre. Amelyeket ráadásul a Bellingcat is leközölt. Az a Bellingcat, amelyet gyakorlatilag a CIA finanszíroz, és lát el (ál)hírekkel és propagandasztorikkal! Az egyik hivatkozott videó egy ipari térfigyelő kamera állítólagos felvétele, amelyen kristálytisztán kivehető, ahogy az orosz rakéta becsapódik. Aha. Tehát egy alacsony felbontású ipari kamera, amelyen tipikusan az arcokat, rendszámokat stb. is nehezen szoktuk felismerni, simán rögzíti a Mach 4,5-tel, tehát a hangsebesség négy és félszeresével, kb. 5600 km/h-val közlekedő rakétát!
Ettől még persze simán lehet valós a rakétatámadás, az oroszok nem is ennek tényét cáfolták. Azonban a videómban is bemutatott térképek, screenshotok oldalfüggetlenek; nem orosz és nem ukrán érdekeltségű forrásokból származnak, hanem a mezei, kis utánanézéssel mindannyiunk számára elérhető valóságból. És aztán mindenki eldöntheti, hogy melyik propagandának hisz. Ideális esetben egyiknek sem. A 444-nek, a Lakmusznak, a Bellingcatnek semmiképp. De sajnos ma már ott tartunk, hogy a BBC-nek sem. Az álhírek, a totális manipuláció korát éljük sajnos.
