Pesti Srácok

Áthidalás

Áthidalás

Krisztus után 103 nagyon fontos dátum volt az építészettörténetben: ekkor kezdte meg Apollodorus, a híres építész a megrendelőjéről elnevezett Traianus híd felhúzását. A híd két év múlva – 105-ben – már állt (1135 méter hosszan), s ezzel lehetővé tette, hogy a római csapatok átkeljenek a Dunán és lerohanják a dákokat. 1920 évvel később, Karácsony Gergely polgármestersége alatt, sokkal nagyobb mérnöki csoda következhet be: eljuthatunk oda, hogy a Lánchidat (380 méter hosszú) akár nettó két év alatt is felújíthatják.

„Gerő, a hídverő” – bár Tildy akarta eredetileg, de a kommunista párt ellopta a lehetőséget előle – 1947 tavaszán határozott arról, hogy a Lánchidat – amelynek akkor jelentős része a víz alatt volt, hiszen belerobbantották a Dunába – újjáépítik, s ez 20 hónap alatt el is készült. Tehát mindössze 2 hónappal több idő alatt készült el, mint amiről eleinte beszéltek Karácsonyék. Beszéltek, mert bejelentenivalójuk akadt, aztán szokás szerint csúsztak.

A főpolgármester szavait ugyanakkor sem eddig, sem ezután nem célszerű komolyan venni; erre a legbiztosabb jel hídügyileg az, hogy kiderült, hosszabban fogják felújítani, mint az eleinte bejelentésre került. Eddig a bejelentésekből tájékozódók számára a minimum két év rajzolódik ki. Bár sem Gerő Ernő, sem Karácsony Gergely történelmi nagyságát nem vitatjuk, hiszen Traianus császár és Apollodorus nyilván eltörpül mellettük, azért nem árt, ha összehasonlítjuk a számokat.

Tehát:

PestiSracok facebook image

  • Traianus híd: két év, 1135 m, újonnan épült Kr. u. 103 és 105 között;
  • Lánchíd: két év, 380 m, felújítása Kr. u. 2021 és 2023 között zajlik le. Jó esetben.

Érdemes ugyanakkor a híd felújításának időtartamát és körülményeit más történelmi korszakkal is összefüggésbe hozni. Már az 1900-as évek elejére kiderült, hogy a Lánchíd vasszerkezete komolyan elrozsdásodott. Ezért szükségesnek bizonyult a híd teljes vasszerkezetét kicserélni. A munka 1914. február hó 3-án reggel kezdődött el. Ez tehát nem egyszerű felújítás, hanem nagyon komoly átalakítás volt. A korabeli tudósítások szerint az úttestet eltávolították, majd teljes egészében új vasvázat és berendezést kapott a híd. A híd nevét adó láncsor a korabeli fotók tanúbizonysága szerint egy időben szabadon, a levegőben lógott. Nem volt könnyű helyzete az akkori gépiparnak és a munkaerő-toborzóknak sem, ugyanis egy igen fontos történelmi esemény következett be: kirobbant az I. világháború. A háború általános mozgósítást vont maga után, aminek következtében a munkások jelentős része bevonult. Ennek ellenére a felújítás befejeződött. Az átépített hidat 23 hónap alatt elkészítették, 1915. november 27-én átadták a forgalomnak. Most pedig készítsünk egy kis számvetést a lehetőségekről, hátterekről.

  1. Apollodorus és Traianus császár korszakában – bár Hierón, az alexandriai bölcs állítólag közel jutott hozzá – nem volt gőzgép. Lóvontatás, szamarak és emberi erő állt rendelkezésre, egy háború alatt. Számológépről nem készültek feljegyzések, bár egyesek az antiküthérai mechanizmusról azt feltételezik, hogy ilyesmi szerepet is elláthatott. Így készült el a Lánchídnál háromszor hosszabb új híd a Dunán, 1920 évvel ezelőtt, háborús körülmények között. Két év alatt.
  2. 1914-ben már az ipari forradalom után vagyunk; rendelkezésre álltak a gőzhajtású, néha belső égésű elven működő nehézgépek, ám nagyon fontos volt még az állati erő. Számológép már volt, a logarléc ugyanis erre is alkalmas. Háború volt, az első világháború. 23 hónap alatt készült el a híd. A teljes vasszerkezetet ki kellett cserélni.
  3. 1947-ben még rommá volt bombázva az ország, nem épült fel a II. világháború sokkjából. Számológép már volt, a logarléc, a számítógépet épp ekkoriban találja fel Neumann János, sajnos ugyanakkor abból csak egy darab van, az is Amerikában. Dízeltechnika és gőzgép a jellemző erőforrás. 20 hónap alatt készült el a híd. A Lánchíd több mint háromnegyede víz alatt volt, hiszen a németek belerobbantották a Dunába.
  4. 2021-ben háború helyett Karácsony Gergely polgármesterkedése fémjelzi a budapesti közállapotokat. A teljes modern ipari kapacitás rendelkezésre áll, nagyfokú számítástechnikai fejlettség jellemzi a tervezés lehetőségeit. 2022-re valóban kitör egy háború, de a szomszédban, Ukrajna és Oroszország között. Jelenleg úgy tűnik: 2023-ra készül el teljesen a Lánchíd (24 hónap). A vasszerkezetet modernizálni kellett, de nem kicserélni.

Mi mást tehetnénk hozzá ehhez a felsoroláshoz, mint hogy „jó munkához idő kell”! Ezek után a főpolgármester szavazásra bocsátotta 50 ember részére, mit szeretne a híddal tenni: ebből a demokratikus döntéshozatal előkészítés jegyében, 26 ember „szavazata” alapján elkészültek a tervei, miszerint egy ideig csak a buszok, taxik közlekednek rajta. A rosszindulatú újságíróban esetleg felmerülhetne, hogy ez azért van, mert nem végeztek jó munkát, esetleg féltik a szerkezetet, de inkább nem gondolunk ebbe bele.

A következtetések levonását kedves Olvasóinkra bízzuk.

Vezető kép: Karácsony Gergely főpolgármester a felújítás alatt álló Lánchíd megújult, első kőoroszlánjának visszahelyezésén a híd budai oldalán 2022. október 18-án. A fővárosi hidat várhatóan december közepén ismét használhatják az autósok. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.