Pesti Srácok

Karácsony valahogy csak a nemzeti ügyekre sajnálja a pénzt

Karácsony valahogy csak a nemzeti ügyekre sajnálja a pénzt

Hogy van az, hogy a baloldal minden, a nemzet számára fontos projektet, ünnepet megpróbál megakadályozni, ellehetetleníteni? Vajon miért fáj nekik, ha a nemzeti érzelmű emberek összejönnek egy sporteseményre, vagy esetleg ünnepelni szeretnének? Vajon miért nem tudnak velünk együtt örülni a nemzeti ünnepeinknek?

Nagy igazság, hogy „aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan”. Hogy mi a véleménye a baloldaliaknak a magyarság emléknapjairól, azt jól mutatja az a hiszti, ami minden évben megelőzi az államalapítás, Szent István király ünnepe napját.

Karácsony Gergely, az eseménynek otthont adó főváros főpolgármestere Facebook-posztjában káros szenvedélynek nevezte a tűzijátékot, amiről már le kéne szoknunk. Aztán arról is írt a szokásos hergelés keretében, hogy ilyen „szűkös időkben” miért költünk erre a dologra. Hiába, hogy a liberálisok által végtelenségig ajnározott más világvárosok, mint például London, New York vagy Párizs is tart évről évre tűzijátékokat. Azok persze progresszív, olcsó és fejlett nyugati tűzijátékok. Nem úgy, mint a mucsai magyar, pazarló és környezetszennyező. A 444-én már jó pár nappal előtte gunyoros írás jelent meg az idei ünnepségről „Bengáli tüzek úszó virágszőnyegén ajánljuk Szűz Mária kegyeibe Magyarországot” címmel. A HVG pedig azon elmélkedik, hogy miért kerül ilyen sokba az ünnepség.

A haverok fizetésére, rezsijére mindig jut pénz

PestiSracok facebook image

Vagyis a régi nóta. Karácsony a nemzeti ünnepünk méltó megemlékezésére sajnálja a közpénzt. Ezért még Donáth Anna is megszólta. Ennek kapcsán érdemes talán felidézni, hogy a drága városvezető mire nem sajnálja viszont a közpénzt? Például nem sajnálta elherdálni azt a több mint 200 milliárdos pénzügyi tartalékot, amit még a Tarlós István vezette fővárostól örökölt. De akkor sem volt ilyen takarékos, amikor közel duplájára növelte a Fővárosi Önkormányzat személyi kiadásait, vagyis az emberei bérét: 242 millióról 435 millióra. Hogy több mint 40 tanácsadó segíti ezt a „nagyszerű” munkát, akiknek csak egy évben 406 millió forintba kerül a bére az adófizetőknek. Ezzel nincs semmi probléma persze.

Budapest, 2023. augusztus 20. Közönség a Margit hídon és a Carl Lutz rakparton a Szent István-napi tûzijáték közben Budapesten 2023. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

De nemcsak az önkormányzat berkeiben nőtt a fizetés a haveroknak, hanem a Fővárosi Önkormányzat alá tartozó cégeknél is. A Tűzfalcsoport cikke szerint a BKV-ban 10 milliárd forinttal többet költenek személyi költségekre, mint a Tarlós-érában, de a BKK-nál is hasonló a helyzet. Sőt, utóbbi cégnél még 200 ezer forintos rezsitámogatással is kedveskedtek a beosztottaknak. Képzeljük csak el egy pillanatra, ha ez mondjuk a Miniszterelnökségen, vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodában történt volna meg. Vajon hány felháborodott balliberális cikket olvastunk volna a témában? Biztos nem keveset. A HVG sajnos a tejben-vajban fürdetett Karácsony-beosztottakról, és azok összköltségéről elfelejtett beszámolni, csak a tűzijáték árán szörnyülködik.

Felesleges biciklisávokra is jut pénz

És persze fővárosi csőd ide, mínusz 90 milliárd oda, Karácsonyéknak jutott 133 millió forintja arra is, hogy a totálisan felesleges, karókkal szegélyezett, úgynevezett védett bicikliutakkal nehezítsék most már nemcsak az autósok, de a mentők, tűzoltók és taxisok életét is. Miközben Karácsony és helyettese a kormány kivéreztetéséről beszél, és a közösségi közlekedés leállásával fenyegetőzik, a Tűzfalcsoport cikkéből kiderült, hogy további 1,6 milliárd forintot szánnak újabb bicikliutak fejlesztésére a város legforgalmasabb részein. De jó lesz nekünk! Ezekre tehát mind van és lesz pénz. És ezeket valahogy nem sulykolja a balos sajtó nap mint nap.

Kedves Főpolgármester Úr! Kedves 444! Kedves HVG!

Igen, ez a keresztény hazánk születésnapja, ami persze tudjuk, nem olyan nagy ünnep nektek, mint mondjuk a Pride, vagy a Sziget Fesztivál – azok persze egyáltalán nem környezetszennyezők és nem is kerülnek semmibe, ugye –, de próbáljátok meg elfogadni, hogy nekünk viszont fontos a nemzeti örökségünk, mert ez a keresztény Magyarország ezer éve áll, ami nagy dolog, és erről szeretnénk minden évben örömmel megemlékezni. Ha tetszik nektek, ha nem.

A szerző a Megafon YouTube főszerkesztő-helyettese

Vezető kép: Budapest, 2023. augusztus 20. Szent Korona megformázása drónokkal a Szent István-napi tűzijáték közben 2023. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.