Ki is hazudik, kollégák?

A kifakadásuk apropóját a 444 videós összeállítása adta, amelyben a külföldről kitartott kollégák egyoldalúan igyekeztek bemutatni a jobboldali sajtó elmúlt években elbukott sajtópereit. A példaként felhozott ügyek korántsem annyira egyértelműek, mint ahogy igyekeztek azokat beállítani.

A 444 videójának az volt a konklúziója, hogy a jobboldali sajtó szégyellje magát, hazudozik, és amúgy is hogy merészel a másik oldal politikusairól, közszereplőiről rossz dolgokat megírni. A jobboldali embernek tűrnie kéne szó nélkül minden sértést, és aljas támadást. És amíg a 444, a Telex, a Partizán és a többiek Amerikából, Nyugat-Európából és még ki tudja, honnan finanszírozva, a nemzetközi baloldal érdekeit kérdés nélkül kiszolgálva, „atomfegyverrel” lő a jobboldal irányába, addig a konzervatív sajtó egy csúzlival se tüzeljen vissza, ha lehet. Hiszen ez így lenne szerintük az igazságos.

Azért is háborít fel különösen, hogy Juhász Péter és Vona Gábor áldozatnak igyekszik magát beállítani, mert ismerve a most épp diadalként emlegetett ügyeket, pontosan tudom, hogy bármit is hozott ki ítéletként a bíróság Juhász Péter Portik Tamással és az élettársával kapcsolatos ügyében, vagy akár Vona Szürke Farkas-ügyében, az alaptörténet mindegyik esetben igaz volt és annak is látszott. Persze azt nem állítom, hogy a jobboldali sajtó minden cikk esetében kellően óvatos és kellően körültekintő lett volna, de az biztos – amit egyébként Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője is elmondott a számon kérő hangú Dévényinek –, hogy minden történet magja igaz volt, nincs miért szégyenkeznünk.

Mert arról nagyon szeret beszélni a baloldali média, hogy hány pert bukott el a konzervatív sajtó, viszont arról már nem szeret igazán sem a 444, sem a Telex, sem a Magyar Hang beszélni, hogy pontosan hogyan is buktak el ezek a sajtóperek, és ezek mennyire voltak igazságos ítéletek, vagyis, hogy a jogszolgáltatás mennyire találkozott az igazságszolgáltatással.

Igazság vagy mégsem?

Mint ismeretes, sajtó-helyreigazítási perekben mindig a beperelt sajtóterméknek kell bizonyítania rövid határidőn belül az állítása igazát, azaz, hogy amit állít, az kétséget kizáróan igaznak minősül, hiába is sérelmezi azt a felperes. Azaz csak az számít, hogy az érintett sajtótermék be tudja-e bizonyítani a bíróságnak megfelelő módon a korábbi állítása igazát, és nem az, hogy egyébként igazat mondott-e vagy sem. Utóbbi eltéréséről nem szeretnek az ellenzéki „barátaink”, Dévényi István, Vona Gábor vagy épp Juhász Péter beszélni.

A bizonyítási eljárást nem részletezném, de sajnos sokszor a tanúk bátortalansága, vagy olyan okiratnak a bemutatása hibádzik, amely elnyerné a Tisztelt Bíróság tetszését. És itt eljutunk az emberi tényezőig, azaz a bíróság mérlegeléséig: magyarán ahhoz, hogy mely állítást tekinti végül a döntést meghozó bíró bizonyítottnak, és melyiket nem. Vagyis számos esetben szó sincs arról, hogy hazugságot állított volna az adott sajtótermék, csak esetleg nem tudta – a bíró által indokoltnak ítélt mértékben – bebizonyítania az igazát.

Jó néhány meghökkentő ítélet született az elmúlt években a jobboldali sajtótermékek hátrányára. Azonban én csak egy ügyet említenék meg a 444 videójában sérelmezett esetek közül. Ez pedig a Juhász Péterrel és Portik Tamás elítélt bűnözővel kapcsolatos cikkekre vonatkozó ítélet.

Nem dolgozott Portiknak Juhász Péter, csak egy paksamétányi anyagot állított össze neki

Nagy port kavart néhány éve Juhász Péter egykori Együtt-elnököt érintő ítélet is, mivel négy évvel a róla készült hírek megjelenése után kötelezte helyreigazításra az érintett orgánumokat a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint az érintett jobboldali médiumok valótlanul állították, hogy Juhász Péter az azóta már első fokon a Prisztás-gyilkosság miatt is elítélt és a Fenyő-gyilkosság felbujtójaként gyanúsított Portik Tamásnak dolgozott volna, tőle támogatást kapott volna.

Meg is kapta a jobboldali média a magáét. Juhász úgy nyilatkozott, hogy „Nem a valóságról akarnak tájékoztatni, nem újságírók. Propagandisták. És most már papírjuk van erről is.” A 444 mostani videója is tényként kezelte, hogy hazudott Portik és Juhász kapcsolatáról a konzervatív média. De nézzük csak, mennyivel volt árnyaltabb ennél a valóság. Juhász fenti mondatából arra következtethetnénk, hogy az expolitikus nem is ismerte az olajbűnöző Portikot, az egész csak kitaláció volt.

A valóság az, hogy nagyon is ismerték egymást, amit maga Juhász is elismert egy 444-nek adott nyilatkozatában. Ekkor Juhász elmondta, hogy egy tárgyalás után megkereste őt Portik munkatársa, és megkérte tőle, hogy „nyomtassa ki neki az internetet”. „Megkértük egy kollégámat, aki a sajtófigyeléssel foglalkozik, és összeállítottunk neki egy paksamétát, amiből tud dolgozni, és be tudott számolni a beszélőkön Portik Tamásnak” – mondta a videóban Juhász.

Azaz Juhász semmi problémát nem látott abban, hogy egy emberölésre történő felbujtás miatt elítélt bűnözőnek segítsen, azért, hogy lejárassa a politikai ellenfelét, amit egyébként a mostani videóban is elmesélt.

A bíróság tehát az „internet kinyomtatását”, „paksaméták összeállítását” nem tartotta a bűnözőnek végzett munkának, ami azért a fentiek alapján korántsem annyira egyértelmű döntés, mint ahogy most azt a 444 igyekezett beállítani. És ez csak egy azok közül a vitatható döntések közül, amelyre a baloldal az ártatlansága megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaként szeret hivatkozni.