Pesti Srácok

Szánandó bűnös lelkek és szörnyetegek

Szánandó bűnös lelkek és szörnyetegek

Komoly botrányok rázták meg a történelmi magyar egyházakat, amelyek alapvető kérdéseket vetnek fel ezen egyházak belső működésével, önvédelmével, önreflexivitásával kapcsolatban. Bármennyire is fontosnak tartjuk ezeket a sok száz éves szervezeteket, akár kulturálisan, akár a hitünk szerint, hiába tiszteljük a szakralitásukat, szembe kell néznünk nekünk is a hibáikkal és bűneikkel.

Tőlük pedig el kell várnunk, többet tegyenek azért, hogy méltatlan emberek ne kerülhessenek a soraikba. A feltétlen bizalomnak úgy látszik az lesz az ára, hogy az egyházaknak a saját világukban sokkal jobban kell figyelniük magukra, a gyarló embereknek egymásra. Nyilván nem véletlen, hogy bizonyos embertípusok az egyházak, a papság soraiban vélnek menedéket találni a saját démonaik elől. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek tisztában vannak a vágyaik elfogadhatatlanságával és küzdenek ellenük. Az események fényében azonban fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy volt-e esélyük nem elbukni, elég támogatást kaptak a szervezeten belül ahhoz, hogy igazat mondhassanak és segítséget kaphassanak?

Bese Gergővel például, aki akkoriban influenszerkedő katolikus papként működött, néhányszor szerepeltem egy tévéműsorban. Jó vendég volt, színes személyiség, azt gondoltuk róla, amit a katolikus papokról szokott az ember, tiszteltük a választását és az elköteleződését. Liberális felebarátaink hiedelmeivel ellentétben a jobboldali közegben alapvetően jóindulattal viszonyulunk embertársainkhoz, azt feltételezzük róluk, hogy úgy élnek, ahogy azt mutatják magukról. Hát most kiderült, hogy ebben az esetben ez nem volt igaz. (A valaszonline.hu cikke szerint több esetben vett részt homoszexuális partikon, illetve intim viszonyt tartott fenn férfiakkal.) Továbbra sem látom, miként tudtuk volna megelőzni azt, hogy ez a helyzet előálljon.

Hogy jut idáig valaki? Miért választja a szemináriumot, miért csinálja végig az egész folyamatot, ha nem tud megfelelni az önként vállalt kötelezettségeinek? És ha elbukik, miért épít karriert a bűnei tagadására, elleplezésére, arra hogy látszólagos bűntelenségének fensőbbségével kárhoztassa azokat, akik hozzá hasonlóan elbuktak az egyházban, csak hibájuk már nyilvánosságra került? Na ezt tényleg nem értem. Ennél nagyobb kárt mindannak, amiben látszólag hisz, nem is tudna okozni. Bese Gergő nem buta, pontosan tudta, hogy előre menekülésével mit is próbál meg elleplezni (akár maga előtt is) és kompenzálni. Az ember ilyen, akár ehhez hasonlóan hatalmasat is hazudhat magának, élhet teljes öncsalásban.

PestiSracok facebook image

Sajnos úgy látszik az egyházak és úgy egyébként az egész nyugati világ alábecsüli a szexualitás erejét, az egyébként mindent elsöpörni képes szexuális vágyak hatalmát. A szexuális vágyakat könnyű félrevezetni, abszolutizálni, semmibe venni, bárhonnan bárhová átirányítani, irracionálisnak nyilvánítani, új identitások alapjának képzelni, de nem lehet úgy élni, illetve csak a kivételes keveseknek lehetséges úgy élni, mintha nem is lennének.

Ennek az egésznek persze semmi köze a politikához, kereszténységhez, valláshoz, csak is egyedül egyes emberek döntéseihez, amelyeket maguk hoznak meg. Persze csak addig, amíg törvényt nem sértenek. De a politikai konzervativizmus némelyek számára pont arról szól, hogy önként szűkebb keretekbe szabják az életüket, mint amilyenre egyébként lehetőségük lenne. És az ilyen önkéntes vállalások elárulása ugyanolyan bűn, hiba, jellemgyengeség, mint a törvények megsértése. Bese Gergő esetében azt reméljük, hogy törvényt nem sértett, ártatlant nem bántott, csak becsapott bennünket és mindenki mást is, talán magát is, de talán tud magával kezdeni valamit még az életében. Vegye a sors büntetésének, hogy habár abban jelen állás szerint nem érintett, két pedofíliával alaposan gyanúsítható egykori pappal szerepel egy lapon.

Szörnyű, de voltak nála sokkal rosszabbak is, az egyik legocsmányabb bűnt elkövetők, akik kiszolgáltatottakat, gyengéket, gyerekeket bántottak a saját beteg vágyaik kielégítése érdekében. Az egyház most úgy reagált, ahogy kellett, ahogy minden áldozat iránti elemi keresztényi kötelességből cselekedni kell. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, amint tudomására jutottak az ügyek, azonnal jelezte azokat az illetékes hatóságoknak és az egyházjog szerint is eljárt a legnagyobb szigorúsággal az érintettekkel szemben. De ez ma már kevés, meg kell előzni az ilyen eseteket, és ez rengeteg munkát igényel majd. És ezt az elvárást egyetlen egyháznak sem szabad kritikaként vagy beavatkozásként fogadnia, hanem a bizalom alapjaként kell tekintenie rá.

Bármilyen más szervezetekkel kapcsolatban ilyen esetekben azt mondanánk, hogy az érintettek "beépültek" az adott közösségbe, azért, hogy annak tevékenységét a saját pszichológiai vagy akár bűnös céljaira kihasználják. Az egyházaknak tehát meg kell védeniük magukat, olyan tudományos módszerekkel akár, amelyeket nem feltétlenül kényelmes a szakrális tevékenységekhez társítani.

Bese Gergőt például elfogadtuk olyannak, amilyennek mutatta magát. Tévedtünk. Máskor is fogunk tévedni és hazugokat, farizeusokat, törtetőket, alakoskodókat, maguk elől menekülőket, sőt talán rejtőző gonoszokat is jó szívvel fogadni. Ilyen az élet.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.

Kós Hubert és Gulyás Michelle lett 2024-ben az Év Sportolója Magyarországon! - Az Életműdíjat Bölöni László vehette át!

Exkluzív 2025 január 13.
Lezajlott az Év Sportolója Gála a Magyar Állami Operaházban, amely a 67. ilyen választás volt a magyar sport történetében. A győztesek kiléte ezúttal is többesélyes volt, hiszen a tavalyi év olimpiai év volt, amelynek során nagyszerű sikereket szállított a magyar sport. Ennek eredményeként minden kategóriában számos jelölt bizonyult méltónak a rendkívül rangos elismerésre. Az Év Férfi Sportolója ezúttal Kós Hubert olimpiai bajnok úszó, az Év Női Sportolója pedig Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázó lett.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.