Beavatkozott a TikTok a romániai választásokba?

Bár a győztes szociáldemokraták (PSD) 22 és fél százalékot szereztek, ami egy jó 10-essel kevesebb a négy évvel ezelőtti eredményüknél. Ugyanennyivel, azaz egy 10-essel erősödött a szélsőjobboldali nacionalistának nevezett AUR, amely így a második legerősebb párt lett, 18 százalékkal. (És máris visszatérünk rájuk, de tudjuk le gyorsan a többi statisztikát, mert ez is fontos.) A szocialisták jelenlegi (nagy)koalíciós partnere, korábban fő ellenlábasa, jobbközépnek mondott Nemzeti Liberális Párt 14 és fél százalékot ért el. (Korábban 30 éven át „váltógazdaságban”, felváltva kormányoztak.) A szintén jobboldalinak titulált USR (emlékszünk, a Momentum romániai „testvérpártja”, négy éve Fekete-Győr András kampányolt is nekik, az RMDSZ-szel szemben) 12 százalékkal a negyedik. Két másik ultranacionalistának nevezett párt, az SOS Románia és az elnökválasztás első fordulóját meglepetésszerűen megnyerő Călin Georgescut támogató Fiatal Emberek Pártja (POT) szintén bejutott, 7 és fél, illetve 6 százalékkal.

Na, és akkor nézzük, mennyi mindent vet fel ez az egyetlen bekezdés, benne a pártok neveivel és számaival.

1. Először is szembetűnő lehet, hogy szinte minden párt ideológiai meghatározásánál, a paletta valamelyik részére sorosánál a „nacionalistának nevezett”, „jobbközépnek mondott”, stb. kifejezéseket használtam. Ezek azonban egyre kevésbé fedik a valóságot. (Ha egyáltalán fedték is valaha, különösen a román pártok esetében.) Benne van egyrészt a szokásos címkézés, amit mindig a nemzetközi politikai mainstream határoz meg. Akik előszeretettel nacionalistázzák, autoriterezik, szélsőjobboldalizzák a Fidesz-t is. (De korábban a Jobbikkal tették ezt, a Fidesz-t vádolva a „szélsőjobboldallal való kokettálással”, majd pedig beemelték a korábban végveszélynek kikiáltott Jobbikot a baloldal szövetségébe az új patásördög, a Fidesz ellen. Ennyit a nemzetközi mainstream címkéinek hitelességéről, de ez nem újdonság, zárójel bezárva.) A hagyományos jobb-bal felosztás már egy ideje a múlté az egész világon. Jobboldali pártok karolják fel a szélesebb társadalmi osztályok, nem csak a középosztály, de a szegényebb rétegek támogatását is, ugyanakkor baloldali pártok válnak elitistává, egy szűk, privilegizált réteget kiszolgálva. Jobboldali pártok szoros szövetséget ápolnak Izraellel. Baloldaliak karolnak fel nacionalista, akár szeparatista törekvéseket, kötnek koalíciós megállapodásokat ilyen pártokkal. És még sok anomáliát lehetne felsorolni, szerte a nyugati világban (ebbe természetesen Kelet-Európát is beleértve). A valóságot sokkal jobban tükröző felosztás mára az, hogy az adott párt a nemzeti szuverenitás, az erős nemzetállamok mellett áll-e, szemben a föderalista, globalista törekvésekkel, vagy pedig az utóbbiakban hisz (pontosabban inkább: szolgálja azokat). Ideológiailag eredendően jelentősen különböző pártok válnak így fokozatosan egymás szövetségeseivé. Hogy ebben a folyamatosan alakuló, egyre kevésbé furcsa helyzetben, amikor a spanyol és francia patrióták, a (konkrétan a spektrum két eltérő oldaláról érkező) magyar és szlovák kormánypártok, stb., stb. egymás egyre szorosabb szövetségesei, hova kell helyeznünk Romániát, az egyrészt – Románia történelmi hagyományait követve – kiszámíthatatlan talány, másrészt a második pontunk.
2. A második helyezett AUR kétségtelenül nem a magyarság legjobb barátja. Bár a korábban jelentős politikai erőt képviselő, mostanra eljelentéktelenedett, de máig létező, egykor Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar (1992-től 2004-ig Kolozsvár polgármestere) Nagy-Románia párthoz képest viasszafogottabb retorikát (és talán célokat is) képvisel, mondjuk, a Tiszántúlt talán nem akarja nyíltan Romániához csatolni, de pl. az Úz-völgyi temetőben lezajlott incidenseknek aktív részese volt. Ugyanakkor azonban a párt vezetője, Georges Simion többször is elmondta, hogy Orbán Viktor szuverenista, emellett a keresztény hagyományokat előtérbe helyező politikájára példaként tekint. A román közvélemény egyébként magyarellenes részében maga Orbán Viktor személye is furcsa tiszteletnek örvend; mint a hazája érdekeit következetesen képviselő, „tökös” politikus. Olyannyira, hogy amikor 2019 és 20 között egy rövid ideig a Nemzeti Liberális Pártból érkező Ludovic Orban volt Románia miniszterelnöke, akkor az őt jobbról bíráló, az AUR-ral szimpatizáló románok körében volt egy nagyon elterjedt szállóige, miszerint „bárcsak nekünk is egy olyan Orbánunk lenne, mint Viktor nem pedig mint Ludovic”, Szóval a világ egy bonyolult hely. A különböző európai országok nacionalistának titulált, valójában inkább nemzeti radikális pártjai mára rengeteget finomodtak, konszolidálódtak, és nemzeti szuverenistává avanzsáltak. Ráadásul profibbak pragmatikusabbak lettek, és újabb generációs vezetőik bőven eléggé művelt, világot látott emberek ahhoz, hogy őszintén lássák: más nemzetek szuverenistáiban nem ellenséget kell látniuk, hanem a kommunista kozmopoliták örökségét hordozó szupranacionalistákkal, globalistákkal szembeni szövetségeseket, akikkel nem csak a közös érdeket, de a közös hangot is meg lehet találni. A román AUR-nak kétségkívül hosszabb utat kell még ebben megtennie, azt az utat, aminek a nagy részét nem csak LePen-ék vagy Abazcal-ék, de Ficóék vagy Vucicék is megtették már.
3. Összesen hét különböző, önálló párt jutott be a parlamentbe. Ez hasonló a Nyugat-Euópára jellemző töredezettséggel, ahol soha senkinek nincs erős felhatalmazása, a választásokon után mindig koalíció, a ciklus során pedig folyamatos egyeztetési kényszer van. Senki sem tud egy markán, önálló programot végrehajtani. És ez mindig a központi törekvéseknek kedvez. Brüsszel (és Washington!), illetve a különbözők választói felhatalmazással és politikai felelősséggel, elszámoltathatósággal nem rendelkező) nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, Európai Központi Bank, WHO, stb.) kellő módon tudják befolyásolni irányítani, mini-pártokon keresztül sakkban tartani az ingatag koalíciós kormányokat. Románia követi ezt a mintát.

Végül térjünk rá Georgescura az elnökválasztás első fordulójának győztesére, és arra ami az egész cikk címét adta. Vagyis: hogy a fenébe kapott 23 százalékot egy korábban (sőt, sokak számára a mai napig) teljesen ismeretlen jelölt. Úgy, hogy egy elképesztően sikeres kampányt folytatott a TikTok-on. Hogy min? Kérdezhetik ilyenkor az igazán boomer olvasók, de nálunk valószínűleg ilyenek nincsenek. Az idősebb körében, Romániában pedig pláne, viszont minden bizonnyal igen. Ezért is lehet mellbevágó az eredmény sokak számára. Georgescu és csapata kihasználta az elégedetlenséget, a Washington és Brüsszel által erőltetett politikai és ideológiai nyomást, a román társadalomban egyre erősödő háborúellenességet, a hagyományos, ortodox értékek iránt a mai napig elkötelezett tömegek averzióját a szexuális devianciákkal szemben... és mindehhez „meg is hekkelte” a TikTok algoritmusát. Jók voltak a szlogenek, és kiválóan használtak különböző hashtag-eket, amelye jelentősen hozzájárultak a rövid videóik terjedéséhez. Például az egyenes gerincre vonatkozó kulcsszavaknak köszönhetően olyan influenszerek is megosztották a posztjaikat, akik amúgy egyáltalán nem politizálnak, vagy legalábbis nem kampányoltak Georgescu mellett. A közel 9 millió romániai TikTok felhasználónál, különösen a fiataloknál pedig nagyon betaláltak az üzenetek.

És ez nem csak a konkurens román pártoknak tűnt fel, hanem már az Európa Bizottság is vizsgálja az állítólagos választási befolyást. Természetesen az „orosz dezinformációs veszély”, „Georgescu Putyin szövetségese” és a hasonló szokásos jelszavakkal indokolják a közvélemény felé. De milyen érdekes, a kivizsgálásban részt vesz az a Dávid Dóra is, aki korábban a Facebook-ot tulajdonló Meta cég jogtanácsa volt. Tehát: Az, hogy a globalistáknak nem tetsző (nekünk sem, de ez most lényegtelen) román elnökjelölt szlogeneket, hasthag-eket és – állítólag – kamuprofilokat, kamulájkokat is használt, ezáltal a TikTok felturbózta a posztjainak az elérését, ez bizony nemzetközi fellépést sürgető probléma. Ám az, hogy a Facebook pontosan ugyanezt teszi hónapok óta Magyar Péterrel, és a teljes globalista elit nemhogy szemet huny, hanem még alá is nyúl, azzal kapcsolatban nincs itt kérem, semmi látnivaló. A kettős mérce arcpirító.