Előállhat-e olyan helyzet, amikor Ukrajna nagyobb veszélyt jelent ránk, mint Oroszország? Hogyne, már elő is állt!
Az orosz-ukrán háború is egy olyan téma, amiről nem sikerült értelmes beszélgetést folytatni a politikai ellenfeleinkkel. Ennek nem az a természetes tény volt az oka, hogy nagyon keveset tudunk a keleten folyó háború technikai hátteréről és a jelenlegi háborús technológiákról, hanem az, hogy még egy elvileg az ideológiáktól könnyen leválasztható kérdésben sem sikerült semmiféle értékmentességre vonatkozó közös nevezőt létrehoznunk.
Teljesen felesleges volt olyasmikre hivatkozni, hogy az oroszok milyen következtetéseket vontak le a történelmükből, hogyan gondolkoznak magukról és a világról, milyen kapcsolatokat szerettek volna a nyugattal, úgy általában az orosz szempontok bármiféle felvetése azonnal diszkreditálta az embert. A legutóbbi hírek, miszerint az egyre rosszabb helyzetbe kerülő jelenlegi ukrajnai rezsim mindenféle titkosszolgálati eszközökkel a szokásosnál is jobban beszállt a jelenlegi magyar kormány megbuktatására irányuló nyugat-európai törekvésekbe, azért el kell hogy gondolkoztassanak bennünket Ukrajna háború utáni veszélyességéről.
Magyarországot jelenleg is instabil, illetve belpolitikai válságokkal, kormányozhatatlansággal küzdő államok veszik körül. Ukrajna sohasem volt sikeres vagy működő állam, Bulgáriában az amerikaiak rendszeresen rendeznek előrehozott választásokat, Romániában bemondták a renonszot az elnökválasztás első fordulójára, mert nem a megfelelő jelöltek jutottak tovább, Szlovákiában és Szerbiában pedig a helyi hülyéket és hazaárulókat felhasználva próbálják leváltani a brüsszeli birodalmi törekvéseknek ellenfeszülő kormányzatokat. A Magyar Péter-jelenség is ebbe a sorba illeszkedik, valakik Európa egyetlen országában sem akarnak stabil kormányzatokat. Franciaországban is, Németországban is akut hatalmi válság van, ami mindenütt megakadályozza olyan cselekvőképes kormányok létrejöttét, amelyek az adott országok valódi problémáit kezelhetnék.
Ma Oroszország egy stabil birodalomnak tűnik, míg az EU nagyon nem látszik annak. Az ilyen történelmi helyzetek általában komoly hatalmi átrendeződéshez szoktak vezetni, Különösen, hogy a másik számunkra lényeges birodalomnak, az USA-nak ezer más baja is van. Hatalmi vákuum van kialakulóban, amelyet szerintünk leginkább a brüsszeli birodalmi törekvéseket támogató mindenféle titkos, féltitkos és teljesen nyilvános befolyásolási műveletek nem szándékoltan gerjesztenek. Brüsszel valódi urai (igazából nem tudjuk, hogy milyen erők harcából születik meg ez a katyvasz), azért gyengítik a nemzetállamok kormányait, hogy a keletkező hatalmi űrbe a brüsszeli bürokrácia türemkedhessen be. Azt láthatólag nem érzékelik vagy nem is akarják érzékelni, hogy a romboláshoz hiába elég erősek, arra azonban képtelenek, hogy valódi befolyást szerezzenek, csak káoszt képesek teremteni. Persze rövid távon a zavarosban halászás jó üzlet sokaknak, de az észrevétlenül kiteljesedő dezintegráció könnyen semmivé tehet minden szerzett jogot és kétségbe vonhat minden tulajdonlást. A minden itt a legalapvetőbb életlehetőségeket is jelentheti, ha az eddig demokratikus berendezkedésű nemzetállamok már a választások integritását sem tudják garantálni, mint Romániában, vagy ha szándékosan rombolják le azt a régi pártok a demokráciát a hatalmuk és főleg az ideológiájuk megőrzése érdekében, mint Németországban, akkor könnyen olyan új leosztás következhet amelyhez új kártyapaklit bontanak, egy teljesen új fajtát, egy eddig nem játszott játékhoz.
De vissza Oroszországhoz és Ukrajnához. Jelen állás szerint Ukrajna, a jelenlegi és sajnos feltehetőleg a jövőbeli rezsimjei is, már most veszélyesebbek ránk, mint az orosz birodalom. Ebben a kifejezésben nem az oroszon, hanem a birodalmon van a lényeg. Az oroszok megértették már, amit az amerikaik és a britek is világosan értettek a fénykorukban. A katonai megszállás és bekebelezés nagyon drága és általában nem eredményez stabil állapotokat, míg a befolyási övezet olcsó és kényelmes általában. Oroszország stabil és stabil is marad, ha már a Jelcin- érában nem omlott össze, akkor egy erős cár alatt nem fog, az biztos. A 2022-es kudarc után Putyin most már reálisan méri fel a birodalma katonai erejét, de azért mindent meg fog tenni, hogy a maradék Ukrajna nevű katasztrófa az EU-é vagy Európáé legyen. Ukrajna ránk nem mint intakt agresszív terjeszkedő állam veszélyes, mint amiről az ukrán nácik álmodoznak, hanem mint egy államszervezési képességek nélküli elit által uralt senkiföldje, ahol a közel-keleti bukott államokhoz hasonlóan, hadurak, törzsi vezetők és egyéb pszichopaták háborúznak az ásványkincsekben gazdagabb területek feletti uralomért.
Ukrajna jelenleg minden szomszédjára veszélyes. Akkor is az lesz, ha Trump és Putyin megegyeznek egymással. Ha valaki azt hiszi, hogy ebben a buliban Ukrajna lesz a legnagyobb vagy akár csak jelentős tényező, azok semmit nem értenek a világból. Amit az oroszok megszereznek maguknak Ukrajnából ott rendet is fognak csinálni, mert abban azért elég jók. Ami meg nem kell nekik, például a teljesen barbár ukrán szélsőségesek, azokat forró krumpliként át fogják dobni Európa markába. Ha nem kapjuk el, akkor lesz egy terület Kelet-Európa közepén ahol a már fent említett káosz fog uralkodni és az ottani hadurak a jelenleginél is ocsmányabb módszerekkel fogják zsarolgatni a körülöttük élő népeket, hogy eszközöket szerezzenek a maradék szerencsétlen gyalogukránok nyomorgatására. Meg ezt a nyomorult EU-t, amely éppen összeomlóban van, ha nem tűnt volna fel.
Ukrajna közvetlen veszélyt jelent ránk, mert bárki is lesz hatalmon ott a vereség után, annak az elitnek nem lesz semmiféle vesztenivalója és az elmúlt három évben megszokták, hogy a zsarolás az európaiakkal szemben működik. Tulajdonképpen csak az EU-val szemben működik. Valakinek Ukrajnát pacifikálnia kell majd. Ha ez elmarad, akkor a koszovóihoz, meg a boszniaihoz hasonló válsággócunk keletkezik, csak ez méretileg azok százszorosa lesz. És hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy újra megköszönjem ezt azoknak, akik összehozták. Az 1914-es és az 1939-es nagy elődök nyomába léptek, nem kérdés.
Vezető kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
