Pesti Srácok

Idióták vagy gazemberek?

Idióták vagy gazemberek?

Mármint a függetlenobjektív sajtó, a FOS. Meg a többi balos propagandista, akik különböző fedőfoglalkozások alatt (Ágoston László operaénekes, Rácz András egyetemi oktató) tolják hol a jóemberkedést, hol a „szakértést”, és úgy általában a globalista agymosást. Ami a csövön kifér.

Ambrózy Áron szerint egyértelműen az előbbi, vagyis idióták. Merthogy úgy hazudnak, hogy elfelejtik, mennyire könnyű ma megnézni az interneten a valóságot. De Ambrózy egyrészt mindig mindent poénra vesz, másrészt hajlamos megfeledkezni róla, hogy a balos megmondóemberek követői szegények pontosan olyan ignoránsak, amilyennek az agymosóik feltételezik őket. Vagyis nem néznek utána a valóságnak. Hiába érhető el széles körben a Trump-Zelenszkij találkozóról készült teljes, 50 perces videóanyag, ha Tarjányi Péter egy kiragadott, 10 perces rész alapján felépít egy narratívát, akkor azzal a droidok tökéletesen megelégszenek.

Tehát szerintem nem hülyék ezek. Nagyon is tudják, hogy amit mondanak, az nettó hazugság. Persze, biztos, hogy vannak közöttük széplelkek, akik maguk is elhiszik, még a mai napig is, hogy Ukrajna nemhogy szabadságharcot vív, hanem minket, sőt, Párizst s védi a nagy orosz medvétől, és ha nem tenné, már a sarló-kalapácsos zászló lobogna az Élysée-palota tetején. Megjegyzem, egyébként az lobog, ha nem is mutatják meg nyilvánosan, de lélekben így van. Sokkal inkább lobog ma a kommunizmus zászlaja a nyugat-európai elit szalonjaiban és gondolataiban, mint az oroszéban.

És ezek a széplelkek most ki vannak borulva, hüppögnek és kapkodják a levegőt, hogy micsoda gazember ez a Trump, hogy megalázta a szegény Kicsit. Mármint nem Magyar Pétert, hanem az ukrán Kicsit, Zelenszkijt. Ezeknek a széplelkeknek fölösleges elmagyarázni, hogy ha elsüllyedt a hajód, fuldokolsz a tengeren, és valaki egy csónakból folyamatosan nyújtja feléd a karját, még föl is húz a csónakba, akkor nem kezdesz neki káromkodni, hisztériázni, hogy miért csak törölközőt ad, miért nem ad mellé még egy új hajót is. A széplelkeknek azért fölösleges magyarázni, amit a kiváló fekete közgazdász-filozófus, Thomas Sewell is megfogalmazott: értelmetlen tényeket, analíziseket közölni egy olyan emberrel, aki a tudatlanságában még morális felsőbbrendűséget is élvez. Szóval biztos, hogy vannak ilyen reménytelen széplelkek is, akik tényleg elhiszik, hogy Zelenszkij hős, hogy Trump beszélt vele méltatlanul... meg persze azt is, hogy már csak néhány tank hiányzik, és a dicső ukrán hadsereg Moszkvát is beveszi. De ilyen széplelkek csak a balos szavazók, követők, droidok között vannak.

PestiSracok facebook image

A véleményformálóik mind utolsó szardarab gazemberek, akik nagyon is tudják, hogy Ukrajna helyzete reménytelen. Hogy minden egyes nappal újabb és újabb ezrek halnak meg, újabb és újabb családok veszítik el egy-egy tagjukat. De ez nem számít nekik. Lóbálják a morállófaszt Trump fölött, abban a reményben, hogy kellő mértékben tudják befolyásolni az európai (és benne a magyar) közvéleményt. Abban bíznak, hogy az emberek majd Trump és ellen fordulnak. És hogy Európa pénzt, fegyvert, paripát nem kímélve Ukrajna segítségére siet, ha már a gonosz új amerikai kormány megvonja a támogatást.

Ezek ezt remélik, hogy ezáltal meg tudják őrizni a balos, globalista hegemóniát Európában. És persze abban is bíznak titokban, hogy ez a nagyszerű új, európai hadsereg, ami egyszer csak létrejön a semmiből pusztán azért, mert most már nagyon akarja Von der Leyen, Macron, Starmer, Kallas és a többi félkegyelmű, ez a hadsereg, kiegészülve természetesen az ukránokkal, majd bevonul Magyarországra is, hogy végre elsöpörje a Váli-völgyi Taschenhitlert.

Ez nyilván nem fog megtörténni, Európa nem lesz képes értelmezhető időn belül egy önálló hadsereg felállítására. Az USA nélkül a NATO egy dobolókör... na jó, esetleg egy katonai hagyományőrző egyesület, ami ráadásul majd vívhat Németország vezetésével kétfrontos harcot Európáért, mert közben az amerikaiak és az oroszok köszönik szépen, jól megegyeznek. Ez már kétszer bejött nekik, igaz? Nem baj, majd most építenek egy még nagyobbat, és egyszerre masíroznak Moszkváig, ahol kardélre hányják a félheréjű Putyint, és Washingtonig, ahol pedig felkoncolják a Narancsembert. Nyilván egyik sem fog sikerülni, csak Európa megy tönkre harmadszor is.

Szóval ezek tulajdonképpen egyszerre degenerált idióták, és aljas gazemberek is.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.