Jó helyre áramlanak a források a magyar kultúrában? Ki oszt pénzt kinek? Hasznos-e Szakács Árpád sorozata, mely a Kinek a kulturális diktatúrája? címet viseli, és azt taglalja, hogy vajon hogyan folyhat annyi támogatás a balliberális művészek zsebébe? A jobboldali kulturális térfoglalásról zajlott éles vita a Revolution 56 sörözőben augusztus 14-én, melyben Döbrentei Kornél és Kukorelly Endre gondolatai csaptak össze Huth Gergely és Stefka István moderálása mellett.
Ez nem egy kuruc-labanc háború, melynek a szatmári béke lesz a vége
– mondta Döbrentei Kornél az egyre élesedő kultúrharc-vitával kapcsolatban.
Kukorelly Endre véleménye szerint:
A kultúra az közügy, egy politikai ügy. (…) Nagyon helyes, hogy a kultúra politikai értelmezést nyer, nekem sem tetszik, hogy beleszól a kormányzat, de minden kormányzat beleszól. Viszont a kultúrát és a művészetet csak esztétikai szempontból lehet megítélni. Esztétikai szempontból indifferens, hogy ki milyen párthoz húz.
Stefka István szerint a Szakács Árpád által elindított vitának nagyon fontos szerepe van, mert rávilágít, hogy mi van Magyarországon a kultúra területén. Ma is, a filmiparban, a színházban, mindenhol ott ülnek azok az emberek, akik keresztbe tesznek – jegyezte meg. Kukorelly Endre azonban nem értett egyet vele, szerinte amellett, hogy jó gondolatok vannak a sorozatban, alapvetően a negatív spirált erősítik és nem hasznosok a magyar kultúrának. A helyszínen megjelenő Szakács Árpádnak külön is nekiszegezte egyet nem értését.
Huth Gergely a balliberális oldal pozícióinak őrzésével kapcsolatban feltette a kérdést:
lehet-e azt kijelenteni, hogy a balliberális értelmiség az elmúlt nyolc évben egy óriási lehetőséget kapott azzal, hogy a kulturális támogatások struktúrájában érintetetlenül ott maradhatott az elmúlt húsz évet és azt megelőző évtizedeket is folytatva? Kapott egy óriási lehetőséget, hogy esztétikai szempontok alapján mérlegeljen és nem ezt tette, hanem falkaszellem alapján mérlegelt és eljátszotta ezt a lehetőséget?
A falkaszellemet illetően Kukorelly Endre is egyetértett, undorítónak nevezte, ha ilyesmi megtörténik, azonban fontosnak tartotta ismét megjegyezni, hogy nem a negatív spirálban kellene mozogni, egymással foglalkozni. A gyanakvás szövi át a teljes magyar társadalmat, ezek a folyamatok csak erősítik mindezt. Döbrentei Kornél is egyetértett a falkaszellemmel:
Nyilván mindenfajta falkaszellem van, én azonban magamból indulok ki – én semmilyen falkához nem tartozom. Én nem függök a politikától. (…) Ha a magyarságtól idegen szemléletű irodalom nyer pozíciót, az nincs rendben.
Komoly vita alakult azzal kapcsolatban is, hogy aki nem éli meg magyarságát, mennyire gazdagítja a magyar kultúrát. Kukorelly Endre szerint nekik is helyük van a palettán, felvetését azonban Stefka István határozottan visszautasította, példaként Kertész Ákost említve, aki ugyan magyarul ír, de moslékzabáló aljanépnek nevezte a magyarokat.
A beszélgetés folyamatos vitákat és szerteágazó gondolatokat generált, Döbrentei Kornél megjegyezte, hogy a magyarság örökül kapott egy vaskos homályt, történelmünket meghamisították, a másik fél pedig nem fogja elásni a csatabárdot – utalt a politikát is átszövő nemzetközi pénzügyi körökre, civil szervezeteknek álcázott tudatmódosító csoportokra:
Minden átíródik, minden meghamisul és ezt veszik alapul. Szerintem a művésznek, a költőnek – ez politikától független – a magyarság jövőjének építése a feladata.
A beszélgetés végére sem győzték meg egymást a felek, Kukorelly ragaszkodott ahhoz, hogy minden verekedés visszaütéssel kezdődik, tehát inkább azt kéne nézni, hogy békére törekedjenek, nem számít, hogy ki kezdte. A kérdés azonban továbbra is maradt, hogy a beágyazott baloldal vajon miért kap még mindig akkora teret a magyar kultúra területén.
Szakács Árpád cikke nyomán kivizsgálja az MNB, mire költötték Gulyás Gáborék a tízmilliókat
Reagálva Szakács Árpád Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozatának a Magyar Idők szombati számában megjelent részére a Magyar Nemzeti Bank a következő közlemény közzétételét kérte:
„A Magyar Nemzeti Bank a mai napon azonnali vizsgálatot indított, hogy az Art Capital Alapítvány a szerződésben meghatározott célra használta-e fel a Magyar Nemzeti Banktól kapott, kulturális célú támogatást. A Magyar Idők cikkében részletesen taglalt, 2018. júniusi A paradicsom újratervezése című fesztivál megvalósításához az MNB nem adott támogatást. A nem megfelelő célú felhasználás a szerződéstől való azonnali hatályú elállást von maga után.
Az Art Capital Alapítványnak nyújtott idei és tavalyi támogatások kizárólag kulturális célokra kerülhettek felhasználásra, az MNB semmilyen politikai célzatú, illetve migránstámogató kampányt nem támogat.” Hétvégi cikkében Szakács Árpád így fogalmazott: „Az Art Capital más intézményekhez hasonlóan művészeti vonalon egyből reagált a migrációs válságra. (…) Migránstémában idén is pazar rendezvénydömping várta a látogatókat.
Évek óta ehhez nemcsak a több száz milliós önkormányzati és állami múzeumi támogatás teremt lehetőséget, tavaly a Magyar Nemzeti Bank is átutalt harmincmilliót, és nem hiszik el, de az MNB idén a második negyedévben újabb harmincmilliót juttatott Gulyáséknak (Gulyás Gábor intézményvezető, hozzá tartozik az Art Capital – a szerk.). Parádés az anyagi helyzet, így nem volt pénzügyi akadálya a migrációt támogató újabb rendezvénysorozatnak. Júniusban nagy költségvetéssel
A paradicsom újratervezése címmel hirdettek művészeti fesztivált, ahol egy hónapon keresztül migránssorsokon keresztül érzékenyítették az oda látogatókat reggel, délben és este. Innen is kimaradt az érem másik oldala, a migrációhoz kötődő erőszakhullám. Mert az ugye nincs. A megnyitó is igen lenyűgözőre sikerült. Június 9-én 19 órakor a Duna-korzón Gulyás Gábor maga állt a rendezvény élére, ahol köszöntőjében üdvözölte a programsorozatot. De ami ezután jött, az nem semmi. Migránsválság-érzékenyítő, a nézőket a cselekménybe bevonó performansz ejtette ámulatba a közönséget.”
Polbeat minden kedden este 19 órakor élőben közvetítve a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből (Budapest, II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél). Várjuk olvasónkat a helyszínen is!
A videót készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS