Pesti Srácok

"Kelj fel, lelkem, keresd meg hazámat!" - Megemlékezés Trianonról a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napján (VIDEÓ)

"Kelj fel, lelkem, keresd meg hazámat!" - Megemlékezés Trianonról a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napján (VIDEÓ)

A nemzeti összetartozás napján országszerte számos eseményen emlékeznek meg az 1920-as trianoni békediktátumról. A fővárosi József Attila Színházban ez alkalomból ismét színpadra állítják Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című színművét, amelynek főbb szerepeit Pikali Gerda, Rékasi Károly és Nemcsák Károly alakítja. A darabról Nemcsák Károly színművész, a József Attila színház igazgatója mesélt.

061.hu

https://youtu.be/MV8AearPBsQ

PestiSracok facebook image

Az 1930 novemberében bemutatott Feketeszárú cseresznye hozta meg Hunyady Sándor számára az igazi sikert, tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. Hunyady a Trianon-problematikát, a történelem eseményeit nagyformátumú módon hangolja egybe hősei egyéni sorsával. A szereplők konfliktusaiban árnyaltan mutatja be a körülmények deformálta emberi magatartásokat.

Irina és Dusán, a szerb házaspár az ablaka alatti szerenádra ébred: a falujukban állomásozó magyar katonák jöttek búcsúzni, indulniuk kell a frontra. Nagy mulatozás kerekedik, bár sejtik, lesz, aki soha nem fog visszatérni. A magyar főbíró titokban figyelmezteti Dusánt: egyik alkalmazottja feljelentette a magyar elöljáróságnál, hogy Szerbiáért imádkozik. Dusán nem tagadja: szerb a vére, de a főbírót a legigazabb barátjának tartja. Valójában a csendes magyar férfi Dusán legnagyobb ellenfele: amikor a duhaj szórakozás elöl elmenekülve kettesben marad Irinával, virágnyelven szerelmet vall az asszonynak. Irina is vall érzelmeiről, de finoman visszautasítja a közeledést, nem fogja elhagyni a férjét. Két év telik el, s a történelmi helyzet gyökeresen megváltozik.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.