Világszerte 12 millió hektár trópusi erdő tűnt el tavaly egy tanulmány szerint. Ez a harmadik legnagyobb mértékű veszteség egy év alatt a műholdas mérések 2001-es kezdete óta. Az erdők pusztulásának tempója változatlanul magas a szakértők szerint. Percenként 30 focipályányi terület vész el.
Különösen aggasztó, hogy nagy mennyiségben fogyatkoztak meg a trópusokon az esőerdők, összesen 3,64 millió hektár tűnt el ott – olvasható a Global Forest Watch (GFW) csütörtökön bemutatott jelentésében. Az adatok a GWF közlése szerint a Marylandi Egyetemtől származnak és műholdas felvételek elemzése alapján születtek. A jelentés nemcsak a fakitermelést, hanem az erdőtüzek okozta pusztítást is figyelembe vette. Az erdők számtalan állat- és növényfaj számára nyújtanak otthont, emellett jelentős hatással vannak a klímára is. A 2016-os és 2017-es évekhez képest némileg csökkent az erdők eltűnésének mértéke. 2016-ban 16,95 millió hektárnyi, 2017-ben 15,81 millió hektárnyi trópusi erdő tűnt el. Az erdők pusztulásának tempója változatlanul magas a szakértők szerint. Percenként 30 focipályányi terület vész el.
Az érintett területek csaknem egyharmada a legöregebb nemzedékek alkotta őserdők, amelyeknek különösen nagy szükségük van a védelemre. Először dokumentáltak beavatkozásokat az eddig érintetlen természetes esőerdőkben, amelyek több százéves, olykor ezeréves fákból állnak
– mondta a kutatócsoport vezetője, Mikaela Weisse. A legnagyobb terület tavaly Brazíliában veszett oda, 1,35 millió hektárnyi erdő. Ennek egy része erdőtüzeknek esett áldozatul, a nagyobbik rész azonban láthatóan a mezőgazdasági területek kinyerése miatti fakitermelés okán tűnt el. A szerzők hangsúlyozták, hogy még korai felbecsülni, milyen hatása van az új elnök, Jair Bolsonaro politikájának, a nagy visszaesés még az ő hivatalba lépése előtt történt. Bolsonaro kinyilvánította, hogy a környezetvédelem nem tartozik a prioritásai közé: nem akar új természetvédelmi területet kijelölni az Amazonas-vidéken, és az esőerdőben további erdőirtásokat engedélyez. A tanulmány pozitív példaként mutatja be Indonéziát. A délkelet-ázsiai országban 2003 óta a legalacsonyabb mértékűre csökkent az erdőveszteség, a kormány védelmi intézkedései eredményt hoztak.
Az erdők irtásának fő okai az állattenyésztés és a mezőgazdaság: Ázsiában és Afrikában elsősorban a pálmaolaj-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése. Az erdők felégetése és a fakitermelés nemcsak szén-dioxidot szabadít fel, hanem csökkenti a klímakárosító gázokat felvevő úgynevezett “zöld tüdő” kapacitását is. Az esőerdők világszerte az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több, mint egymilliárd tonnát évente.
Forrás/fotó: MTI
polizza
2019-04-25 at 18:46
Már sok-sok évvel ezelőtt köztudott volt: Dél-Amerika legnagyobb földesura – személyében és befektetési alapjain keresztül – egy SGy, vagy GS monogramú élőlény. Teremteti a helyet ahhoz, hogy GMO-s dolgokat termesztessen rajta.
Azok meg fontosak, mert az amerika nyugdíjalapoknak sok pénze fekszik a GMO-ban. Azoknak meg termelni kell a pénzt, akkor is, ha hosszútávon az egész Föld beledöglik, akkor is.
antilibsi
2019-04-27 at 19:11
Ha most azonnal megállna a CO2 kibocsátásának növekedése, az erdős területek éves pusztítása tovább növelné a melegház hatást.