Pesti Srácok

Ötezer migráns miatt épít kerítést Norvégia

Ötezer migráns miatt épít kerítést Norvégia

Norvégia egy kaput és kétszáz méter hosszú kerítést telepít Oroszországgal közös határán a bevándorlók magas száma miatt – írja a Reuters. Miközben az oroszok és a norvégok között már tavaly megkezdődött a határokon átkerekező bevándorlók passzolgatása, a menekülteket védő civil szervezetek szerint rossz üzenete van a valamikori hidegháborús határ felélesztésének. Még akkor is, ha Oroszország egyáltalán nem emelt kifogást a kerítésépítéssel szemben.

Norvégia már nem annyira befogadó

A norvég kormány tervei szerint a közeljövőben egy új kaput és mintegy kétszáz méter hosszú, 3,5 méter magas kerítést telepítenek Storskog határátkelőhelynél, így biztosítva az EU előőrsének számító schengeni övezet biztonságát.

30-norway-refugees-afpget
Biztonságosabb a tengeri átkelésénél; Fotó: independent.co.uk
PestiSracok facebook image

A portál szerint a norvégok évtizedeken keresztül büszkélkedhettek azzal, hogy államuk befogadó minden menedékkérő számára, a tavalyi évben 5.500, elsősorban Szíriából érkező bevándorló érkezett ellenőrizetlenül Norvégiába az északi útvonalon keresztül, emiatt kényszerültek felülbírálni korábbi hozzáállásukat. Ismert, a szomszédos Svédország is „humanitárius szuperhatalomnak” számított, az elmúlt időszakban mégis a határellenőrzés visszaállítására és a menekültpolitika szigorítására kényszerült.

A norvég kormány a kerítés felépítését a következő hetekben, lehetőleg a fagy megérkezte előtt szeretné befejezni, amelyet megnehezít a nehéz erdei terep és a rénszarvascsordák vonulási útvonalának figyelembevétele.

Biztonságosabb útvonal a tengeri átkelésnél

„A kapu és a kerítés felelős intézkedés az átkelés megfelelő ellenőrzésének érdekében” – nyilatkozta a Reuters-nek Ove Vanebo, igazságügyi miniszterhelyettes. Moszkva és Oszló azóta figyel fokozottan az északi határszakaszra, mióta a bevándorlók felfedezték, hogy ez kevésbé kockázatos útvonal Európa felé a Földközi-tengeren való átkelésnél. A norvég bevándorlási igazgatóság szerint ebben az évben még senki nem folyamodott menekültstátuszért az északi határon keresztül érkezők közül.

A kerítés visszalépés

A menekülteket védő civil szervezetek szerint a kerítés éppen az üldöztetés elől menekülő embereket riasztja el, és visszaállításának kellemetlen visszhangja lehet egy olyan régióban, amely a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig a hidegháború határvonalának számított, azóta viszont jó kapcsolatok épültek ki a szomszédos régiók között.

10NORWAY1-master1050
A storskogi határátkelőhelyen hagyott kerékpárok; Fotó: nytimes.com

„Nem gondolom, hogy szükség lenne a kerítésre. Túl sok kerítést telepítettek az utóbbi időben Európában” – nyilatkozta Rune Rafaelsen, a határral szomszédos Soer-Varanger régió polgármestere, utalva a magyarországi szögesdrót-kerítésre. Miközben Oroszország továbbra is fenntartja 196 kilométer hosszú kerítését a NATO-tag Norvégiával közös határszakaszon, nem emelt kifogást a norvég kerítéssel szemben. A munkáspárti Rafaelsen mégis úgy érzi, a kerítés felépítése visszalépést jelent a vasfüggöny lebontását követő civil kapcsolatok addigi erősödéséhez képest.

„Kötelességünk, hogy továbbra is olyan ország maradjunk, ahol a rászorulók menedéket kapnak" – nyilatkozta Linn Landro, a Refugees Welcome norvégiai csoportjának képviselője. Hozzátette, a kerítés Oroszország felé is nagyon negatív, bizalmatlanságot sugalló üzenetet közvetít.

A portál hozzáteszi, a norvégok és az oroszok rövid időtartamra vízummentesen látogathatják ezt az övezetet. Tavaly ennek köszönhetően mintegy 250 ezer ember lépte át a határt, míg a hidegháború ideje alatt ez a szám csak ötezerre volt tehető.

„Vihar egy pohár vízben”

Roger Jakobsen, norvég határügyi biztos szerint az utóbbi időben a gyenge rubel miatt Norvégia költségesebb lett az oroszok számára, és bár a közúti viszonyok javultak, a krími háború miatti szankciók nem tettek jót a két ország közötti közötti kapcsolatnak. Hozzátette, a kerítés azonban nem lehet elrettentő, hiszen az oroszok sem panaszkodtak miatt.

Kerékpárral a határon át

Az Independent felidézi, Oroszország és Norvégia között már tavaly konfliktust okozott ugyanazon menekültek kölcsönös elutasítása. Norvégia álláspontja szerint vissza kell küldeni az orosz tartózkodási engedéllyel rendelkező menekülteket, mivel Oroszország nem ad kielégítő magyarázatot, miért küldi a menekülteket Finnország helyett inkább Norvégia irányába.

A portál szerint a menekültek kerékpárral kelnek át az északi határon, mivel az orosz hatóságok nem engedélyezik a gyalogos átkelést, Norvég határon ugyanakkor a megfelelő papírok hiányában nem lehet átkelni.

Forrás: reuters.com/independent.co.uk
Kezdőkép: ibitimes.co.uk

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.