Pesti Srácok

Ötezer migráns miatt épít kerítést Norvégia

Ötezer migráns miatt épít kerítést Norvégia

Norvégia egy kaput és kétszáz méter hosszú kerítést telepít Oroszországgal közös határán a bevándorlók magas száma miatt – írja a Reuters. Miközben az oroszok és a norvégok között már tavaly megkezdődött a határokon átkerekező bevándorlók passzolgatása, a menekülteket védő civil szervezetek szerint rossz üzenete van a valamikori hidegháborús határ felélesztésének. Még akkor is, ha Oroszország egyáltalán nem emelt kifogást a kerítésépítéssel szemben.

Norvégia már nem annyira befogadó

A norvég kormány tervei szerint a közeljövőben egy új kaput és mintegy kétszáz méter hosszú, 3,5 méter magas kerítést telepítenek Storskog határátkelőhelynél, így biztosítva az EU előőrsének számító schengeni övezet biztonságát.

30-norway-refugees-afpget
Biztonságosabb a tengeri átkelésénél; Fotó: independent.co.uk
PestiSracok facebook image

A portál szerint a norvégok évtizedeken keresztül büszkélkedhettek azzal, hogy államuk befogadó minden menedékkérő számára, a tavalyi évben 5.500, elsősorban Szíriából érkező bevándorló érkezett ellenőrizetlenül Norvégiába az északi útvonalon keresztül, emiatt kényszerültek felülbírálni korábbi hozzáállásukat. Ismert, a szomszédos Svédország is „humanitárius szuperhatalomnak” számított, az elmúlt időszakban mégis a határellenőrzés visszaállítására és a menekültpolitika szigorítására kényszerült.

A norvég kormány a kerítés felépítését a következő hetekben, lehetőleg a fagy megérkezte előtt szeretné befejezni, amelyet megnehezít a nehéz erdei terep és a rénszarvascsordák vonulási útvonalának figyelembevétele.

Biztonságosabb útvonal a tengeri átkelésnél

„A kapu és a kerítés felelős intézkedés az átkelés megfelelő ellenőrzésének érdekében” – nyilatkozta a Reuters-nek Ove Vanebo, igazságügyi miniszterhelyettes. Moszkva és Oszló azóta figyel fokozottan az északi határszakaszra, mióta a bevándorlók felfedezték, hogy ez kevésbé kockázatos útvonal Európa felé a Földközi-tengeren való átkelésnél. A norvég bevándorlási igazgatóság szerint ebben az évben még senki nem folyamodott menekültstátuszért az északi határon keresztül érkezők közül.

A kerítés visszalépés

A menekülteket védő civil szervezetek szerint a kerítés éppen az üldöztetés elől menekülő embereket riasztja el, és visszaállításának kellemetlen visszhangja lehet egy olyan régióban, amely a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig a hidegháború határvonalának számított, azóta viszont jó kapcsolatok épültek ki a szomszédos régiók között.

10NORWAY1-master1050
A storskogi határátkelőhelyen hagyott kerékpárok; Fotó: nytimes.com

„Nem gondolom, hogy szükség lenne a kerítésre. Túl sok kerítést telepítettek az utóbbi időben Európában” – nyilatkozta Rune Rafaelsen, a határral szomszédos Soer-Varanger régió polgármestere, utalva a magyarországi szögesdrót-kerítésre. Miközben Oroszország továbbra is fenntartja 196 kilométer hosszú kerítését a NATO-tag Norvégiával közös határszakaszon, nem emelt kifogást a norvég kerítéssel szemben. A munkáspárti Rafaelsen mégis úgy érzi, a kerítés felépítése visszalépést jelent a vasfüggöny lebontását követő civil kapcsolatok addigi erősödéséhez képest.

„Kötelességünk, hogy továbbra is olyan ország maradjunk, ahol a rászorulók menedéket kapnak" – nyilatkozta Linn Landro, a Refugees Welcome norvégiai csoportjának képviselője. Hozzátette, a kerítés Oroszország felé is nagyon negatív, bizalmatlanságot sugalló üzenetet közvetít.

A portál hozzáteszi, a norvégok és az oroszok rövid időtartamra vízummentesen látogathatják ezt az övezetet. Tavaly ennek köszönhetően mintegy 250 ezer ember lépte át a határt, míg a hidegháború ideje alatt ez a szám csak ötezerre volt tehető.

„Vihar egy pohár vízben”

Roger Jakobsen, norvég határügyi biztos szerint az utóbbi időben a gyenge rubel miatt Norvégia költségesebb lett az oroszok számára, és bár a közúti viszonyok javultak, a krími háború miatti szankciók nem tettek jót a két ország közötti közötti kapcsolatnak. Hozzátette, a kerítés azonban nem lehet elrettentő, hiszen az oroszok sem panaszkodtak miatt.

Kerékpárral a határon át

Az Independent felidézi, Oroszország és Norvégia között már tavaly konfliktust okozott ugyanazon menekültek kölcsönös elutasítása. Norvégia álláspontja szerint vissza kell küldeni az orosz tartózkodási engedéllyel rendelkező menekülteket, mivel Oroszország nem ad kielégítő magyarázatot, miért küldi a menekülteket Finnország helyett inkább Norvégia irányába.

A portál szerint a menekültek kerékpárral kelnek át az északi határon, mivel az orosz hatóságok nem engedélyezik a gyalogos átkelést, Norvég határon ugyanakkor a megfelelő papírok hiányában nem lehet átkelni.

Forrás: reuters.com/independent.co.uk
Kezdőkép: ibitimes.co.uk

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.