Gál Kinga: Az Európai Parlamentben is rendszeres gyakorlat a baloldali kettős mérce
Szankciókkal rendszabályozná a nem kellően demokratikus uniós országokat Sophie in't Veld holland liberális képviselőnő, aki korábban Magyarországgal szemben is a hírhedt hetes cikkely alkalmazását követelte. A képviselőnő jelentése a tiltakozó civilek szerint arra is alkalmas, hogy olyan megosztó liberális követelések is Európába szivárogjanak, mint a melegházasság és az örökbefogadás uniós szintű elfogadtatása. A jelentéssel kapcsolatban a portálunknak nyilatkozó Gál Kinga fideszes néppárti képviselő arról beszélt, az EU parlamentjének baloldali szárnya a többségét kihasználva ehhez hasonló jelentésekkel terheli le folyamatosan a ház munkáját. Mint fogalmaz, aki a napi politikai játékban aktuálisan felülkerekedik, az erőltetheti rá az elvárásait másokra, és a liberálisok és a baloldal erőteljesen nyomja előre a saját világfelfogását.
Ismételten egy jelentéssel rukkolt elő a hazánkat is gyakran bíráló Sophie in ’t Veld, holland liberális képviselő, aki többek közt azt indítványozta, hogy a jövőben politikailag pontozzák, és szankcionálják a „demokratikus alapértékeket” semmibe vevő európai államokat. Bár a képviselőnő ezeket az alapértékeket pontosabban nem írta körül, a beadványa ellen aláírásgyűjtésbe kezdő civilek véleménye szerint az elképzelés jó esély arra, hogy olyan, a társadalmat megosztó liberális törekvések is utat találjanak maguknak, mint a melegházasság, vagy az örökbefogadás kérdése. A tiltakozók szerint szélsőséges esetben Lengyelország és Magyarország is szankcionálhatóvá válna pusztán amiatt, hogy elutasítja a melegek házasságának lehetőségét. Az in’t Veld jelentés ugyanakkor élesen rámutat arra, az unió baloldali többsége különböző jelentésekre hivatkozva kurtítaná meg a nemzetállamok jogkörét, miközben áterőltetné saját ideológiáját.
In't Veld és a magyarok
Sophia in’t Veld képviselőnő ténykedése nem ismeretlen a hazai olvasóközönségnek sem. Ő volt az a liberális képviselő aki 2013-ban kategorikusan visszautasította, hogy a Tavares-jelentés politikai indíttatásból készült volna, emellett követelte Magyarországgal szemben a hírhedt hetes cikkely életbe léptetését.
Érdekesség, hogy az amerikai kitiltási botrány kapcsán Sophie in ‘t Veld kiállt Magyarország mellett, amikor a HírTV-nek adott interjújában nevetségesnek, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy Washington indoklás nélkül sújt beutazási tilalommal magyar állampolgárokat. A nyilatkozat előzményéhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a képviselőasszony 2009-ben szintén beperelte az amerikai kormányzatot, mivel a guantanamói fogolytábort bíráló megjegyzései miatt az USA úgynevezett nehezített beutazási listára tette őt, és minden egyesült államokbeli beutazásakor kihallgatták. A magyarországi botránnyal kapcsolatban akkor az Európai Bizottság közbenjárását sürgette, mivel véleménye szerint az unió bármely országával kapcsolatban felmerülő korrupció megoldása, illetve szankciconálása nem az Egyesült Államok feladata.
A képviselőasszony legutóbbi, Magyarországot is érintő kérdésekben az Európai Parlament Polgárjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) október elején tartott ülésén szólalt meg, ahol a PestiSrácok.hu tudósítója szerint az európai baloldali politikusok korlátlan számú migránsok befogadása mellett kötelezték el magukat, és hallani sem akartak a bevándorlási politika újragondolásáról. Sophie in’t Veld az ülésen arról beszélt, milyen összeurópai politikával érhető el, hogy a menekültek abban az országban maradjanak, ahová áttelepítették őket. Érvelése szerint azonos körülményeket kellene teremteni az Unió országaiban. Portálunk kérdésére, hogy ez azonos szociális juttatási rendszer bevezetését jelentené a képviselőasszony úgy reagált, ebbe az irányba mutató alapelemekre lenne szükség, ugyanakkor elismerte, az egyes uniós országok tekintetében a helyiek nem fogadnák el, hogy alacsonyabb juttatásokat kapjanak a bevándorlóknál.
Sophie in ‘t Veld ez év szeptemberben felszólalt a magyar betelepítési kötvények ügyében is, véleménye szerint ugyanis ezek az engedélyek „kényelmes hátsó kaput” jelentenek világszerte a gazdagok, így akár a kétes ügyletekben érintett orosz oligarchák számára is. A képviselőasszony megjegyzése arra utalt, hogy miközben a magyar kormány nem finomkodik a bevándorlókkal, vízummentes belépést kínál az EU-ba az unión kívüli gazdag jelentkezőknek.
Uniós szintű a baloldali kettős mérce
Az in't Veld jelentéssel kapcsolatban portálunk megkereste Gál Kinga fideszes európai parlamenti politikust, az Európai Néppárt alelnökét, aki elöljáróban elmondta, tény hogy a parlament liberális, baloldali képviselőcsoportjai igyekeznek az unión belüli emberjogi kérdéseket állandóan központi témává tenni, számos vita és jelentés járja körül újra és újra ezt a témát. Hozzátette, ezzel alapvetően nem is lenne probléma, ha ez az érzékenység nem lenne meglehetősen egyoldalú, és ne csak akkor jelentkezne, ha általuk konzervatív kormányokat lehet támadni.
A képviselőasszony megjegyezte, tizenhárom éves tapasztalata szerint viszont, ha egy baloldali kormány akár komoly, bizonyítható jogsértéseket is követ el, afölött szemet hunynak az Európai Parlamentben. Példaként említette a szocialista vezetésű Románia kisebbségekkel szembeni jogtiprásainak, vagy a szlovákiai kisebbségi jogsérelmeknek a figyelmen kívül hagyását. Kiemelte, a Malina Hedvig-ügy ráadásul nemcsak kisebbségi, hanem alapvető emberi jogi kérdéseket vetett föl, ehhez képest sem az európai baloldal, sem az Európai Bizottság még csak nem is reagált erre. Éppen tíz éve, hogy a békésen hazafelé tartó, ünneplő tömeget verette szét a szocialista kormány rendőrsége Budapesten, a baloldal ugyanakkor többségével visszaélve az Európai Parlamentben megakadályozta, hogy bármilyen eljárás is indulhasson.
A jelentések megbénítják a munkát
Gál Kinga kifejtette, a probléma azzal van, hogy különösen a jogállami kérdésekben az Európai Parlament akarja eljátszani a bíróság szerepét, és egy-egy határozat formájában már azelőtt ítélkezik, hogy a bírálat bizonyítást nyert volna. Ebbe a csapdába 2011 óta többször Magyarország is beleesett már. Gál Kinga portálunknak arról is beszélt, a képviselők is sokszor bosszankodnak, hogy a jogalkotási munkára, a valóban lényeges közös döntésekre nem marad idő, mivel olyan jelentésekkel kell foglalkozni, amelyeknek végeredményben egy politikai határozat az eredménye, és nincs különösebb jogi hatásuk. Az ilyen jelentéseknek, határozatoknak a dömpingjét a baloldalnak köszönheti Európa, mert parlamenti többségüket kihasználva ezeket mindig sikerül napirendre tűzniük. A képviselőasszony felvázolta, hihetetlen időt és energiát emészt föl a jelentések megszületése és elfogadtatása, szavazások, viták, módosítások követik egymást, míg végül a parlament plenáris ülésén rendszerint elfogadásra kerülnek. Megjegyezte, a baloldal a többségét kihasználva ráadásul újra és újra előveszi ezeket a kérdéseket.
Civilek ítélkeznének a nemzetállamok fölött
Gál Kinga az in’t Veld-jelentéssel kapcsolatban elmondta, a liberális képviselőnő megdöbbentő javaslataihoz képest javult valamelyest a szöveg, bár ez közel sem jelenti azt, hogy elfogadható lenne. Bár kikerült a javaslatból, hogy az Európai Parlament szankcionálhatná az egyes tagállamokat, az az elképzelés ugyanakkor megmaradt, hogy egy független testület folyamatosan mérné a tagállamokban a jogállamiság érvényesülését. Az in’t Veld által felvázolt megfigyelő bizottság ráadásul nem csak jogászokból, hanem civil szervezetek képviselőiből tevődne össze. Egy ilyen megfoghatatlan, bizonytalan testület ítélné meg a jogállamiság helyzetét az egyes államokban, ami elfogadhatatlan.
A képviselőasszony szerint alapvető probléma, hogy még az sincs definiálva, tulajdonképpen mit is értenek jogállamiság alatt, mik a jogállamiság összetevői. Mindezek alapján borítékolható, hogy ez a mechanizmus csak a kettős mérce táptalaja lenne – jelentette ki. Hozzátette, egy ilyen mechanizmus a feje tetejére állítja azokat az elképzeléseket, hogy az unió tulajdonképpen mire kapott jogköröket, hatásköröket a tagállamoktól.
Áterőltetik a liberális világfelfogást
Portálunk arról is érdeklődött, jogosak–e azok a félelmek, hogy a jogállamiság érve alatt olyan liberális elemek miatt is bírálhatják a tagállamokat, amelyek erősen megosztják a társadalmat, mint a melegházasság, vagy a gyermekek örökbefogadása. A néppárti képviselő válaszában kifejtette, hogy az unió nagyon messze van attól a konszenzustól, amely pontosan definiálná a jogállamiság kereteit. Minden politikai oldal mást tart fontosnak, mást követel, és aki a napi politikai játékban aktuálisan felülkerekedik, az erőltetheti rá az elvárásait másokra. Megjegyezte, a gyakorlatban az tapasztalható, hogy a liberálisok és a baloldal erőteljesen nyomja előre a saját világfelfogását, elképzeléseit, a javaslat már csak ezért is veszélyeket rejt.
Jogalap nélkül
A képviselőasszony végezetül elmondta, a jelentésről kedden szavazott az EP, nagy többséggel el is fogadták, ami nem volt meglepő. Ugyanakkor a jelentésnek egyelőre nem lesz semmilyen következménye, hiszen amint már a vitán is elhangzott, az uniónak jogalapja sincs egy ilyen mechanizmus felállítására, az alapszerződést is módosítani kellene hozzá. Megjegyezte, a baloldali politikusok természetesen abban reménykednek, megtalálják majd a módját ennek is. Gál Kinga véleménye szerint ugyanakkor ennek sem a közeli, sem a távoli jövőben nem látni realitását, és az sem biztos, hogy ez jót tenne az uniónak.
Forrás: MTI/mno.hu/168ora.hu/PestiSrácok.hu, fotó: youtube.com
