Szent Angela és az ő küldetése - Felpörgött a német választási kampány
Az utóbbi hetekben a német választási kampánnyal összefüggésben többször is a magyar kormányba törölte a lábát Angela Merkel, aki egy televíziós vitaműsorban egyenesen arról beszélt, Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől. A választások kapcsán megszólaltatott szakértő szerint ugyanakkor Merkelnek már csak azért fontos a menekültkvóta, hogy a meg tudjanak szabadulni a felelőtlenül beengedett 1,5 millió migránstól. A szakértő hozzátette: a németek és a franciák két év alatt jöttek rá, hogy a közel-keleti válságot helyben kell kezelni, de úgy tűnik, most a szavakat végre tettek követhetik.
Angela Merkel egy korábbi lapinterjúban úgy nyilatkozott, ellentétes az európai szellemiséggel a menekültek befogadásának elutasítása, és Magyarországgal kapcsolatban azt is megjegyezte, helyes volt 2015-ben az osztrák határ felé induló migránsok előtt megnyitni a határokat, mivel Magyarország egyszer csak nem engedett felszállni a több menekültet a vonatokra, hanem megtévesztették őket.
Többször is Magyarországba törölte a lábát Merkel
A német kancellár hagyományos nyári nemzetközi sajtótájékoztatóján már arról beszélt, a dublini uniós menekültügyi rendszer reformja és a menekültek tagállamok közötti elosztása ügyében is "intenzíven tovább kell dolgozni", mert elfogadhatatlan, hogy a tagállamok csak akkor gyakorolják a szolidaritást, ha érdekük fűződik hozzá. Megismételte, 2015 szeptember elején Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult emberek ügyére utalva, hogy „fontos és helyes" döntés volt befogadni őket.
Amikor Orbán elvette a migránsok vonatjegyét
A vasárnapi Merkel-Schulz televíziós vitán a kancellár asszony megismételte korábban is hangoztatott nézeteit, megtoldva azzal, hogy
Orbán Viktor elvette a bevándorlók vonatjegyeit
. Mint Martin Schulz kérdésére reagált, nem hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mivel
Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok, tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában.
A vitában ugyanakkor arról is beszélt, négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind „hozzájárulnak az ország sikeréhez", így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól.
2015-i következetes volt a bevándorláspolitika
Portálunk az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját arról kérdezte, a sajtó mintha elkönyvelte volna Angela Merkel győzelmét, akkor viszont jelenleg kinek és miről szól a kampány. Törcsi Péter válaszában elmondta, Angela Merkel és a CDU/CSU népszerűsége töretlen az elmúlt pár hónapban, ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az Uniópártok sikeresen ismerték fel azokat a közéleti témákat, melyek a választók többségét foglalkoztatják. Míg Merkel 2015-ben következetesen bevándorláspárti politikát vitt, ehhez képest a kampányidőszakra a migrációval összefüggésben szigorodott a CDU álláspontja és a közbiztonság, illetve az illegális bevándorlók kitoloncolása került középpontba. Az utóbbi két téma sokkal jobban foglalkoztatja a választókat, mint a Martin Schulz által képviselt szociális igazságosság és az ezzel összefüggő adóemelés programja.
Schulz a bevándorlóknak is dobott csontot
Arra a felvetésünkre, hogy a kihívó Martin Schulz az arrogancia mellett rendszeresen azt is felrója Angela Merkelnek, hogy szándékosan nem érint olyan témaköröket, mint például a szociális kérdések, Törcsi Péter elmondta: ugyan a CDU és az SPD közötti markáns politikai, világnézeti különbségek egyre inkább elmosódtak az utóbbi évtizedben, ennek ellenére még mindig azt lehet mondani, hogy a kereszténydemokraták szociális és gazdasági kérdésekben konzervatívabb, vállalkozásbarátabb politikát folytatnak. Hozzátette, a kérdést inkább onnan érdemes megközelíteni, Martin Schulz miért építi szociális demagógiára a kampányát? A válasz egyszerű, a migrációs háttérrel rendelkező leszakadó rétegekben látja az SPD saját potenciális szavazóbázisát.
Merkel betelepítési kvóta címén szabadulna bevándorlóitól
Angela Merkel az elmúlt hetekben gyakran idézte fel a 2015-ös migrációs eseményeket, és míg magát humanitárius jótevőként tüntette fel, addig a magyar kormányt a migránsokat megtévesztő és elutasító magatartásáért kritizálta. Arra a kérdésünkre, ez mennyiben tekinthető a kampány előszelének, a szakértő úgy reagált, Merkel következetes politikus, így saját hitelességét rombolná azzal, ha beismerné, hogy 2015-ben tévedett, amikor nem mérte fel az illegális migrációban rejlő veszélyeket. Természetesen az elmúlt 2 évben a kancellárasszony szembesült a valósággal, pontosabban a választók szembesítették őt azzal, hiszen a bevándorlásellenes AfD rendre várakozásokon felül teljesített a tartományi választásokon. Ennek következtében szigorodott a CDU bevándorláspolitikája is. Objektív szemlélőként is megállapítható, hogy a 2015 őszén kialakult migrációs helyzetért nem Magyarország és nem is a balkáni útvonalon lévő országok felelősek elsősorban, hanem az a felelőtlen német kormányzati politika, amely kinyitotta a határait a "menekültek" számára, ezt kihásználva pedig százezrek indultak útnak Nyugat-Európa felé - többségében olyan személyek, akiknek egyértelműen nem lenne lehetősége menekültként Európában tartózkodni.
Angela Merkel a Kelet-Európát érintő kritikái mellett többször kiállt a kötelező betelepítési kvóta mellett is. Mint Törcsi Péter elmondta, a kvóták erőltetése Németország részéről most már inkább arról szól, hogy szeretnének megszabadulni attól az 1-1,5 millió bevándorlótól, akiket korábban felelőtlenül beengedtek, ezért álságos a migárció kapcsán humanitárius válságról beszélni. Hozzátette, véleménye szerint a következő ciklusban nem lehet majd markáns változást tapasztalni a német kormány migrációs politikájában, maradni fog Brüsszel/Berlin, illetve a V4-ek között véleménykülönbség. Szankcionálni Németország természetesen egyik tagállamot sem tudja, egyedül az EU intézményeinek vannak eszközei erre. De ahogy az elmúlt években láttuk a szankciók lebegtetése inkább egyfajta fenyegetőzést jelent főként a Bizottság részéről, mintsem valódi büntetések kikényszerítését.
Németország alapvetően föderalista
Törcsi Péter arról is beszélt, Magyarország elsőszámú gazdasági partnere Németország, ebből a szempontból érdemes a két ország kapcsolatának alakulását vizsgálni. Amíg a gazdasági kapcsolatok terén olyan jó együttműködés lesz a jövőben is, mint a múltban, illetve jelenben, addig nem lehet komolyan beszélni arról, hogy ténylegesen romlanának a két ország között kapcsolatok. Németország Európa vezető gazdasági hatalma, ezért a saját szemszögéből érthető módon föderalista megoldások híve, míg Magyarország, illetve a V4-ek egésze szuverenitáspárti. Ez lesz az a törésvonal, amely mentén vitákra, konfliktusokra lehet számítani az EU-n belül a jövőben is.
Merkel az érzelmeiről beszél
Miközben a bevándorlási kérdésben hazánk a jogokra és határvédelmi kötelességeire hivatkozik, Angela Merkel érzelmi megfontolásra és elavult szabályrendszerre. Arról érdeklődtünk, várhatunk –e objektív kijelentéseket Angela Merkeltől a helyzet megítélésére, vagy ez a vélemény fogja uralni a német politikai közvéleményt? Törcsi Péter válaszában kifejtette, annyiban tapasztalható elmozdulás, hogy már Németország is beismerte, a jelenlegi EU-s szabályok - különösen a Dublini rendszer - tarthatatlan és idejétmúlt. A kérdés csupán az, hogy kialakítható-e koneszenzus a tekintetben, hogy szigorításra van szükség közösségi szinten, nem pedig a jelenlegi elavult szabályok fellazítására. Törcsi Péter szerint ez a vita is hosszúra fog nyúlni az unióban.
Hozzátette, üdvözlendő, hogy két évvel később Németország is felismerte, hogy a problémát helyben kell megoldani és nem behozni az Unió területére. Magyarország már 2015-ben azon az állásponton volt, hogy Észak-Afrikában kell EU-s segítséggel hotspotokat létrehozni és a menedékkérelmeket ott elbírálni, ezzel is megelőzve azt a problémát, hogy illegális bevándorlók árasszák el a kontinenst. A németek és a franciák erre ugyan két évvel később jöttek csak rá, de úgy tűnik, hogy most a szavakat végre tettek követhetik és talán lezáródik a földközi-tengeri útvonal is, ahogy balkáni útvonalat - köszönhetően a magyar határkerítésnek - sikerült lezárni.
Európai munkahelyek a migráció visszaszorításáért
Megjegyeztük, Angela Merkel mégis olyan kijelentéseket tesz, hogy az illegális migráció visszaszorítása érdekében európai munkahelyeket kell biztosítani a bevándorlóknak. A szakértő elmondta, az elmúlt években bebizonyosodott, hogy téves az a politika, amely arra épül, hogy közel-keleti és észak-afrikai bevándorlókat sikeresen lehet integrálni az európai munkaerőpiacba. A Reuters megrendelésére 2016-ban készült a nagy német cégek között egy felmérés, amely szerint az akkori több százezer migránsból, mindössze 50-60 főt sikerült ezeknek a cégeknek elhelyezni. A probléma természetesen a megfelelő képzettség, illetve a nyelvismeret hiánya volt. Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy a migránsok közül mindössze 25-30 százalék keresett aktívan munkát, tehát több, mint a kétharmaduk a fejlett német szociális elllátórendszerben látta és látja ma is családja jövőjének a biztosítékát.
Végezetül rákérdeztünk arra is, Emmanual Macron nemrégiben felvázolt kétsebességes Európa-koncepciójához hogyan viszonyul a német politika. Törcsi Péter szerint Franciaország és Németország is mélyebb integrációt szeretne, azonban számos területen másként gondolják ennek a megvalósítását. Amikor Macron közös pénzügyminisztert vizionál az eurózónában, akkor ezzel a fiskális politika közösségiesítése mellett teszi le a voksát, tehát sokkal több területre kiterjedő közös költségvetést szeretne. Eddig Németország is egyetért, viszont Macron azt is akarja, hogy az eurózóna adóssága közös legyen és végső soron a német államkassza garantálja azt. Ezt viszont Merkel sohasem hagyná, ahogy más német kancellár sem.
Forrás: MTI/PesatiSrácok.hu; kezdőképő: qz.com
