Újabb hat évig irányíthatja Putyin Oroszországot (Frissítve)
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a voksok 76,65 százalékát szerezte meg a vasárnapi orosz elnökválasztáson - közölte hétfőn a moszkvai Központi Választási Bizottság a szavazatok 99 százalékának összesítése alapján. A tét most nem az volt, hogy ki vezeti tovább az országot, hanem hogy mekkora lesz a részvétel, illetve, hogy Putyin, aki cári keménységgel teremtett elfogadható életszínvonalat és egy új arculatot a világ legnagyobb és legváltozatosabb összetételű országában a Gorbacsov- és a Jelcin-érában tapasztalt óriási káosz után, hogyan tudja bebiztosítani, netán továbbvinni az életművét, és/vagy méltó utódot találni. Bármit is tesz ezek után, a világ számára nem lesz mindegy, ahogy eddig sem volt az.
2018. március 18-án lezajlottak az orosz választások. Az eredmény kicsit sem meglepő: Vlagyimir Putyin – aki 65 évesen már 18 esztendeje irányít – ismét hat évig a világ legnagyobb országának vezetője lehet. Ugyan Putyin már bebizonyította, hogy kemény kézzel tudja irányítani az országát, a következő lépés viszont az lesz, hogy megszilárdítsa, amit eddig épített. Ezt vagy úgy teheti meg, ha az elkövetkezendő hat évben lassan átadja a kormányrudat egy általa választott reménységnek, vagy úgy, hogy teljesen átalakítja az alkotmányt, hogy 2024 után is a kezében maradjon az irányítás, legalább háttérben. Bár 72 éves lesz már akkor, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen Donald Trumpot először 71 éves korában választották meg, és úgy néz ki, hogy már a következő cikluson gondolkodik, Putyin meg látszólag talán jobb formában is van.
Az Oroszországban éledező cárkultusz miatt sokan el tudják képzelni, hogy némi kihagyás után a Romanovok helyébe kívánna lépni, ha tehetné, ezt azonban valószínűleg nem fogja megtenni, ha a Nyugat szemében demokratikus, a nép által támogatott vezetőként szeretne látszani.
Egyedi eset, egyedi kihívások
Putyinnak a legitimitáson és a jövőn kívül egyéb kihívásokkal is meg kell birkóznia az elkövetkezendő hat évben, hiszen ki kell alakítania egy stabil, működőképes politikai- és gazdasági modellt, ami nem könnyű feladat, hiszen az ország csak korlátozottan fér hozzá a globális pénzforrásokhoz azok miatt a nyugati szankciók miatt, amelyeket a britek a közeljövőben szigoríthatnak is még.
Oroszország ilyen szempontból egyedi eset: nem illik rá egyetlen egy nyugati modell sem, az ország méretei és kulturális hagyományai ugyanis teljesen egyediek. Az viszont kétségtelen, hogy Oroszországra szükség lesz a globális problémák megoldásában, így a nyugati világ is érdekelt abban, hogy az ország helyzete stabil legyen. Nem is beszélve a terrorizmus elleni harcban betöltött fontos szerepükről.
A vártnál nagyobb volt a részvétel
A választópolgárok 16,6 százaléka adta le voksát moszkvai idő szerint tíz óráig, ami minden idők legmagasabb részvételi arányt vetített előre – jelentette ki Ella Pamfilova, az Orosz Szövetségi Központi Választási Bizottság elnöke. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki csakúgy, mint korábban, most is Moszkvában adta le voksát, kijelentette, hogy neki megfelel a választói támogatás bármely olyan aránya, amely „lehetővé teszi az elnöki kötelezettségek teljesítését”, bár ez valószínűleg nem igaz. 2012-ben 63,6 százalékot szerzett 65 százalékos részvétel mellett – mintegy 46 millióan voksoltak rá. Az idei választások előtti jóslatok Vlagyimir Putyin 69-73 százalékos győzelmét vetítették előre, legalábbis az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) szerint.
Az országban 93 664 helyszínen zajlott a szavazás, összesen 22 órán keresztüz a különböző időzónák (összesen 11) közötti időeltolódás miatt. Helyi idő szerint mindenhol reggel 8 órakor nyíltak az urnák és este 8-kor zártak be. Kamcsatka kezdte a szavazást és a Kalinyingrádban élők szavazhattak utoljára. Az idei választás egyik érdekessége, hogy először szavazhat a Krím is. A választásra mintegy 3000 – köztük 99 külföldi – tömegtájékoztatási eszköz 15 ezer újságíróját akkreditálták, 109 országból mintegy 1500 megfigyelő érkezett. A legnagyobb küldöttséget, 580 főt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése küldte
Putyin 3,5-szer annyi szavazatot kapott mint a vetélytársai összesen
A kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 11,82, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinovszkij 5,68, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,66 százalékot kapott. A négy további jelölt, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt képviseletében 1,04 százalékot, Borisz Tyitov, a Növekedés Pártjától 0,75, Makszim Szurajkin, az Oroszország Kommunistáinak jelöltje 0,68, míg Szergej Baburin, az Oroszországi Össznépi Szövetségtől 0,65 százaléknyi voksot gyűjtött.
A voksolás menete
A voksolás úgy zajlott, hogy a szavazók benyújtották a személyi dokumentumaikat, majd kaptak egy lapot a jelöltek nevével és rövid leírásával. Ha ekkor még nem döntötték volna el, hogy kinek szavaznak bizalmat, akkor a szavazóhelyiségekben bővebb információ is elérhető volt a jelöltekről tájékoztatófüzet formában. Akinek különleges segítségre volt szüksége (mert mondjuk nem lát) az benyújthatott egy kérvényt, melynek alapján a szavazóhelyiségben tartózkodók bármelyikétől segítséget kérhetett, kivéve az ott szolgálatot teljesítő személyeket. A szavazatokat átlátszó, elzárt dobozokban gyűjtötték. Az idei választás egyik különlegessége, hogy mindegy 35 millióan úgy adták le voksukat, hogy azokat a dobozva dobván egy szkenner azonnal rögzítette, meggyorsítva a feldolgozás folyamatát. Többen nem dobozba dobták majd a voksukat, hanem egy különleges vonalkódos kártya segítségével szavaztak, így a döntésük azonnal rögzítésre kerül a rendszerben. A győzelemhez a szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot kellett megszerezni, ha ez nem történt volna meg, akkor a két legnépszerűbb jelölt között dőlt volna el a vita egy második fordulón. A választást megelőzően az egész hétvégén kampánycsend volt, ami nem csak a kampányolást, de a jelöltekről szóló híreket is korlátozta.
Nem mindenhol volt zökkenőmentes
A voksolás természetesen nem telt el konfliktus nélkül: Ukrajna mindenképpen megpróbálta megakadályozni, hogy az ott élő oroszok leadhassák voksukat, Arszen Avakov ukrán belügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Ukrajna területén Moszkva nem rendezheti meg az elnökválasztást, ezt Moszkva az orosz ügyekbe való beavatkozásként értelmezte. Kijevben például drótkerítéssel zárták le a rendfenntartók az orosz nagykövetséghez vezető utat mindkét irányból. A nyugat-ukrajnai Lembergben is tüntetést tartanak ukrán nacionalisták - mintegy ötvenen - az orosz konzulátus előtt, Odesszában pedig lezárták az orosz konzulátus utcáját, mert reggel egy névtelen betelefonáló robbanószerkezetről értesítette a hatóságokat.
Forrás: RT.com, MTI, PS; Vezető kép: Sputnik International
