Pesti Srácok

Merkel karrierje legsúlyosabb válságát éli át

Merkel karrierje legsúlyosabb válságát éli át

Berlinnek alig maradt az EU-ban és a világban igazi szövetségese, az eurozóna továbbra is recseg-ropog, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi és valutaháborút indít, a migránskérdés pedig Merkel otthoni politikai bázisát is kikezdte - összegzi a német kancellár körüli helyzetet a Figyelő.

A hetilap csütörtökön megjelent friss számában hosszasan foglalkozik azzal, mi vezetett oda, hogy az egykor sikeres kancellár mostanra a bukás közelébe került. A lap emlékeztet: meglepően sokáig minden jól ment. Merkel sikeréhez hozzájárult, hogy kivezette pártját Helmut Kohl árnyékából, fiatalokat és nőket integrált a CDU vezetésébe, táblázatok és grafikon segítségével, mindig a közvéleményhez igazodva kormányzott, ami kevés hibafaktorral járt, emellett pedig riválisainak fő követeléseivel is foglalkozott, ami számos ellenzéki szavazatot hozott neki. Aztán az euró válságba kerülésekor valami megtört: míg a többség szerette volna az eurozónán kívül tudni a súlyos válságba került görögöket, addig Merkel szembefordult a közvéleménnyel. Aztán jött az „újkori népvándorlás”, amikor a kancellár egy idő után már hiába emlegette a humanizmust, az európaiak már nem bíztak benne - írja a Figyelő. A lap hozzáteszi: Berlin egyedül maradt a migránskérdésben, miután a befogadáspárti országok közül „Ausztria már átfordult, Svédországban pedig a szeptemberi választások után jöhet változás”.

Közben egyre romlott a közbiztonság Németországban, ami a bevándorlásellenes szélsőséges pártok erősödéséhez vezetett. A jelenlegi német minidráma tehát – a Figyelő írója szerint – két síkon zajlik: az egyik az őszi bajor tartományi választás, amin a CSU szeretné megőrizni abszolút többségét, a másik az, hogy milyen politikai irányt válasszon magának az ország. Emellett Merkelnek fejtörést okozhat a brexit és Donald Trump politikája is, akinek új berlini nagykövete kijelentette, hogy „feladatának érzi az európai konzervativizmus erősítését”. Illetve szembe fordult vele pártja koalíciós partnerének vezetője, Horst Seehofer is azzal, hogy azt a parancsot akarja adni a német határőrségnek, hogy fordítson vissza minden olyan migránst, akit egy másik tagállamban már regisztráltak.

PestiSracok facebook image

- teszi hozzá a szerző. A cikk szerint azonban, a kancellár hiába vet be mindent, úgy tűnik, továbbra sem körvonalazódik egy átfogó uniós megoldás, a V4-ek ráadásul vétót fontolgatnak a kötelező kvóta ellen, amit Németország vezetője ennek ellenére azért a lapjai között tart. Merkel haladékot még kaphat, ám az idő már nem neki dolgozik - zárja gondolatait a cikkíró.

A teljes cikk a Figyelő e heti számában olvasható.

Fotó: Reuters

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.