Pesti Srácok

Migránspropaganda: Uniós pénzből népszerűsítették az embercsempészetet Münchenben

Migránspropaganda: Uniós pénzből népszerűsítették az embercsempészetet Münchenben

Az embercsempészetet propagáló, a súlyos bűncselekményt relativizáló müncheni konferenciát, kongresszust támogatott Brüsszel uniós pénzből 2015-ben, akkor, amikor havonta migránsok százezrei áramlottak be az Európai Unióba - szúrta ki a PestiSrácok.hu. Portálunk a konferencia programját is megtalálta, amely szerint a konferencia legfőbb céljai a nyitott határok melletti lobbi, az embercsempészet jobb színben való feltüntetése, s a legjobb gyakorlatok megosztása voltak. Mindezt kiemelt helyen, EU-s pénzből valósíthatták meg a szervezők.

Igazi gyöngyszemre bukkantunk az internet sötét bugyraiban azzal kapcsolatban, hogy milyen is lehetett a hangulat 2015-ben Németországban, amikor migránsok tízezrei érkeztek Európába. Egy véletlenül előkerült honlap szerint éppen a menekültek számának tetőzésekor Münchenben egy konferenciát szerveztek, a Schlepper- & Schleuser (ISS) névre hallgató kongresszus az úgynevezett Nyitott Határok Kongresszus (október 16-18 között) keretein belül. Az ISS akkor úgy prezentálta magát, mint egy globálisan aktív határátlépést segítő szolgálat legfontosabb gyűlése. A konferencia neve egyébként a csempészéshez kapcsolódik. Van még kérdés?

A 2015-ös esemény központi célja az volt, hogy javítsák a társaságról kialakult képet, és hogy újraértékeljék azokat a szolgáltatásokat, amelyeket nyújtanak. A négy tematikus panelbeszélgetés során a szakértők elmagyarázták kereskedelemmel kapcsolatos történelmi változásokat, elmagyarázzák a határokon való átkelés gyakorlatát, illetve megvitassák annak a jogi értelmezését, és az ennek kapcsán felmerülő esetleges bűncselekményeket. Fő célként persze ott van az új stratégiák kidolgozása” is.

Mint kiderült, a konferencia csak egy része volt a Nyitott Határok Kongresszusnak, amit természetesen nem úgy hirdettek meg, mint egy politikai töltetű eszmecserét, hanem mint egy művészeti projektet. A kerekasztal-beszélgetések résztvevői természetesen főállású aktivisták voltak, akiknek mindenkori célja, hogy erősítsék a politikai és társadalmi diskurzust, magyarul, az uniós állampolgárok torkán lenyomják a migrációt.

PestiSracok facebook image

Az ISS-nek teret adó Münchner Kammerspiele egyébként egy folyamatosan aktív, a szociálpolitikát fókuszba helyező független színház, amelynek rivaldafényében természetesen a legfontosabb társadalmi kérdésekre keresnek magyarázatot.

Fotó: Münchner Kammerspiele

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.