Pesti Srácok

Svédországban sértő, ha egy férfi megnéz egy nőt az utcán

Svédországban sértő, ha egy férfi megnéz egy nőt az utcán

Ha egy férfi megnéz egy nőt az utcán, az sértő a nőkre és a férfiakra nézve. Ezt állítják legalábbis a haladásban is mindenki előtt járó svédek, akik most egy stockholmi internetszolgáltató cég reklámján akadtak ki, ebben ugyanis azt a híres és egyben bűnös internetes mémet használták, amikor egy fiatalember, aki a barátnőjével sétál, egy nő után fordul az utcán.

A svéd reklámokért felelős országgyűlési biztos szerint a Bahnhof nevű internetszolgáltató álláshirdetésében, amelyben egy férfi elfordul a barátnőjétől, hogy megcsodáljon egy másik nőt, nem kevesebbet jelent, mint hogy “a nők épp annyira lecserélhetőek, mint a munkahelyek”.

A Facebookon és Instagramon közzétett reklámok egyébként valóban ezzel próbálnak munkaerőt toborozni, hogy elfordulsz a “jelenlegi munkádtól”, hogy jól megnézd magadnak a Bahnhofot, de a mindenre nyitott Svédországban talán a viccre is nyitottnak lehetne lenni, nemcsak az illegális bevándorlók által elkövetett nemi erőszakra, az ugyanis senkit nem zavar, ha ilyen szándékkal egy migráns egy nő után fordul. Vagy szól. Vagy fut.

A reklámokért felelős országgyűlési biztos azonnali hatállyal be is tiltotta a káros reklámot, amely szerinte “diszkriminálja a dzsendert”. Nem tiszta, ez pontosan mit jelent, de a két szó egymás mellett akármilyen helyzetben valóban ütős bizonyos körökben. Az is világossá vált az országgyűlési biztos irodájából, hogy a reklám sérti a “Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szexizmus-ellenes szabályzatát, amely az ellen szól, hogy sztereotipikus nemi szerepeket, vagy személyeket ábrázoljanak szexuális tárgyként”. Érdekes, hogy ilyen szabályozás is létezik a haladó Nyugaton, nyilván minden más teljesen rendben van.

PestiSracok facebook image

A mindenkori svéd kormánynak egyébként prioritása, hogy megszüntesse a nemek közötti különbségeket, annak ellenére, hogy az anyatermészet direkt teremtette különbözővé a férfit és a nőt.

Fotó: dw.com

De mit is várunk egy olyan országtól, ahol 2012-ben bevezették a személyekre használt semleges névmásokat, és törvénybe foglalták, hogy a játékgyártó cégeknek kötelező azt kommunikálniuk a katalógusaikban, hogy a fiúgyerekek is játszanak babákkal és a lánygyerekek is játszanak katonákkal és játékpisztolyokkal. Ezt egyébként annak ellenére tették meg, hogy egy akkor készült kutatás bebizonyította, az ilyesminek nincs nagy hatása a gyerekekre, hiszen ugyanolyan arányban választanak a kicsik a saját nemüknek megfelelő játékokat, mint az olyan országokban, ahol még normálisan gondolkodnak az emberek.

Szórakoztató visszaemlékezni, hogy Thomas Pascoe, a The Telegraph újságírója akkor azt írta ezzel kapcsolatban, hogy Svédországban hamarosan a fiúk lesznek a lányok, mire válaszul az Expressen munkatársa, Jenny Strömstedt azt írta: “az újságíró valószínűleg azt gondolja, hogy még mindig barlangban lakunk”.

Forrás: bahnhof.se, Breitbart, dw.com; Vezető kép: Twitter

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.