Így támad a vegánlobbi - Kezdhetünk aggódni a húsvéti sonka miatt

Nemrég írtuk meg a hírt, hogy egy vegánszervezet felhívást intézett Ferenc pápához: azt ígérik, ha a pápa a húsvét előtti nagyböjt idejére nemcsak a húsról mond le, hanem teljesen vegán étkezésre vált, egymillió dollárt adományoznak egy általa kiválasztott szervezetnek. Hazánkban egyelőre kevésbé jelent témát a veganizmus, de nyugaton az elmúlt néhány évben hihetetlen módon megnőtt a vegánok száma, és ezáltal komoly társadalmi hatása is van ennek az ideológiának.

Nemcsak egy étkezési trendről van ugyanis szó, hanem egyre inkább egy ideológiáról, vallásszerű elemekkel és komoly lobbitevékenységgel. A veganizmus lényege, hogy semmilyen állati eredetű ételt ne fogyasszunk. Annyiban tehát extrémebb, mint a vegetarianizmus, hogy a vegánok sem tojást, sem tejtermékeket, sőt még mézet sem esznek. Az elmúlt években valamiért elképesztően megnőtt az ilyen étrendet követők száma Nyugaton. Az Egyesült Királyságban például a legnagyobb élelmiszerláncok (Tesco, Pret a Manger, Sainsbury’s) már bevezették a vegán ételek forgalmazását. Hihetetlen méretű piacról van szó. Egy vegánszervezet szerint2017-ben közel tízszeresére nőtt a húsmentes ételek iránti igény a szigetországban. Mára több, mint félmillió vegán van Nagy-Britanniában, akiknek több, mint a fele fiatal nő. A veganizmus tehát egyre nagyobb gazdasági és társadalmi befolyásra tesz szert.

Vegán cicák és Egészséges üzemanyag

Ezt aztán fel is használják a vegánszervezetek, ami kelet-európai szemmel nézve egészen extrém esetekhez vezet. Bevezették például a vegán macskaeledelt, hiszen fontos, hogy a cicák is megfelelően étkezzenek. Az, hogy a macskák ragadozók, így per definitionem húsevő állatok, mintha senkit sem zavarna. Az Egyesült Államokban már mintegy 20 éve léteznek húsmentes macskaeledelek a vegetáriánusnak gondolt vagy erőszakkal annak nevelt cicusok számára. A vegánok hatalmas patáliát csaptak, amikor az Egyesült Királyságban bevezették az új műanyag ötfontos bankjegyeket, amelyek mint kiderült, mikroszkopikus mértékben „nyomokban” faggyút tartalmaznak, így részben állati eredetűek voltak. Egyes vegán üzletek - amúgy teljesen jogellenesen - elutasították az új bankók elfogadását. A kampány okozta fölháborodás és társadalmi nyomás hatására a Bank of Englandnek visszakoznia kellett. Angliában és világszerte egyre többen fogyasztják a Huel (Healthy Fuel - Egészséges üzemanyag) nevű készítményt rendes étkezés helyett. A Huel egyfajta zavarodott étkezési fanatizmus döbbenetes példája. A terméket előállító vállalat az egyik leggyorsabban fejlődő cég Angliában. Több, mint nyolcvan országban forgalmazzák a készítményt, amiből világszerte összesen 35 milliónál is több étkezésre elegendő mennyiséget adtak el mindezidáig. A honlapjukról kiderül, hogy a Huel nemcsak vegán étel, hanem szója-, glutén- és GMO-mentes is. Természetesen környezetbarát, fenntartható módon, pazarlás nélkül készül, így a túlnépesedéstől szenvedő bolygónk jövője miatt aggódók csakis ezt fogyaszthatják - derül ki a honlapjukról. A veganizmus tehát etikai rendszerré is kezd válni, amelynek követői egyre agresszívebben, már-már vallásos küldetéstudattól vezérelve igyekeznek bizonyítani igazukat. A kaliforniai Berkeley-ben például a Whole Foods Market nevű élelmiszerláncnak távolságtartási végzésért kellet folyamodnia a hatóságokhoz, mert a Direct Action Everywhere nevű „állatvédő” szervezet folyamatos erőszakos akcióival ellehetetlenítette egyik üzletük működését.

Etikusnak tűnhet a veganizmus - Elsőre

A veganizmus, noha erkölcsileg felsőbbrendű opciónak akarják beállítani, valójában még csak nem is biztos, hogy etikus. Most tekintsünk el attól, hogy soha senki nem bizonyította, hogy erkölcstelen lenne a hús fogyasztása, sőt, a társadalmi konszenzus - legalábbis a nyugati civilizációban - mindig is elfogadta a húsevést. A vegánok által fogyasztott szinte valamennyi slágertermék (quinoa, avokádó, tofu, szója) fogyasztása és termesztése komoly környezetvédelmi aggályokat vet föl. Ha a kedves olvasó esetleg még nem hallott a fölsorolt ételek valamelyikéről, annak nem az ő műveletlensége az oka, hanem az, hogy ezeket az ételeket a világ túlsó végén termelik, így számunkra nemcsak drága a fogyasztásuk, de a szállítási távolság miatt biztosan nem is környezetbarát. A veganizmus tehát nemcsakhogy az észszerűség próbáját nem állja ki, de a saját etikai elveinek sem felel meg.

Veganizmus, mint pótvallás

A vegánjelenségben a legdöbbenetesebb az, hogy a mozgalom mára kezd kvázi vallásos jelleget ölteni. A vegánszervezetek honlapján használt nyelvezet egyértelműen profetikus jellegű. Mint láttuk, a veganizmusnak megvan a saját „erkölcse”, amely globális, mindenkire kiterjeszthető üzenetet hordoz. Látva a legextrémebb példákat, az is nyilvánvaló, hogy a vallásos emberekre sokszor oly jellemző erkölcsi felsőbbrendűségi érzés már a vegánközösségen belül is kialakult, nem is beszélve az egyértelmű térítési tevékenységről. A veganizmus tehát valláspótlékként szolgálhat egy lelki, szellemi értelemben kiüresedett világban. A gond csak az, hogy amíg a kereszténység és a többi nagy világvallás az ember valódi egzisztenciális kérdéseire igyekszik választ nyújtani, addig a veganizmus esetében végső soron mégis csak az étkezésről van szó. A nagy világvallások olyasmiről tanítanak, ami örök. A veganizmus meg azzal foglalkozik, ami – hogy ezzel az eufemizmussal éljünk – legvégül a félreeső helyre kerül. Az emberekben tátongó űrt tehát soha nem tölti majd be a veganizmus és semmilyen más materiális ideológia. Viszont amíg erre rájönnek, egyes cégek és szervezetek remekül keresnek a dolgon. Sajnos, ebben az esetben is igazolódni látszik a Chestertonnak tulajdonított mondás: „Aki már nem hisz Istenben, az minden mással szemben hiszékennyé válik”.