Porosenko és a Rothschildok gyümölcsöző kapcsolata

Petro Porosenko a Szovjetunió felbomlása utáni évek szerencselovagja volt és sok más társához hasonlóan meggazdagodott a privatizáción. Azt nehéz megmondani, hogy mekkora valójában a vagyona, mivel nagy részét feltehetően alaposan eldugta. Azonban a legális, a nyomon követhető tőkéje is jelentős. Erről lehet információt szerezni, és mivel közhivatalt tölt be, így a törvény kötelezi, hogy nyilvános legyen az adóbevallása. Ennek eleget tett és ebből lehet szemezgetni, amit megtett az orosz RT televízió.

Az átlagbér havi 340 dollár

A 2018-as évre vonatkozólag az elnök 40,4 millió dollár osztalékot tüntetett fel, amelyet a zürichi székhelyű Rothschild Trust Schweiz egyik befektetési alapjától kapott. Ez egy zárt, nem diverzifikált befektetési alap, és működése bizalmi jellegű, ami annyit jelent, hogy nem fogadják be akárki pénzét. Ugyebár a Rothschildok megtehetik, hogy csak azzal üzletelnek, akivel ők akarnak. Az átlagember hiába vinné hozzájuk a pénzét, feltehetőleg szóba sem állnának vele.

Ám Petro Porosenkóval szóba álltak, aki ennek megörülve elhelyezett náluk 427 millió dollárt még 2016-ban. Úgy látszik, hogy ez már akkora összeg, amely felkelti a Rothschildok érdeklődését, és ha a számla tulajdonosa nem mellékesen egy ország elnöke, akkor különleges bánásmódban részesülhet. Feltételezhető, hogy a bankárcsalád egy ilyen ügyféltől olyan támogatást, vagy információt kaphat üzleti tevékenységéhez, amely különösen vonzóvá teheti az illető személyét.

Porosenkónak egyébként még innen-onnan volt még tízmillió dolláros jövedelme, de ez most mellékszál. Ja, és még volt valamicske zsebpénze a köztársasági elnöki munkájáért járó évi 12400 dollárból. Nem árt tudni, hogy eközben az országában az átlagos havi bér az állami alkalmazottak esetében mindösszesen 320 dollár.

Putyin és a Rothschildok háborúja

A Rothschild-dinasztia feltűnése Ukrajna körül egyébként több szempontból izgalmas kérdés. A család már korábban élénken figyelte a Szovjetunió felbomlásakor kialakult eseményeket, és szerették volna rátenni a kezüket Oroszország olaj-, arany-, vagy gyémántvagyonára. Ehhez akkor kerültek a legközelebb, amikor 2003-ban a Mihail Hodorkovszkij tulajdonában lévő 44 százaléknyi Jukosz-részvény felett rendelkezési jogokat szereztek. Ez a cég akkoriban hatalmas orosz olajkészleteket birtokolt.

Mint emlékezetes, Hodorkovszkij a mesés vagyonára alapozva megpróbálta megbuktatni Putyint. Rosszul mérte fel azonban az erőviszonyokat és fordítva sült el a dolog. Nem ő lett az elnök, és pechjére még börtönbe is került. Hodorkovszkij bukása után a megerősödő Putyin a Rothschildokat végleg kisöpörte az országból és véget vetett az ottani nyomulásuknak. Leszámolt a barátaikkal, és Hodorkovszkijt Szibériába, míg Abramovicsot Londonba száműzte.

Azóta Putyin és a Rothschild-dinasztia kapcsolata meglehetősen ellenséges, és ott tesznek be egymásnak, ahol csak tudnak. Az ukrán affér is az ilyen ügyek egyike. Nem mintha Ukrajna önmagában ne volna elég gazdag és ne lenne mit „lenyúlni”. Hatalmas feketeszén-készlete van, kiváló termőföldekkel rendelkezik, és a Krím-félszigetnél lévő tengerben komoly földgáz-mezők találhatók. Ám ezt a területet az oroszok időközben elcsatolták. A dolog azonban túlmutat a Krím-félszigeten. Nyilvánvaló, hogy az egész ukrán helyzetnek a feszültség fenntartása a célja a nyugat részéről, amivel Oroszország destabilizálását és meggyengítését kívánják elérni.

A nemzetközi háttérhatalmi elit

A Rothschild család szerepe egy másik szempontból is érdekes. Egyes elemzők őket tartják az úgynevezett nemzetközi háttérhatalmi elit legbelsőbb körének. Bogár László, Boros Imre vagy Drábik János szerint ez a társaság, ez az elit mozgatja a világ pénzügyeinek jelentős részét, és lényegében ők irányítják az Egyesült Államok, illetve a nyugat politikáját. Ez a kapcsolat pedig megmutatja, hogy Petro Porosenko kit képvisel és kiknek az érdekeit szolgálja. Úgy tűnik, hogy nem országának problémáit tartja szem előtt, hanem inkább a saját vagyonának növelésével törődik, amit aztán nem otthon fektet be, hanem Svájcban.

Panama szintén képbe kerül

Mindazonáltal Petro Porosenko nemcsak a Rothschildokkal üzletel. Emlékezhetünk arra, hogy 2016-ban a Wikileaks kiszivárogtatta az úgynevezett „Panama-papírokat”. Egy panamai jogi cég, a Mossack-Fonseca bizalmas iratainak nyilvánosságra kerülésével sok globális „csínytevésre” derült fény.

Többek között megtudhattuk azt is, hogy mi drága Porosenko számára, aki a Prime Assets Partners titulust kapta. A Mossack Fonseca létrehozott a Brit Virgin-szigeteken egy céget. A brit BBC vagy a globális elitet kiszolgáló Transparency International is úgy vélte, hogy ez a cselekedet az ukrán alkotmányba ütközik. Egyébként ennek a cégnek az alapítási ideje 2014 volt, és akkoriban lett államfő Porosenko, miután megnyerte a puccs után kiírt választást.

A közvélemény felé úgy állította be magát, mint aki éppen igyekszik az országát megszabadítani az orosz veszélytől és elkezdi a Majdan téri - Soros által szponzorált - narancsos forradalom szellemében a nyugatosítást és Ukrajna integrálását a NATO-ba, illetve az Európai Unióba. Ez azonban, úgy látszik, annyira mégse kötötte le a figyelmét, mert volt ideje közben az egzotikus karibi térségben céget alapítani.

Az csak mellékes kérdés, hogy az általa szentesített ukrán alkotmány kategorikusan megtiltja, hogy az elnök üzleti ügyekkel foglalkozzon, ami természetesen vonatkozik az offshore cégekre is. Ezen a jogi aggályon túltette magát, és az egykori csokoládékirály szépen átmentette a vagyonát anonim számlákra, és barátaira bízta ezeknek a kezelését.

Például a már említett Rothschild Trust Schweiz-re. Lehet, hogy Petro Porosenko elveszti a mostani elnökválasztást és megbukik, de az elmúlt öt év így is busásan megérte neki, hiszen sok tapasztalattal és még több pénzzel lett gazdagabb. Az egy másik kérdés, hogy eközben Ukrajna elszegényedett, de hát az ilyesmi megesik. Kit érdekel? Porosenkót mindenesetre olyan nagyon nem izgatja ez a csekélység.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko