"A haza sokszor több, mint az állam" – Az Alapjogokért Központ konferenciáján jártunk
"Kié a (fő)hatalom – szuverenitásharcok tegnap, ma es holnapután" címmel tartott konferenciát az Alapjogokért Központ kedden. Szánthó Miklós, a Központ igazgatója megnyitójában arról beszélt: a XXI. század elejére az állami szuverenitást "felpuhító" tendenciák olyan szintet értek el, hogy valóban kérdésként merül fel, kinél is van a főhatalom. A nemzetközi szervezetek, a politikai NGO-hálózatok és a nemzetközi pénzügyi intézmények mellett az IT-óriások az államéval vetekedő digitális szuverenitása is szóba került rendhagyó módon, hiszen eddig erről a jelenségről viszonylag kevés szó esett. A rendezvényen Hollik István arról beszélt, hogy "szuverén az, aki képes dönteni és cselekedni".
Ki fog rendelkezni azzal az informális vagy formális képességgel, hogy bizonyos elvek és gyakorlatok mentén megszervezze egy társadalom életét?
– tette fel a kérdést Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója rámutatott: napjainkban a jobb- és baloldal ellentéte egy új dimenzióval, a globalisták és lokalisták, föderalisták és szuverenisták közötti törésvonallal bővült. Hozzáfűzte: lehet, hogy a jelenség még inkább leírható úgy, hogy egyes államok szuverenitása áll szemben más államok "birodalmi logikán alapuló kolonializmusával, amely utóbbinak csak eszköze a globalizáció vagy a föderalizáció".
Szánthó arról is beszámolt, hogy eddigi kutatásaik alapján három olyan lényegi területet, "proxyháborút" azonosítottak, ahol lecsapódnak az előbbi ellentétek. Ezek egyrészről a nemzetközi szervezeteknek és a politikai NGO-hálózatoknak az állami döntéshozatal "kiszervezésére" irányuló kísérletei, amelyre példaként az EU által indított és a nyílt társadalom networkje által támogatott jogállamiság-eljárásokat hozta. Másodsorban ide tartoznak még szerinte a nemzetközi pénzügyi intézmények "demokráciasegélyei", valamint a felhőalapú adatintegrációt megvalósító IT-óriások az államokéval vetekedő "digitális szuverenitása" is. Utóbbi azért érdemel kiemelt figyelmet – mutatott rá Szánthó – mert e cégek mára olyan mennyiségű információt tudnak az egyes állampolgárokról, amiről még a legtotalitáriusabb állam se mert álmodni.
Ha pedig a tudás hatalom, valóban kérdésként merül ez esetben fel, hogy kié is a főhatalom?
– vetette fel.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői arról is beszéltek, hogy a szuverenitás-kérdésben nagy probléma, hogy míg az országoknak vannak fizikai határaik, amiket meg kell és meg lehet védeni, addig ez a digitális térben nem mondható el, és ezen a területen korlátlanul terjedhetnek a tervek, amik gyorsabban mozognak, mint ahogy a jogalkotás tudja őket követni.
Szó volt arról is, hogy a tech-óriások azért tudtak ekkora befolyást szerezni, mert nagyon jók a szolgáltatásaik, és egész egyszerűen ezek a felületek nagyon jó piaci termékek. A Messenger például már az egyik legfőbb kommunikációs csatorna a multicégeknél is, illetve senki nem tudja elképzelni a mindennapjait a Wikipédia és a Google nélkül sem. Ez a jelenség egy egészen új szituációt teremt, hiszen az IT-óriások remekül használják az emberekről szerzett adatokat, többek között arra, hogy még több ügyfelet szerezzenek.
Megadja Gábor rámutatott arra, hogy manapság már főleg felhő alapú szolgáltatások vannak, és mint fogalmazott: "a felhőt nehéz megkötözni". Hozzátette, hogy minden egyes technológiai újítástól két-három lépésre le van maradva a szabályozás. Szerinte az egyetlen lehetőség arra, hogy valaki lenyomja őket az, hogy kitiltják őket egy adott országból, ahogy az történt például Kína esetében. Megadja szerint rá kell mutatni arra, hogy a szabályokat nekik is be kell tartani, és látszik is már egy komoly szándék a kormányzat részéről, hogy rendeződjön a konfliktus.
A résztvevők arról is beszéltek, hogy miközben ügyelni kell a nemzet szuverenitására és az állampolgárok biztonságára, nem szabad útjába állni a technológiai innovációnak. Szóba került, hogy ma már a magyar emberek is a nemzetközi tech-cégek szolgáltatásait keresik, ha egy problémát meg akarnak oldani, ezt pedig nem feltétlenül jogszabályokkal kell "korlátozni", hanem azt kellene elérni inkább, hogy olyan ökoszisztéma alakuljon ki hazánkban, hogy a magyar cégek is fel tudják venni a versenyt.
Nincs hazánkban olyan vállalkozói szándék, hogy merész ötleteket sok pénzzel finanszírozzanak, beleszámolva a rizikókat
– hangzott el.
A rendezvényt Hollik István zárta, aki kifejtette, hogy a haza sokszor több, mint az állam: egy közös történet, egy közös nyelv. A hazának az előfeltétele a szuverenitás. Elmondta: a demokrácia csak nemzetállamok keretein belül valósulhat meg.
A szuverén az, aki képes dönteni és cselekedni
– jelentette ki. Hollik arról is beszélt, hogy azok a nemzetek tudtak a történelemben sikeresek lenni, amelyek élvezték a döntés és a cselekvés szabadságát. Hozzátette, hogy a magyaroknak sokszor korlátozták vagy vették el teljesen a szuverenitását, ezáltal pedig megtanultuk: ha szuverének vagyunk, akkor ezzel a szabadsággal mindig jól éltünk.
A politikus úgy véli, azok próbálják lerombolni a szuverenitást, akik a sajátjukat akarják mások kárára lebontani, de van egy ideológiai harc is a globalisták és a szuverenisták között, ami a legnagyobb különbséget mutatja meg a kereszténydemokrácia és a liberális-globalista felek között.
Fotó: Alapjogokért Központ
