A klímaszorongás okozta pánikbetegség "az év új betegsége" – hála Gretának és követőinek
Már novemberben a "klímavészhelyzet" lett az év szava az Oxford szótár szerint, a hír pedig új löketet adott Greta Thunberg hazai alteregóinak: az aspergeres svéd kislány borderline Tourette-szindrómás kirohanásaihoz hasonlatos hangnemben kérte számon Schmuck Erzsébet Orbán Viktoron, hogy miért nem ózont pukizó csillámpónik termelik a villamos energiát a klímaféltő antikapitalisták márkás telefonjába. A baloldali "Orbán és klímaváltók" pedig odáig jutottak a világvége-riogatással, hogy a Phys.org beszámolója szerint hamarosan népbetegség lehet a "klímaszorongás" okozta pánikbetegség.
Láthatóan sikeres volt a klímaváltozás miatti világvége-fenyegetőzés: a Phys.org néhány nappal ezelőtt cikket publikált, amelyből kiderül, hogy az apokaliptikus előrejelzések miatt a klímapánik a pánikbetegségek egyre gyakrabban diagnosztizált fajtája lett az Egyesült Államokban. A betegség gyökere a klímaaktivisták azon kijelentéseiből ered, amelyek szerint a világ – vagy legalábbis annak ma ismert formája – drasztikus lépések hiányában akár egy évtizeden belül elpusztulhat. Az aktivisták egyre hisztérikusabb retorikákat alkalmaznak, a politikusok pedig ígéreteket osztogatnak – írja a lapra hivatkozva a Vadhajtások.
A klíma a baloldal Sorosa?
Alapvető különbség a jobb- és a baloldali politika között (mások mellett), hogy míg a jobboldali kormányok világszerte csendben tesznek több-kevesebb sikerrel a klímaváltozás ellen, addig a baloldal szenzációt, sőt, pánikot kelt a világszintű természeti változásokból. Hasonlóan a Soros-kampányhoz, a klímaváltozás ugyanis kiválóan alkalmas arra, hogy a klímavészhelyzetet hirdető pártokkal szimpatizáló választók figyelmét egy viszonylag szűk, jól behatárolható problémára koncentrálják, ezzel pedig egy olyan ellenséget kreálnak, amit csak ők tudnak legyőzni, hiszen saját narratívájukban csak ők küzdenek ellene.
Ezzel a tökéletes ellenséggel viszont van egy kis probléma: míg Soros és szervezetei legyőzhető, megállítható és kézzelfogható veszélyt jelentenek, jelentettek, addig a klímaváltozás ellen képtelenség olyan egyértelmű fellépést produkálni, mint például a bevándorlás ellen. Végső soron tehát egy gyakorlatilag legyőzhetetlen ellenséget sikerült kreálnia az ellenzéknek a kormánnyal szemben, illetve a világ baloldali pártjainak a jobboldallal szemben.
Ebből a kommunikációból következően sokakban felmerült, hogy gyakorlatilag értelmetlen a klímaváltozás elleni harc, hiszen már úgyis "vesztettünk". Nem segítenek ezen azok sem, akik a politikai fősodornál is radikálisabb megközelítést szorgalmaznak, mint például az emberhús-fogyasztást, a gyerekvállalásról való lemondást, vagy éppen a kapitalizmus felszámolását.
Ennek köszönhetően az Egyesült Államokban már most felfutóban van a klímaszorongással kapcsolatos pánikbetegség, amely jelentkezhet konfliktuskerülés, fatalizmus, félelem, tehetetlenség és rezignáció formájában, és együtt járhat fizikai tünetekkel is, például asztmával vagy bizonyos allergiákkal.
Nem számít az emberek egészsége
Ez azonban, úgy tűnik, nem különösebben hatja meg azokat a politikusokat, akik a terjedő pánikbetegségek hatására sem hagynak fel fenyegető retorikájukkal, különös ízt adva ezzel Rogán Antal megjegyzésének, miszerint a zöldek csak kívülről zöldek, belülről valójában vörösek, mint a kommunisták. A klímavészharangot kongatók ugyanis – hasonlóan a sztálini elvekhez – akkor sem hajlandók felhagyni téves ideológiájuk erőltetésével, amikor az már emberéleteket követel. Gondolhatunk akár Karácsony Gergelyre, aki zuglói regnálása alatt nem igazán állította meg "klímaerdejével" a felmelegedést, ellenben főpolgármesterként első lépése a "klímavészhelyzet" kihirdetése volt, a valódi tettek viszont elmaradtak. Ebből pedig csak arra következtethetünk, hogy az általános választói lelkiállapot fenntartása érdekében érdekes számára a klíma kérdésköre.
Nukleáris energia: miért vannak ellene?
Ezen a téren a másik Greta másik magyarországi apostola, Schmuck Erzsébet országgyűlési tevékenysége sem koherensebb, aki évek óta a zöld politika szószólója a parlamentben, ugyanakkor például a paksi erőmű bővítése ellen is folyamatosan felszólal, ami kulcsfeltétele lenne a kormány azon tervének, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban széndioxid- és karbonsemleges legyen.
Forrás: Phys.org/Vadhajtások; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
