Miért csak most van színe a bűnnek? Térdepelve kértek bocsánatot Amerikában öngyűlölő fehérek a feketéktől
Ismert, hogy a fekete George Floyd halála miatt egy hete súlyos zavargások zajlanak az Egyesült Államokban, de már Európában és szerte a világban tüntetnek a "fehér elnyomás" ellen. Az elején érdemes tisztázni, hogy nem szabad elkenni a rendőr embertelenségét és egyértelmű bűnét, aki percekig térdelt Floyd nyakán, de a történet már régen nem erről szól. A fekete férfi végül elhunyt és jelenleg másodlagos, hogy megfulladt, vagy később, szívroham végzett vele, – hiszen ellentmondó információk keringenek az esetről – mert az ilyen viselkedés elfogadhatatlan. Azonban azt is érdemes megvizsgálni, hogy vajon igazságos-e ebből faji kérdést csinálni, vajon az ezt követő fosztogatás, rablás, erőszak és a fehér emberek általános hibáztatása mennyire arányos válasz erre a tettre, és kiknek az érdeke a hergelés. Ahogy az is megérdemelne pár szót, hogy egy fehér bűnöző lelövése egy fekete rendőr által vajon miért nem csapja ki a biztosítékot? A felkorbácsolt indulatok és a tudatlanság közben elsöprő erővel mossa az agyakat. Legutóbb fehérek egy csoportja kért térdepelve elnézést az előttük álló feketéktől, rasszuk minden bűnét mélységesen bevallva. Valami tényleg nem stimmel a világban.
A manapság elterjedt narratíva az, hogy a bűnnek nincs színe, de ez sajnos csak addig van így, amíg véletlenül feketék, arabok, esetleg romák követnek el bűncselekményt vagy gyilkosságot; fordított esetben azonban pont a bőrszín válik a legfontosabb tényezővé, hiszen, ha fehér ember öl meg feketét, annak kizárólag faji oka lehet. Pedig éppen az Egyesült Államokban vezetnek statisztikát arról, hogy a feketék mennyivel több gyilkosságot követnek el, mint a fehérek.
Bocsássátok meg a fehérek bűneit!
Mindezeket összevetve különösen megdöbbentő, hogy milyen elképesztő performanszt hoztak össze Houstonban öngyűlölő fehérek, akik csoportosan térdeltek le fekete polgártársaik előtt és megbocsátásért könyörögtek a fehérek tetteiért. A szélsőséges őrület mantrája teljesen kilúgozta szerencsétlenek agyát, akik sírással küszködve rimánkodtak és térden állva, lehajtott fejjel vallották be az előttük álló feketéknek és a világnak, hogy bizony a fehér ember rasszista, sőt rendszerszinten az.
Ezek az emberek vélhetően gyermekkoruk óta azt érzik, hogy bűnben születtek csupán azért, mert fehérek, és pont a liberális egyenlőséget, elfogadást tagadják meg maguktól, amikor csupán azért szégyellik magukat, mert fehérek és magukra veszik a világ bűneit. Egy alapos tényfeltárás és történelemóra talán segíthetne nekik, addig azonban az agymosás a robbanásig feszült helyzetet alaposan megkavaró szélsőbaloldal malmára hajtja a vizet.
Kegyetlen antifák, meggyilkolt fehér boltos
Rengeteg teória, sőt összeesküvés-elmélet született már a kibontakozó erőszak mozgatórugóit illetően, az azonban biztos, hogy az antifák és szélsőbaloldali elemek észtveszejtő és vadállati pusztítással élik ki gyűlöletüket és belső frusztrációjukat az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben, nem véletlen, hogy Donald Trump, amerikai elnök terrorszervezetté akarja nyilvánítani az antifákat. A feketék előtt térdelő csoport viszont biztosan nem látta azt a videót, amikor néhány békés fekete antifa srác halálra vert egy fehér boltost Dallasban, aki állítólag meg akarta védeni az értékeit. Hol vannak most a térdeplő feketék?
A videó megtekintése 18 éven aluliak számára nem ajánlott. Amennyiben nem indul el itt, a Twitteren tekinthető meg:
Ez azonban nem számít, itt nem sírnak krokodilkönnyeket a gyengék gyámolítói, itt még a faji kérdés sem merül fel. Az azonban nem is mérlegelés tárgya, hogy egy valóban gusztustalan bűntényt gond nélkül felhasználnak arra, hogy lángba borítsák az Egyesült Államokat és faji zavargásokat szítsanak. A fehérgyűlölet pedig felizzott, miközben állati hordák pusztítanak és rabolnak, fosztogatnak és, ha úgy adódik, ölnek is. Ez már régen nem George Floydról szól.
A kettős mérce újabb diadala
Érdemes azért megnézni néhány statisztikát, hiszen a feketék arányaiban nyolcszor több gyilkosságot követnek el az Egyesült Államokban, mint a fehérek. A 2015-ös év statisztikája szerint 100 ezer fekete lakosra 22.7 gyilkos jutott, míg ez az arány a fehéreknél 2.6 volt 100 ezer lakosra kivetítve. Az adatok az utóbbi években romlottak, mégis a fehérek az agresszívak, ők bántják a feketéket, akik félelemben élnek. Vagy nem?
De mi történik, ha megfordítjuk a szerepeket? Pár éve miért nem gyújtogattak fehér tömegek és követelték a fekete rasszizmus befejezését, amikor Chicagóban négy fekete fiatal bántalmazott fizikailag és lelkileg is egy fogyatékos fehér fiatalt, akit bőrszíne miatt is bántottak? Akkor nem volt színe a bűnnek, akkor nem térdepeltek feketék a fehérek előtt, pedig ott egyértelmű volt az indíték. És vajon hány ilyen eset lehet még? Miért csak most számít a bőrszín? Azt sem felejthetjük el, hogy George Floyd sajnálatos halálát tekintve nem bizonyosodott be, hogy a lelketlen rendőr azért térdepelt percekig a fekete bűnöző nyakán, mert ő fekete volt. Ezt azonban megelőlegezte minden kellően érzékeny ember, celebek, például a nagy tudású Billie Eilish, aki szerint maga az, hogy valaki fehér, az önmagában már egy kivételezettség:
Kiváltságos helyzetben vagy, ha tetszik, ha nem. A társadalom kivételezik veled, amiért fehér vagy. Lehetsz szegény, szenvedhetsz, de a bőrszíned miatt még így is sokkal több kiváltságban van részed.
A rendőrök lelövése nem probléma
Arról sem beszél senki, hogy a New York állambeli Buffalo városában mindeközben elgázoltak két rendőrt hétfőn éjszaka. Egyikük súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett, másikuk állapota stabil. De St. Louis városában is meglőttek négy rendőrt, persze itt sem érdemes vizsgálni, hogy vajon kik tették, mert, ha véletlenül feketék lőttek volna bele fehér rendőrbe annak lehetetlen, hogy faji oka lett volna. Felmerül az a kérdés is, hogy vajon mikor lesz tömegtüntetés a Dél-Afrikában kegyetlenül és szisztematikusan fehéreket gyilkolászó fekete rasszizmus ellen, mikor szólalnak meg a hollywoodi celebek az állati kegyetlenséggel megerőszakolt és meggyilkolt fehér nők és agyonvert gyermekek védelmében? Egy dologban egyetérthetünk: a rasszizmus elfogadhatatlan és primitív dolog, de akkor is az, ha éppen a fehér ember a célpont.
Forrás: bbc.com, acsh.org, PS, 24.hu; Vezető fotó: MTI
