Brüsszel szerint a melegek és a migránsok jogai az alapvető emberi jogok
Egészen botrányos jelentést fogadott el csütörtökön az Európai Parlament az alapvető jogok helyzetéről az unióban. A dokumentum a 2018–2019-es időszak tekintetében vizsgálja a szerintük alapvető jogokat az egyes tagállamokban. De eközben persze az Európa identitását meghatározó alapvető értékeket és az azokhoz való jogokat teljesen figyelmen kívül hagyja. Inkább a szexuális identitásukban a normálistól eltérő LMBTQ+ (a legújabb megnevezése a szexuális devianciáknak) emberek, a migránsok jogainak, valamit a nők terhességmegszakításhoz való jogának helyzetét dramatizálták. A genderellenes mozgalmak, a győlöletbeszéd és a rasszizmus fenyegető terjedését komoly veszélyként értékelték, és azt is sérelmezik, hogy a tagállamok kiadásainak csökkentése többek közt a fenti sérülékeny csoportokat hátrányosan érintette. A képviselők által megszavazott állásfoglalás a jogállamisággal és alapvető jogokkal foglalkozó uniós eljárás intézményének megalkotását szorgalmazza. A megszavazott állásfoglalás egyes részeit elég nehéz másként értelmezni, mint hazánk és Lengyelország újabb megfenyegetésének.
Hetek óta zajlik a vita az Európai Unióban és persze az Európai Parlamentben a jogállamiság kérdéséről. Többször is felvetették már, hogy a forráselosztást is a jogállamisághoz kötnék, a közelmúltban pedig az Európai Bizottság egy LMBTQ-stratégiát is készített, amely már egészen hajmeresztő módon a szexuális másság érvényesülését, jogegyenlőségét, többek közt a szivárványcsaládok elismerését, a homofóbia bűncselekménnyé nyilvánítását és az LMBTQ-csoportok egyenlőségére való figyelemfelhívást, illetve azok pénzügyi támogatást is kötelezővé tenné.
Mindezek után már meg sem lepődünk az Európai Parlament elé került jelentés tartalmán, amely a fentiek mentén fogalmazza meg a jogállamiságot és az aggályokat is egyes tagállamok kapcsán. Az állásfoglalást, amely megállapítja, hogy a 2018–2019-es időszakban a helyzet tovább romlott, 330 szavazattal, 298 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A jelentés sarokpontjai a következők:
veszélyben vannak a sérülékeny csoportok, a szólásszabadság, a médiapluralizmus és a gyülekezési szabadság;
- szervezetten visszavetik a nemek közti egyenlőséget és a női jogokat;
a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus különböző módjai megszokottá váltak.
Kiemelten sérelmezik a gyülekezési jog és sajtószabadság korlátozását, amelynek jeleit több tagállamban is felismerni vélik. Fel is szólították a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a gyülekezési szabadságot korlátozó jogszabályok elfogadásától. A jelentésben természetesen részletesen kitérnek a szexuális identitásukban más emberek jogai érvényesítésének fontosságára, hangsúlyozva, hogy a "sérülékeny csoportok számára védelmet kell biztosítani". És ha már az LMBTQ-jogok napirenden vannak, az abortuszhoz való jog vastagon aláhúzása sem maradhat el egy alapjogokról szóló értekezésből. Ezért a jelentés azt is tartalmazza, hogy a nőknek az Európai Parlament állásfoglalása szerint joga van a szabad szexuális élethez és a szabad terhességmegszakításhoz. Vélhetően így intézményesítik uniós szinten a lengyel abortusztörvény szigorítása irányába mutató intézkedések elutasítását.
A lengyel abortuszügyre külön ki is tér az állásfoglalás: kijelentik, hogy az abortusz de facto betiltása nők életét sodorja veszélybe. Kimondják, hogy a korlátozó abortusztörvények sértik a nők emberi jogait. A reprodukciós egészségügyi szolgáltatásokhoz való, időben történő hozzáférés, és a nők reprodukciós autonómiájának és döntéshozatalának tiszteletben tartása alapvető fontosságúak a nők emberi jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek a védelme szempontjából. Az uniós intézményeket és a tagállamokat pedig jogszabály kötelezi ezen alapvető jogok fenntartására és védelmére. Épp ezért már megint a 7-es cikkely szerinti eljárással fenyegetik Lengyelországot, és kiállásukról biztosították a lengyel nőket és az LGBTI+ embereket, "akik az egészségügyi kockázatok ellenére az utcákra vonultak, hogy tiltakozzanak alapvető szabadságaik és jogaik súlyos korlátozásai ellen".
A sérülékeny csoportok közül, akiknek állítólag kiemelten biztosítani az európai alapjogokat, nem maradhattak ki a migránsok sem. Az elfogadott dokumentum úgy fogalmaz, hogy a Parlament súlyos aggodalmát fejezi ki a menedékkérők egyes tagállamokban történő erőszakos visszafordítása és az uniós fogadóállomásokon kialakult humanitárius helyzet miatt. Elítélik a menekülteknek humanitárius segítséget nyújtó civil társadalmi szervezetek és egyének megfélemlítését, a letartóztatásokat és büntetőeljárásokat. Mindezzel szemben humanitárius folyosók és humanitárius vízumprogram felállítását kérik.
Varga Judit igazságügyi miniszter a jelentésben is érintett témákban, vádak tekintetében a napokban többször kifejtette, hogy a lengyelek és magyarok évszázadok óta számíthatnak egymásra, és most is közösen lépnek fel az ideológiai fenyegetőzések ellen.
Magyarország számára minden társadalmi csoport fontos, hiszen minden magyar ember érték, értékes része az egésznek, amit magyar nemzetnek hívunk! Alaptörvényünk szerint az emberi méltóság sérthetetlen, ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ugyanakkor szeretném, ha mindenki megértené, hogy gyermekeink jogai nem csorbulhatnak egyes érdekcsoportok vagy ideológiai trendek nyomására sem
– írta a minap közösségi oldalán a miniszter. A migrációs kérdésekben sem engedünk a nyomásnak. Erről Varga Judit a héten azt írta:
2015 óta látjuk, Brüsszelben azt akarják elérni, hogy ne kelljen forrásokat juttatni azon tagállamoknak – sőt büntessék is meg azokat az országokat –, amelyek nem akarnak illegális bevándorlókat befogadni. A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók és a szervezett illegális migráció kialakulását.
Vezető kép: Európai Parlament
