Kedvezhet Magyarországnak a Brexit, még ha a briteknek fáj is
December 31-én lezárult egy korszak és egy új kezdődött Nagy-Britannia, illetve a britek életében. Véget ért az EU-ból való kilépést követő átmeneti időszak, az elválás az uniótól végül békés módon, eddig megrázkódtatás nélkül történt meg. A december 24-én született megállapodás szabályozza az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyát.
A hirado.hu oldalon megjelent cikk szerint a Magyarországon működő brit cégek számára is óriásit változott a világ, ahogy életbe lépett az új megállapodás és lezárult az átmenti időszak.
Most a legfontosabb az Egyesült Királyság és főként az itt működő brit cégek számára az, hogy ezek a vállalkozások túlnyomó részt szolgáltatások terén dolgoznak, számukra pedig az új kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján nagyon hasonlók lesznek a működési keretek az eddigiekhez képest.
– fogalmazott Duncan Graham, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) elnöke a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A legnagyobb változások az exportáló-importáló vállalkozásokat érintik majd, hiszen igaz, hogy megszületett az egyezség, de a britek mégis csak kiléptek az unió vámközösségéből. Időbe telik mire a vámdokumentáció menete kialakul – mondta Duncan Graham. Az elnök ugyanakkor úgy véli, hogy az új gazdasági kapcsolatokra Magyarország esetében kifejezetten fényes jövő vár. Éppen azért, mert a hazánkban jelen lévő brit cégek sok magyart alkalmaznak, szolgáltatás-központúak, és a jövőben Magyarország még vonzóbb lehet az ilyen vállalatok számára. A British Chamber of Commerce magyarországi elnöke szerint továbbra is sok magyar marad és él majd az Egyesült Királyságban, amit óriási lehetőségnek tart Nagy-Britannia számára a továbblépésre.
A Brexit 2020. február 1-én nulla órakor megtörtént, ez a Greenwichi középidő szerint január 31-e 11 óra – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, külpolitikai elemző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A szakértő hozzátette, december 31-el egy átmeneti időszaknak lett vége, amely olyan volt, mintha Nagy-Britannia még mindig az Európai Unió része lett volna, holott jogi értelemben már nem volt az. 2016. június 23-án a Brexit-népszavazással kezdődött szűk értelemben ez a folyamat, de a kutató szerint valójában ez a folyamat már legalább 1992-ben elindult. Akkor a maastrichti szerződéssel létrehozták az Európai Uniót, ennek a közös politikai térnek sok ellenzője volt az Egyesült Királyságban. Emlékeztetett, hogy már 1975-ben, két évvel a brit belépés után volt egy népszavazás az Európai Gazdasági Közösségből való kilépésről, tehát mindig csak félszívvel voltak az unió tagjai. Boris Johnson kormányfőnek sikerült befejezni a kilépést, hivatalba lépése előtt két kormány bukott bele a Brexitbe, először David Cameron kormánya rögtön a népszavazás után, majd 2019-ben Theresa May nem tudta levezényelni ezt a folyamatot. Az Európai Uniónak az a célja, hogy a briteknek kissé fájjon ez a kilépés, mivel nem szeretnék, hogy más tagállamok is kedvet kapjanak a kilépéshez. A jövőről kijelentette Tóth Norbert, hogy hasonló lesz az unió és Nagy-Britannia viszonya, mint amilyen az unió viszonya Kanadával. Az országokkal szabadkereskedelmi megállapodása rendelkezik az EU.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu, Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
