Álmainkban Amerika helyett már Kína integet – Így gyarmatosítják újra modern gazdasági trükkökkel Afrikát
Kínai vakcina, kínai egyetem Budapesten. Sokan lázadnak ellene, sokan unortodoxnak találják a magyar kormány gazdaságpolitikáját, pedig korántsem az. Elnézve Kína egyre növekvő globális, gazdasági szerepvállalását a hanyatló Nyugattal szemben, más esélyünk nincs az új világrend elfogadásán kívül. Kína azonban nemcsak Európában játszik egyre dominánsabb szerepet, az afrikai országokban is szépen megvetette a lábát. Erről beszélgetett Tarrósy István, a pécsi Afrika Kutatóközpont vezetője, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, és Boros Gábor Péter, a Pekingi Egyetem ösztöndíjas hallgatója a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport online előadásán.
Kína berobbant a világ élmezőnyébe, és lesöpörhetetlenné vált a nemzetközi színtérről. Az ország az ötvenes évektől kezdve tudatosan készül erre a nagyhatalmi szerepvállalásra, szisztematikusan építi külkapcsolatait. Tarrósy István szerint
Egész Afrika élénk gazdasági kapcsolatot tart fenn Kínával, ami felértékeli az ázsiai térség erejét, hiszen mindenki a kegyét keresi ezután. Mindenki be van kötve a kínai külpolitikai gépezetbe.
Boros Gábor Péter hozzátette:
Jelenleg Kína kétféle módon próbálja növelni a nemzetközi befolyását: az egyik, hogy új árnyékintézményeket hoz létre a már meglévő bankok és intézmények mellé. A másik pedig: a már meglévő intézményekben növeli a szerepét, például az ENSZ-ben vagy a WHO-ban.
Átrendeződő világképlet, új szinergiák a láthatáron
Így nem meglepő, hogy az ország – a fejlődő térségekre fókuszálva – egy referenciaponttá vált az afrikaiak számára. Kína ugyanis kézzelfogható innovációt, infrastruktúrát kínál a Föld harmadik legnagyobb kontinensének, és ez a felerősödött ázsiai jelenlét Afrika-szerte alternatívát is jelent a térség számára. Afrika így tárgyalóképes pozícióba került a többi versenyzővel – Amerikával, Franciaországgal – szemben, amelyeknek folyamatosan szemmel kell tartaniuk Kínát, és igyekezniük, hogy még valami pluszt tudjanak nyújtani az afrikaiaknak. Nyilván ez a fajta versengés zavarja az amerikaikat, akik kényelmükben hozzászoktak ahhoz, hogy ők diktáljanak. Most a saját pozíciójukat is újra kell definiálniuk a versenyben maradás érdekében. Barack Obama egykori amerikai elnök példának okáért sok mindent beígért Afrikának, amit aztán nem teljesítettek. A kínai szerepvállalással ez a fajta, üres ígérgetésekre épülő politika gyakorlatilag megszűnt. Természetesen az Európai Unió is próbál labdába rúgni, de Boros Gábor Péter szerint
Egy átlagos IMF-hitelhez jutás öttől kilenc évig is eltarthat, mert amíg a hitelt elbírálják, megkapják, az ennyi idő. Kína azonban két év alatt megoldja a hitelezést, és el is készíti a projektet.
Kína hatással van Afrikára, de Afrikának mennyi beleszólása van ebbe a hatásba?
Afrikában jelentős eltérés van az egyes térségek között, így lehetséges, hogy vannak olyan országok, amelyek erőteljesebben tudják a saját érdekeiket érvényesíteni, mint például Ruanda. Tarrósy István szerint a kelet-afrikai országnak van már tapasztalata az érdekérvényesítésben, hiszen
Már 2016-ban származott abból fiaskó, hogy a kínaiak nem időben, nem megfelelő minőségben hoztak egy projektet Ruandában, végül a törökök fejezték be a tervet.
Az éremnek van másik oldala is: sok olyan kínai projekt van, amit a helyi lakosság ellenez a környezet károsodása vagy a betelepült kínai farmerek miatt. Ezért is fontos lesz a közeljövőben, hogy a térség országai hatékonyan és együttesen lépjenek fel bármely más nagyhatalommal, és természetesen Kínával szemben is.
Kína Achilles-sarka a gyenge nemzetközi kommunikáció
A Kínai Népköztársaság a kritikus hangokra nehézkesen reagál; hiába épített ki egy nemzetközi médiahálózatot (CGTN), amely által bár sikeresen terjeszti a kultúrájukat, a hazai kommunikációs narratíva nem talál célba. Boros Gábor Péter hangsúlyozta:
Kínában jól működik a pozitív propaganda, viszont külföldön ezzel elvesztik a hitelességüket.
A tudás a legnagyobb kincs, minden ország jövőjének záloga
A legnagyobb kritika Kínával szemben, hogy nem adja át a tudást, nincs tudástranszfer. Amikor megjelenik egy beruházás, hozza a saját embereit, és ennyi
– összegezte Tarrósy István. Mivel azonban egyre több versenyző van az afrikai piacon, Kínának is változtatnia kellett ezen a stratégiáján, és egyre inkább előtérbe kerül a tudás átadásának kérdése. Ráadásul Kínának az afrikai percepció kapcsán is kell némi finomhangolást végezni saját magán, ha a térségben továbbra is domináns szereplőként akar fellépni. Boros Gábor Péter elmondása alapján
Kína még egy növekvő nagyhatalom abból a szempontból, hogy a nagyközönségnek is meg kell érkeznie a nyitottságra. Vannak olyan megnyilvánulások az országban, amelyek kevéssé érzékenyek a rasszizmus szempontjából. Nagy vihart kavart például egy mosóporreklám, amelyben egy fekete embert fehérítettek ki.
Ugyanakkor a tanulság az, hogy ha Európa nem akar cserejátékosként a padon üldögélni, kénytelen lesz átprogramoznia magát és a migrációhoz való hozzáállását. Nem a végtelen tömeg inváziójának és a hamis nyugati életkörülmények illúziójának segítése kell, hogy legyen a cél, hanem az afrikai országok talpra állítása mind a tudás, mind az innováció és az infrastruktúra területén – állapították meg a szakemberek.
Vezető kép: MTI/EPA/Domenic Aquilina
