Jogállami házkutatás egy német bírónál
Egy weimari bíró magánlakását, irodáját és kocsiját átkutatta a rendőrség, a mobiltelefonját is lefoglalták. A vád a bíró ellen részrehajló jogalkalmazás, azaz a törvény szándékos félremagyarázása az egyik fél érdekében; ennek Németországban egytől öt évig terjedő börtön a büntetési tétele. Az erfurti ügyészség szerint az ügyben egyébként sem az érintett bíró, hanem a közigazgatási bíróság lett volna az illetékes.
Hogy mivel érdemelte ki a weimari bíró ezt a súlyos vádat? Április elején olyan ideiglenes végzést hozott, hogy két weimari iskolában ne legyen kötelező a távolságtartás, a maszkviselés és a gyorstesztek használata, viszont legyen jelenléti oktatás. A német alapossággal meghozott ideiglenes, de azonnal kötelező végzésben százhetvennyolc oldalon olyan megállapításokat tett például a bíró, hogy a maszkviselés fizikailag, pszichésen és pszichoszociális fejlődésükben károsítja a tanulókat, anélkül, hogy akár csak csekély haszna lenne a gyermekekre, vagy a harmadik személyre nézve, az iskoláknak ugyanis nincs jelentős szerepük a pandémiában. A bíró szerint a PCR- és a gyorstesztek nem alkalmasak arra, hogy kimutassák a SARS-CoV-2 fertőzést. Arra is hivatkozott, hogy
A Robert Koch Intézet számításai szerint (...) a gyorstesztekkel végzett tömeges tesztelésnél, pozitív teszteredmény mellett csak két százalék a valószínűsége annak, hogy ténylegesen fertőzött valaki – százezer emberre ötvenes incidencia, nyolcvan százalékos tesztspecificitás és kilencvennyolc százalékos szenzitivitás mellett –, azaz száz pozitív esetből csak ketten valóban fertőzöttek.
Akinek nincs tünete, azt nem lehet tesztre kényszeríteni – írta a bíró. A bíróság által megbízott szakértő osztrák felmérések alapján rámutatott:
Százezer tanulónak egy héten át maszkot kell viselnie csak azért, hogy egyetlen megfertőződést megakadályozzon.
A járványügyi rendszabályok alkotmányellenesek és semmisek – vonta le a következtetést a bíró. A türingiai oktatási minisztérium azonnal bejelentette, hogy nem veti magát alá a bírói döntésnek. Ez nem sérti a német jogot, a jelek szerint.
Felháborodtak a jogászok
Mivel ideiglenes hatályú végzésről van szó, amiben a bíróságnak később ítélnie kell, eleve érthetetlen a bíróval szembeni vád. A Kritikus Bírók és Ügyészek Hálózata nevű szerveződés – igen, ilyen is van Németországban – a bírói függetlenségbe való durva beavatkozásnak tartja az eljárást. Szerintük ezentúl nem lesz bíró, aki fel merne lépni a túlzott járványügyi intézkedések ellen. A német jog szerinti elfogultság csak a törvényesség durva és önkényes megsértésekor vetődhet fel, és csak akkor, ha szándékosan követik el. A fenti esetben nem voltak erre utaló jelek.
A politika sem hallgat az ügyben: Marcel Luthe berlini szabaddemokrata képviselő a szerint a zöld türingiai igazságügyi miniszter, Dirk Adams környezetének jóváhagyása nélkül az ügyészség nem tett volna ilyen lépést. Németországban az ügyészség ugyanis nem független, mint Magyarországon – hazánkban csak az Országgyűlésnek van alávetve –, hanem a végrehajtó hatalom része, és a politikusok utasíthatják. Gerhard Straate, a bíró védője szerint lehet, hogy jó érvekkel vitatható védence ítélete, de gondosan meg lett indokolva, és semmiképpen nem bűnös szándékú.
A weimari bíróságon egy másik bíró januárban a távolságtartás elrendelését alkotmányellenesnek és az emberi méltóságot sértőnek nyilvánította. Az ítéletet egy olyan, szabálysértéssel kapcsolatos ügyben hozta, amelyben megbírságoltak egy embert, mert a barátaival egy melléképületben megünnepelte a születésnapját. A bíró kitért a járványügyi intézkedések elégtelen orvosi és járványtani indokoltságára és hatalmas gazdasági kárára is. Az ügyészség megfellebbezte az ítéletet.
Vezető kép: CC0 Public Domain / Pexels - Julia M. Cameron
