Pesti Srácok

Szétszakíthatná az Egyesült Királyságot az észak-írországi konfliktus?

Szétszakíthatná az Egyesült Királyságot az észak-írországi konfliktus?

Egy héttel ezelőtt némi megütközéssel olvasta, hallotta az európai ügyek iránt érdeklődő, hogy Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban rég nem látott mértékben lángolt fel az erőszak a britpárti unionista protestáns csoportok és a britellenes katolikus szervezetek tagjai között. Sérültek, felgyújtott autók és üzletek – ezek idézték fel a két évtizede lezárult konfliktus kemény napjait. A közvetlen kiváltó ok a protestáns szervezetek haragja volt afelett, hogy nem indult eljárás a járványügyi szabályokat megsértő britellenes politikai vezetők ellen – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense elmondta, hogy a hetvenes évektől az ezredfordulóig tartó események új erőre kaptak. A Brexit körüli események is szítják az indulatokat, a helyzet pedig egyáltalán nem jó. Az ellentétek abból is fakadhatnak, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozhatnak, mint az Egyesült Királyság többi részére, továbbá az északír lakosság összetétele is megváltozott. Írország óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben, így vonzó alternatíva lehet az Egyesült Királysággal szemben. Írország hivatalosan is köztársaság, így már rég nem kapcsolódik az Egyesült Királysághoz. A brit nemzetközösség fenntartása és megújulása II. Erzsébet királynő halála esetén egészen más útra is térhet, új identitásképző erőkre lehet szükség.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)