Juhász Hajnalka a közelgő elnökségről: nagyon erős hangot fogunk megütni az Európa Tanácsban
"Demonstrálnunk kell a tagállamok előtt, hogy számunkra fontosak a keresztény értékek, az alkotmányos hagyományok és a kulturális örökség" - hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Juhász Hajnalka azzal összefüggésben, hogy május 21-től, azaz péntektől hazánk tölti be az Európa Tanács soros elnökségét. A miniszteri biztos kiemelte: az Európa Tanács az EU-nál is több európai országot tömörítő szervezet, ahol bár az utóbbi időben a liberális témák domináltak, mégis nagy potenciálok rejtőznek. Juhász Hajnalka elmondta, a magyar elnökség programjában kiemelt helyet kap majd az őshonos kisebbségek kérdése, annál is inkább, mivel az Európai Bizottság, amelynek az utóbbi időben több lehetősége lenne jogalkotási aktust kezdeményezni a témában, mégis mindig visszalép ebből a történelmi pillanatban...
Május 21. és november 17. között Magyarország fogja betölteni a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét. A magyar elnökség programjával kapcsolatban Juhász Hajnalkát, a KDNP alelnökét, a magyar elnökséggel összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztost, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagját kérdeztük.
Liberális témák domináltak eddig az Európa Tanácsban is
Juhász Hajnalka elöljáróban arról beszélt, tapasztalatai szerint sokszor összemosódik az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács (ET), holott utóbbi a világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezete, az EU-val ellentétben, amely csak 27 tagot számlál, az ET Vatikán, Koszovó és Fehéroroszország kivételével egész Európát lefedi. Juhász Hajnalka hozzátette, az Európa Tanácsban az ötvenes évektől hagyomány, hogy a tagállamok rotációs alapon váltják egymást az elnökségben, hazánk 1990. november 6-i csatlakozása óta másodszor töltheti be ezt a posztot. A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott,
látom és a munkám során tapasztalom ennek a nemzetközi szervezetnek a hiátusait, de látom a lehetőségeit is. És a lehetőségeit éppen a hiátusaiban látom.
Mint Juhász Hajnalka kifejtette, az Európa Tanács rendelkezik például a két legfontosabb kisebbségvédelmi egyezménnyel, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménnyel, amelyek fontos alapját képezik a magyar elnökség programjának. Megjegyezte, az elmúlt időszakban az Európa Tanács erősen liberális témákkal foglalkozott és háttérbe kerültek azok az alapvető értékek, amelyekre magát az Európa Tanácsot is alapították, a magyar elnökség prioritásai ugyanakkor éppen ezek a kérdések lesznek.
A lehető legszélesebb spektrumot fedi le a magyar elnökség programja
A politikus ismertette, a magyar elnökség programjának első helyén a nemzeti kisebbségek jogainak védelme áll, emellett fontos feladat lesz a vallásközi párbeszéd újraindítása is, mert az ET keretében 1950-ben, az elsők között elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke rögzíti a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogot, az utóbbi években mégis háttérbe szorult ez a kérdés. Juhász Hajnalka elmondta, a harmadik prioritás a jövő generáció: az ifjúság jövője lesz, középpontban a gyermekek alapvető jogaival és a család fontosságával, emellett a kiberbűnözés és a mesterséges intelligencia kihívásai, illetve az egészséges környezethez való jog és a fenntartható fejlődés lesznek a magyar elnökség témái. Mint fogalmazott,
látván a görög és a német elnökséget, büszkén mondhatjuk, hogy a magyar elnökség tematikája a lehető legszélesebb spektrumot fedi le, olyan témákat helyezve vissza az Európa Tanács látókörébe, amelyek régi adósságai az ET-nek.
Erős hangot fogunk megütni
Juhász Hajnalka arról is beszélt, amikor egy adott ország eldönti, hogy milyen prioritásokat választ, amely alapvetően tükrözi az értékrendjét, ezeket a prioritásokat egyeztetnie kell a Miniszteri Bizottsággal. Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy sem a nemzeti kisebbségek, sem a vallásközi párbeszéd kérdéskörében „nem húzták be a féket”. Hangsúlyozta,
igenis demonstrálnunk kell a tagállamok előtt, hogy számunkra fontosak a keresztény értékek, az alkotmányos hagyományok és a kulturális örökség. Fontos felhívnunk az Európa Tanács figyelmét, hogy ezeknek a kérdéseknek Európát közvetlenül érintő biztonságpolitikai aspektusai is vannak, ezért nagyon erős hangot fogunk megütni az Európa Tanácsban.
Nő az Európa Tanács jelentősége
Juhász Hajnalka arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi szervezetek hatással vannak egymásra, ez precedensértékű helyzetet teremthet például a tekintetben, hogy az Európai Unió kifejezte csatlakozási szándékát az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Ez felveti például azt a kérdést, mennyire fog az Európai Unió az Európa Tanács joghatósága alá tartozni. Hozzátette, az Európa Tanács pozíciójának erősödését jelentheti, hogy az EU-ból kilépett Egyesült Királyság számára az ET-ben maradt európai szintű mozgástér. Megjegyezte, a britek fontos szövetségesek lehetnek például a vallásközi párbeszéd megújításában, tekintettel arra, hogy az üldözött keresztények helyzetének kérdésére a volt brit miniszterelnök David Cameron már a 2010 –es években felhívta a figyelmet.
Az Európai Unió mindig visszalép a történelmi pillanatban
Arra is rákérdeztünk, a magyar elnökség prioritásai között nem azért kapott-e kiemelt helyet az európai őshonos nemzeti kisebbségek kérdése, mert az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az uniós szintű Minority SafePack polgári kezdeményezést. Juhász Hajnalka szerint a kettős nyomásgyakorlás lehet igazán hatásos. Mint kifejtette, amikor egységes keretbe foglalták a Lisszaboni Szerződést, az unió nem kapott jogalkotási hatáskört a nemzeti kisebbségek vonatkozásában, csak általánosságban képviseli a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását. A politikus elmondta, nemzetközi jogászok már 2010-től hangsúlyozzák, hogy ebből problémák adódhatnak, hiszen ha a kisebbségek elől elvesszük a "nemzeti" szót, akkor felvetődik a kérdés, hogy ez a kulturális sokszínűség már nem ugyanazt fogja jelenteni, mint amiért eredetileg a Szerződést magát megalkották. A Lisszaboni Szerződés ugyan beépítette az európai polgári kezdeményezésnek, mint intézménynek a lehetőségét, amelynek révén az uniós polgárok jogalkotási javaslatok benyújtására kérhetik fel az Európai Bizottságot, de a Minority SafePack elutasításából is látszik, hogy ez a jogintézmény nem működik a gyakorlatban. Juhász Hajnalka ugyanakkor hangsúlyozta,
senki ne érezze azt, hogy az aláírása fölösleges lenne, mivel az Európa Tanács figyelmét is fel fogjuk arra hívni, hogy az Európai Bizottság, amelynek lehetősége lenne, hogy jogalkotási aktust kezdeményezzen, mindig visszalép ebből a történelmi pillanatban, ezért az ET-nek kell szerepet vállalnia abban, hogy az Európai Unió hogyan közelítse meg a kérdést. Ennek mi magyarok lehetünk a zászlóvivői az Európa Tanács magyar elnöksége alatt. Nagy lehetőség áll Magyarország előtt, nagy lehetőség nekünk magyaroknak, hogy értékeinket, nemzeti identitásunkat, keresztény kultúránkat büszkén mutathassuk be a világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezetének, az Európa Tanácsnak.
Vezetőkép: Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
