Pesti Srácok

Juhász Hajnalka a közelgő elnökségről: nagyon erős hangot fogunk megütni az Európa Tanácsban

Juhász Hajnalka a közelgő elnökségről: nagyon erős hangot fogunk megütni az Európa Tanácsban

"Demonstrálnunk kell a tagállamok előtt, hogy számunkra fontosak a keresztény értékek, az alkotmányos hagyományok és a kulturális örökség" - hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Juhász Hajnalka azzal összefüggésben, hogy május 21-től, azaz péntektől hazánk tölti be az Európa Tanács soros elnökségét. A miniszteri biztos kiemelte: az Európa Tanács az EU-nál is több európai országot tömörítő szervezet, ahol bár az utóbbi időben a liberális témák domináltak, mégis nagy potenciálok rejtőznek. Juhász Hajnalka elmondta, a magyar elnökség programjában kiemelt helyet kap majd az őshonos kisebbségek kérdése, annál is inkább, mivel az Európai Bizottság, amelynek az utóbbi időben több lehetősége lenne jogalkotási aktust kezdeményezni a témában, mégis mindig visszalép ebből a történelmi pillanatban...

Május 21. és november 17. között Magyarország fogja betölteni a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét. A magyar elnökség programjával kapcsolatban Juhász Hajnalkát, a KDNP alelnökét, a magyar elnökséggel összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztost, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagját kérdeztük.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Liberális témák domináltak eddig az Európa Tanácsban is

PestiSracok facebook image

Juhász Hajnalka elöljáróban arról beszélt, tapasztalatai szerint sokszor összemosódik az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács (ET), holott utóbbi a világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezete, az EU-val ellentétben, amely csak 27 tagot számlál, az ET Vatikán, Koszovó és Fehéroroszország kivételével egész Európát lefedi. Juhász Hajnalka hozzátette, az Európa Tanácsban az ötvenes évektől hagyomány, hogy a tagállamok rotációs alapon váltják egymást az elnökségben, hazánk 1990. november 6-i csatlakozása óta másodszor töltheti be ezt a posztot. A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott,

Mint Juhász Hajnalka kifejtette, az Európa Tanács rendelkezik például a két legfontosabb kisebbségvédelmi egyezménnyel, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménnyel, amelyek fontos alapját képezik a magyar elnökség programjának. Megjegyezte, az elmúlt időszakban az Európa Tanács erősen liberális témákkal foglalkozott és háttérbe kerültek azok az alapvető értékek, amelyekre magát az Európa Tanácsot is alapították, a magyar elnökség prioritásai ugyanakkor éppen ezek a kérdések lesznek.

A lehető legszélesebb spektrumot fedi le a magyar elnökség programja

A politikus ismertette, a magyar elnökség programjának első helyén a nemzeti kisebbségek jogainak védelme áll, emellett fontos feladat lesz a vallásközi párbeszéd újraindítása is, mert az ET keretében 1950-ben, az elsők között elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke rögzíti a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogot, az utóbbi években mégis háttérbe szorult ez a kérdés. Juhász Hajnalka elmondta, a harmadik prioritás a jövő generáció: az ifjúság jövője lesz, középpontban a gyermekek alapvető jogaival és a család fontosságával, emellett a kiberbűnözés és a mesterséges intelligencia kihívásai, illetve az egészséges környezethez való jog és a fenntartható fejlődés lesznek a magyar elnökség témái. Mint fogalmazott,

Erős hangot fogunk megütni

Juhász Hajnalka arról is beszélt, amikor egy adott ország eldönti, hogy milyen prioritásokat választ, amely alapvetően tükrözi az értékrendjét, ezeket a prioritásokat egyeztetnie kell a Miniszteri Bizottsággal. Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy sem a nemzeti kisebbségek, sem a vallásközi párbeszéd kérdéskörében „nem húzták be a féket”. Hangsúlyozta,

Fotó: Horváth Péter Gyula

Nő az Európa Tanács jelentősége

Juhász Hajnalka arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi szervezetek hatással vannak egymásra, ez precedensértékű helyzetet teremthet például a tekintetben, hogy az Európai Unió kifejezte csatlakozási szándékát az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Ez felveti például azt a kérdést, mennyire fog az Európai Unió az Európa Tanács joghatósága alá tartozni. Hozzátette, az Európa Tanács pozíciójának erősödését jelentheti, hogy az EU-ból kilépett Egyesült Királyság számára az ET-ben maradt európai szintű mozgástér. Megjegyezte, a britek fontos szövetségesek lehetnek például a vallásközi párbeszéd megújításában, tekintettel arra, hogy az üldözött keresztények helyzetének kérdésére a volt brit miniszterelnök David Cameron már a 2010 –es években felhívta a figyelmet.

Az Európai Unió mindig visszalép a történelmi pillanatban

Arra is rákérdeztünk, a magyar elnökség prioritásai között nem azért kapott-e kiemelt helyet az európai őshonos nemzeti kisebbségek kérdése, mert az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az uniós szintű Minority SafePack polgári kezdeményezést. Juhász Hajnalka szerint a kettős nyomásgyakorlás lehet igazán hatásos. Mint kifejtette, amikor egységes keretbe foglalták a Lisszaboni Szerződést, az unió nem kapott jogalkotási hatáskört a nemzeti kisebbségek vonatkozásában, csak általánosságban képviseli a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását. A politikus elmondta, nemzetközi jogászok már 2010-től hangsúlyozzák, hogy ebből problémák adódhatnak, hiszen ha a kisebbségek elől elvesszük a "nemzeti" szót, akkor felvetődik a kérdés, hogy ez a kulturális sokszínűség már nem ugyanazt fogja jelenteni, mint amiért eredetileg a Szerződést magát megalkották. A Lisszaboni Szerződés ugyan beépítette az európai polgári kezdeményezésnek, mint intézménynek a lehetőségét, amelynek révén az uniós polgárok jogalkotási javaslatok benyújtására kérhetik fel az Európai Bizottságot, de a Minority SafePack elutasításából is látszik, hogy ez a jogintézmény nem működik a gyakorlatban. Juhász Hajnalka ugyanakkor hangsúlyozta,

Vezetőkép: Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.