Pesti Srácok

Afgán konfliktus – Migráció és terrorizmus fenyegeti Európát

Afgán konfliktus – Migráció és terrorizmus fenyegeti Európát

A tálib hatalomátvétel után Afganisztánban az Európai Uniónak fokoznia kell a küzdelmet a drog- és embercsempészet ellen. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint annak ellenére, hogy az országból nem várható nagy számú elvándorlás, mindenképpen oda kell figyelni a terrorizmus veszélyének növekedésére is.

Kiss Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta: egyet kell érteni Josep Borrell-lel. Afganisztánban jelenleg az egyik legnagyobb problémát a belső menekültek száma jelenti, körülbelül 3,5–4 millió emberről van szó. A másik nagy gond, hogy azokból a lakosokból viszont, akik mégis úgy döntenek, hogy elhagyják a politikai viszályoktól sújtott országot, a környező államok nem kérnek. Európa határaihoz az afgán menekültek fokozatosan érkeznek, hiszen a közép-ázsiai országok blokádja fizikailag megnehezíti, hogy a menekültek elérjék az európai határokat, mindez pedig lelassítja a beáramlási folyamatot. A migráció erősen függ az afganisztáni belpolitikai helyzettől. Az Európai Unió valószínűleg szintén elzárkózik majd a nagy számú embertömeg befogadásától és úgy véli, hogy helyben kell segíteni az afgán lakosságot, segélyekkel kell megszilárdítani az ottani társadalmi helyzetet. Ehhez nagyban szükséges viszont a hatalomra került tálib kormány emberekhez való hozzáállásának változása is. Európa potenciális veszélynek minősíti az afgán politikai helyzet miatt erősödő terrorizmust és óvatosságra inti a tagországokat. Az újonnan megalakult tálib kormány tagjai erősen összefüggésbe hozhatók bizonyos terrorcselekményekkel, ebből kifolyólag az előzetes ígéretekkel szemben nem elképzelhetetlen, hogy tárgyalni fognak terrorszervezetekkel. Európa jövőbeli biztonságpolitikai intézkedései kizárólag a tálib kormány lépései nyomán léphetnek életbe.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: híradó.hu ; Fotó: MTI/EPA/Amerikai tengerészgyalogság/Samuel Ruiz

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)