Pesti Srácok

A klímapolitikai célkitűzések elérésében nagy szerepe van az óriásvállalatoknak is

A klímapolitikai célkitűzések elérésében nagy szerepe van az óriásvállalatoknak is

Az európai energiafelhasználás irányait, azaz a vállalkozások lépéseit is meghatározzák a klímapolitikai célkitűzések – részben erről szólt a közelmúltban tartott budapesti klímacsúcs, ennek egyik előadója pedig Claudia Patricolo, a budapesti székhelyű közép-európai energiapiaci szakportál, a Ceenergynews főszerkesztője, akivel a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában beszélgettek.

Biztos, hogy többet kell majd termelni, hiszen az energiaigény is növekszik, egyes becslések szerint megkétszereződik, szóval alapvetően többet kell előállítani és jobban kell megtermelni – mondta Claudia Patricolo. A hosszú távú cél pedig az, hogy klímasemlegessé váljunk, ám hogy eljussunk ide egy meglévő szakadék felé hidat kell építenünk – tette hozzá. Claudi Patricolo véleménye szerint az egyik, amit tenni kell az az, hogy több figyelmet fordítsunk az innovációra, ugyanis minden kéznél van: a nap, a szél, és rendelkezünk szélturbinákkal, napelemekkel, vagyis ha kicsit többet fektetünk az innovációba, kevesebb törvényalkotás és több innováció, több figyelem a technológiákra. Amire most szükség van, hogy pénzt kell fordítani arra, hogy időt vásároljunk, mert ennek híján vagyunk. Kevesebb, mint kilenc év van hátra, hogy teljesítsük az európai uniós 2030-as célokat, és kevesebb, mint két évtized arra, hogy elkerüljük azt a drámai következményt, amiről az ENSZ klímapaneljének legutóbbi jelentése beszélt – emelte ki. Ami egy közös szempont lehet, akár az itt zajló budapesti klímacsúccsal is, hogy hagyjanak teret a piacnak is. A cégeknek jusson szerep, a kereskedelemben, energetikai szektorban működő cégeknél létezhetnek a technológiai megoldások.

A főszerkesztő azt is elmondta, hogy az átállás egy folyamat, nem történik meg holnapra virradóra, nem várhatjuk azt, hogy egyik napról a másikra ezek a nagy cégek nem fektetnek fosszilis üzemanyagokba, majd kiegészítette, hogy azt nem várhatjuk el, hogy minden, ami most történik egyik napról a másikra elvágólag véget ér, hiszen akkor mindenről le kellene mondanunk, amivel ma rendelkezünk.

PestiSracok facebook image

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: híradó ; Fotó: MTI/AP/Michael Probst

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.